|
|
|
2015-06-02 00:18:37, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Már ismét egy KIRAKAT-megemlékezéses nap!
Magyarországon a megemlékezés egy 1917-ben hozott törvényhez köthető, melyben először mondták ki, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyelet teljes tiszteletét megfelelő módon kell kifejezésre juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni.
Bár a törvényt soha nem törölték el hivatalosan, több mint fél évszázadon át a hallgatás homályába veszett.
2000-ben Bősze József nyugállományú alezredes állampolgári kezdeményezésére az országgyűlés május utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Napjává nyilvánította.
Minden vidéki városban megemlékeztek hőseinkről... Tették ezt helyi kezdeményezésre - legtöbb helyen a Vitézi Rendek részéről...
*****
Csak azt nem értem, ha egyszer van nekünk egy Nemzeti Kegyeleti Emlékbizottságunk, akkor miért tartunk még most is ott, hogy fogalma sincs a családtagoknak arról, hogy neki a családban volt-e valakije, akire ilyenkor konkrétan emlékezhetne?
Ugyanis, a Nemzeti Emlékhely Bizottság egy olyan kirakatszervezet, amelyik csak a kirakatrendezéssewl foglalkozik és számára teljességgel közömbösek a nemzeti MÁIG TEMETETLEN HALOTTAINK!!!!!!!!!!!
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Eml%C3%A9khely_%C3%A9s_Kegyeleti_Bizotts%C3% A1g
NINI! ITT IS BOROSS, MEG AMOTT IS... AHOL KIRAKATOT LEHET RENDEZNI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
*******
A NEHÉZ-SORSÚAK, akiket a mai napig negatívan diszkriminálnak háborús ,,hős" rokona miatt - sem ismerhették és ismerheti genealógiai (származási) múltját, családi törtét, vagyis: magántörténelmét.
Egy ország történelme, pedig az azt alkotó népesség személyiségeinek magán-történelmének az összessége: a NEMZET TÖRTÉNELME.
Nehézsorsúak:
a.) az otthonaikból elűzött kitelepítettek és utódaik;
b.) az államhatalom által, a ,,nép nevében ellenérték nélkül" kisajátított üzleteikből- műhelyeikből a gyárakba tereltek és utódaik;
c.) a saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének
áldozataik és utódaik;
d.) a fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonák és utódaik;
e.) a málenkíj robotot túlélők és utódaik;
f.) a recskihez hasonló büntető- átnevelő táborokat túlélők és utódaik;
g.) az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek, valamint utódaik...
*
Részletesebben:
a.) Az otthonaikból elűzöttek három csoportját ismerjük:
- akiket a nyugati államokban már 1945 után oda menekült rokonság patronált és segített a nyugati letelepedésben, egzisztencia teremtésben;
- akiket elüldöztek az országból az ÁVH-s és III/III-as pol oszt. spiclijei,
- akik nem tudtak hova menekülni és ,,itthon" maradtak.
Akik a nyugati államokban otthonra találtak és tehetségük szerint kibontakozhattak, egzisztenciát tudtak önmaguk és utódaik számára biztosítani - nekik is jár az erkölcsi rehabilitáció és az elűzetésük miatti bocsánatkérés!!!
Akik ,,itthon" maradtak és vállalták a belső emigrációt, azoknak is jár a nyilvánossá tett bocsánatkérés, amit utódaikkal is hivatalosan közölni kell! Ugyanakkor, minden utód, aki javítani szeretne saját- és családja sorsán, ingyenességet kell, hogy kapjon az ehhez szükséges (akár szakmai, akár társadalmi ismeretek) megszerzéséhez!!!
b.) Az államhatalom által, a ,,nép nevében ellenérték nélkül" kisajátított üzleteikből- műhelyeikből a gyárakba tereltek és utódaik számára is jár az erkölcsi rehabilitáció! Sőt, az anyagi is! Ennek is nyilvánosnak kell lennie. Ha már nem élnek azok, akikkel mindez megtörtént, akkor is nyilvánossá kell tenni azt a tényt, mellyel negatívan megkülönböztették és a társadalom perifériájára száműzték ezeket a nemzettestvéreinket!
Az utódoknak akkor is meg kell tudniuk, hogy miért tépték ki családjukat gyökerestül a nemzet testéből és miért lett a sorsuk egyfajta gyökértelenség a saját hazájukban.
