|
2018-05-02 18:39:26, szerda
|
| |
| |
Egykor hajdanán
Engem úgy neveltek egykor hajdanán,
mikor még élt nagymamám és nagypapám,
hogyha éhes embert látok, jusson eszembe,
én is kerülhetek ilyen helyzetbe.
Mert az élet és a sors senkit sem kímél,
így minden ember zuhanhat fentről lefelé,
s ki lezuhan a mélybe, csak úgy élheti túl,
ha van mellette olyan, ki védőn felé nyúl.
Én kinyújtom kezem, s felemelem azt,
ki ott alant a mélységben magára marad,
mert nem tudhatom, mikor jön el az a pillanat,
mikor felém kell nyújtani védőkarokat.
Kun Magdolna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
Címkék: védőkarokat, kerülhetek, mélységben, nagypapám, nagymamám, felemelem, kinyújtom, helyzetbe, tudhatom, nyújtani, mellette, zuhanhat, magdolna, hajdanán, pillanat, neveltek, fentről, lezuhan, eszembe, egykor, mélybe, élheti, senkit, embert, hogyha, jusson, minden, magára, lefelé, felém, alant, engem, védőn, mikor, olyan, ember, sors senkit, mélységben magára,
|
|
Offline
