|
2018-07-28 08:06:14, szombat
|
| |
| |
Babits Mihály : Korán ébredtem
Korán ébredtem. Ablakom még
ki nem nyitotta a szemét,
s a Csönd nem hagyta abba a zenét,
örök zenéjét, melyet minden éjjel
elkezd és folytat, míg a durva ember
ki nem üti kezéből hegedűjét.
Egy vékony résből a falon
fény ömlik egy kis vonalon.
Alálebegnek a fogasról
ruháim mint kisértetek.
kisértetei nappali-magamnak,
a rabnak, rútnak, gondolattalannak,
amaz ügyetlen öklözőnek,
kit gyűlölök, ki majd föltámad,
s elfoglalja helyem e testben.
Ölelj, ölelj, ó ne eressz még,
ágyam, te különös vacok,
akit nem szőttelek magamnak,
mint fészkét a madár,
de enyém lettél szolgaságban,
te jó, te jó, te ölelő,
meleg és messze és magányos...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Babits Mihály |
|
|
|
Címkék: gondolattalannak, szolgaságban, alálebegnek, kisértetei, elfoglalja, kisértetek, öklözőnek, hegedűjét, szőttelek, ébredtem, fogasról, ügyetlen, gyűlölök, magányos, magamnak, föltámad, nyitotta, nappali, kezéből, vonalon, testben, fészkét, különös, folytat, ablakom, zenéjét, szemét, rútnak, helyem, messze, minden, rabnak, babits, melyet, ruháim, mihály, durva ember, vékony résből, Babits Mihály,
|
|
Offline