Meg kell tudniuk, hogy az 1945-ben polgárosodó magyarság mindenétől ki lett fosztva és javaik (melyeket többnyire egy-egy műhely és annak technikai munkaeszközökkel való felszereltsége jelentette) ellenérték nélkül un. társadalmi tulajdonba lett véve. Tette ezt a hatalom olyan megfélemlítéssel, hogy soha senki nem mert utódainak minderről beszélni. Ezeknek az embereknek nem lehetett több a gyermekük, mint szakmunkás - teljesítmény bérben. Bárki, bármilyen szakterületen szeretett volna továbbtanulni soha nem kapott zöld utat és állami támogatást semmihez. Az ilyen nehézsorsúak utódait érte a rendszerváltozás nevezetű változás többnyire ,,munkás" státuszban és a legszegényebb élethelyzetben. Nekik kellett volna mindenért fizetni akár egy magán-vállalkozás elindításához, vagy a hogyanhoz szükséges ismeretek megszerzéséhez. A nehézsorsúak utódait is megilleti az erkölcsi rehabilitáció mellett az anyagi támogatás az újrakezdéshez (otthonhoz jutás- munkahely-teremtés át- és továbbképzés) közpénzekből!
c.) A saját földjeiken gazdálkodó parasztok erőszakos TSZ-esítésének áldozatai, akik 1990 után nem mertek jelentkezni az un. kárpótlásért, mert annak idején (a TSZ-be erőszakolásukkor) lemondtak minden tulajdonjogukról. Ugyanis, csak így kerülhették el, hogy kulák-listára kerüljenek. Ami egyenlő lett volna a recskihez hasonló átnevelő táborba való száműzetéssel, vagy a már gyári munkahely elvesztésével.
Az ilyen sorsüldözött utódai a mai napig számkivetettek és elsők között veszítették el állásaikat, mert semmilyen (anyagi- ismereti- kapcsolati) tőkével nem rendelkeztek. A gyökértelenség lett osztályrészük... és sok esetben azt sem tudja, hogy ki fia borja is valójában. Ami a legszomorúbb, hogy már nem is akarja tudni, mert annyira ,,megszokta a rosszat"! Ezek az emberek lettek a legnagyobb vesztesei az un. rendszerváltozásnak.
d.) A fogolytáborokban felejtett, II. világháborús honvédő katonák kiadatását nem kérte az 1945 utáni magyar állam! Minden nemzet nyomoztatott a honvédő katonái után. Egyedül Magyarország nem volt kíváncsi a honvédő katonáira! Ha mégis valaki hazavergődött valamilyen csoda folytán, megdöbbenve tapasztalhatta, hogy ami hazafias kötelessége volt, mármint a behívó parancsnak engedelmeskedve bevonulni, az addigra ellenséges cselekedetté változott és olyan üldöztetésben volt részük, hogy azt kívánták, bárcsak odavesztek volna a háborúban! Inkább az ellenséges országtól a halál, mint a saját hazájától az életfogytig tartó megtagadtatás!
Ezeknek a nehézsorsú embereknek és utódaiknak jár az erkölcsi rehabilitáció mellett az újrakezdéshez - a közpénzekből való -újrakezdési anyagi támogatás!
Nyilvánosan bocsánatot kell tőlük- (egyenként- személyre szólóan) és utódaiktól kérni!
Ha ez megtörtént volna 1990-ben és az azt követő években, akkor pl. nem gyűlölték volna olyannyira az erdélyi nemzettestvéreinket. Hiszen, a tordai harcok során, 1944-ben 11 harckocsi tartotta hősiesen a frontot két szovjet páncélos hadoszloppal (200 harckocsival) szemben!!! Alig tértek haza abból a harcból is hős katonáink. De aki hazatért, a számkivetettség lett osztályrésze és ezért megkeseredett, boldogtalan emberek lettek, akikkel a rokonságnak sem volt tanácsos összetartani...nemhogy a határon túliaknak megszavazni a kettős állampolgárságot!
e.) A málenkíj robotot túlélőknek is ugyanaz a nehéz sors jutott, mint a fogságból hazatérő II. világháborúba kötelezően besorozott katonáknak.
1945-ben a szovjet katonáknak parancsba volt adva, hogy szám szerint mennyi embert kell begyűjteni málenkíj robotra. Voltak falvak, ahol a már ,,békeidőnek" számító 1945. április 4-ét követően összefogdosták a fiatalokat (nőket, férfiakat) az utcán és fölrakták a teherautóikra és irány Szibéria! (A nőket előtte meg is erőszakolták.)
f.) a recskihez hasonló büntető- átnevelő táborokat túlélők és utódaiknak is ugyanaz a nehéz-sors jutott.
