|
2018-07-03 21:50:49, kedd
|
| |
| |
Ady Endre : Holnapra gyógyuló bánat
Megfúl a leggyönyörűbb kedv is
Hátán a vén Sors-lépnek,
Melyre ostoba madarakként
Ragasztóan szállat az Élet.
Óh, Végzet véges szörnyüsége,
Óh, Élet, röndes, dőre,
Mért nem figyelsz szemmel, vas-markkal
A gyenge, tétova Időre?
Óh, örökös, zárt határosság,
Dalos húr, mely elpattan.
Hát nem lehet semmikép élni
Tágabban, mindig, szabadabban?
Utálatos, befejező Vég,
Rút pontja az Istennek,
Mért nem tarthat minden örökké
S a dolgok néha mért pihennek?
Hát miért van befejeződés
S szünése délceg vágynak,
Születésekor halált mért hord
Minden dicső, szép megkivánat?
Hát miért nem teljesedünk be
Tengeres folyók módján,
Kacagva tele kacagással
Trombiták buta lefuvóján?
Bús csömöre a Szerelemnek
S feneke a pohárnak,
Óh, miért is van, miért is van
Már-holnapra gyógyuló bánat?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
Címkék: leggyönyörűbb, születésekor, teljesedünk, befejeződés, madarakként, szörnyüsége, szerelemnek, szabadabban, ragasztóan, megkivánat, kacagással, határosság, lefuvóján, trombiták, semmikép, figyelsz, elpattan, pihennek, tengeres, pohárnak, istennek, befejező, utálatos, tágabban, holnapra, gyógyuló, szállat, szünése, kacagva, csömöre, markkal, vágynak, tarthat, szemmel, minden, örökké, leggyönyörűbb kedv, dolgok néha,
|
|
Offline