Aki túlélte szörnyű szenvedéseit és haza tudott valamilyen csoda folytán jönni, az nemhogy elégtételért folyamodhatott szülőhazájában, hanem még akkora ellenőrzöttséget (rendőri felügyeletet) kapott a nyakába, hogy még azt is el kellett hallgatnia, hogy egyáltalán hol járt hosszú évekig! Annyira mélyen befészkelte magát a félelem ezeknek az embereknek a lelkébe, hogy jobbnak találták elhallgatni az igazságot utódaik elöl. Az elhallgatás, pedig a hazugság legalattomosabb fajtája , mert az ellen nem lehet védekezni, életstratégiát kialakítani, amiről nem is tudunk!!!
Éppen ezért, mindent meg kell tenni az erkölcsi és anyagi rehabilitációjukért ezeknek a nehézsorsúaknak és utódaiknak!
Meg kell szervezni ezeknek a hazájuk földjén is egyfajta belső száműzetésben élőknek az újrahonosítását!
Ehhez nem kell más, mint az erre vonatkozó adatok nyilvánossá tétele, és a negatív diszkriminációt évtizedekig gyakorló hatalom képviselői- (emeszempé), valamint jogutódpártjainak (emeszpé, eszdéesz, emdéef) képviselői részéről a nyilvános bocsánatkérés!
Ahol már meghaltak ezen nehézsorsúak, őket posztumusz illeti a bocsánatkérés, amit az utódoknak kell átadni! Ezen utódok, ha bármiben segítségre szorulnak az újrakezdés során, minden támogatást (induló tőke, ismeretek megszerzése) - a szociális felzárkóztatás keretén belül - meg kell kapniuk!
g.) Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, valamint a kivégzettek utódai- rokonai sorsa egy nagyon fájón sajgó seb a nemzet testén-lelkén!
Ennek orvoslása a legösszetettebb feladat.
Hiszen, itt már muszáj megemlíteni, hogy a titkosszolgálatok által beszervezett rokonok és ismerősök a mai napig jelentenek - róluk - megbízóiknak!
Ezek a megbízók megtalálták minden megbízott zsarolhatóságát és ezzel a mai napig ,,szolgálatra" kényszerítésüket.
Mindaddig, míg ezen milliomossá és milliárdossá vált megbízók (Kapolyi László pl.) nem lesznek elszámoltatva, a megbízottak - és azok akikről jelentési kötelezettségük van - jelentési kötelezettségüknek eleget kell tenniük!
Nehéz őket tetten érni, hiszen többségük valamilyen ,,bújtatott-polgári" állásban dolgozva jelentget megbízóinak az 1956-os harcokban jeleskedőkről és utódaikról. Aki többnyire a legjobb barátja, vagy a házastársa!!!!
Nos, amiért ezen besúgók hozzátartozóit azon mód valamilyen tragikus esemény érte, mihelyt megtagadni akarta a besúgási engedelmességet, bizony a mai napig családok százezrei zsarolhatók emiatt!!!
Sürgősen le kell nagy nyilvánosság mellett leplezni ezen MEGBÍZÓKAT és el is kell ítélni őket! Ugyanakkor az évtizedekig jelentgető kis megbízottakat ,,takarékra" kell tenni, de szigorúan, hogy azok akikről jelentgettek, felszabadulhassanak ezen nyomás alól és maradéktalanul kifejthessék pozitív tevékenységüket a haza- és a benne élők javára, családtagjaik büszkeségére és örömére!!! Ehhez minden eszközt meg kell találni az új politikai kompetenciát megszerző képviselőknek és az eddig negatívan diszkrimináltak rendelkezésére bocsátani!
Elejét kell venni egyszer, s mindenkorra, hogy az 1956-os szabadságharcosok ellenségei kerüljenek olyan hatalmi helyzetbe, hogy kisajátíthassák maguknak az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplését! Ezzel, szabad utat kaphatnának az önállóság felelősségével élő 1956-osok és utódaik nemzetükért való kreatív életvitele és tevékenysége. Amihez, ha szükséges, minden erkölcsi és anyagi támogatást meg kell adni!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: személyiségeinek, kibontakozhattak, fogolytáborokban, kényszerítésüket, megfélemlítéssel, erőszakolásukkor, ellenőrzöttséget, szabadságharcban, tulajdonjogukról, munkaeszközökkel, kezdeményezésére, magántörténelmét, állampolgárságot, rendszerváltozás, kirakatszervezet, diszkriminálnak, diszkriminációt, legalattomosabb, kezdeményezésre, diszkrimináltak, engedelmeskedve, legösszetettebb, nehézsorsúaknak, tevékenységüket, kötelezettségük, kisajátíthassák, zsarolhatóságát, újrahonosítását, engedelmességet, számkivetettség, összefogdosták, letelepedésben, bebörtönzöttek, megemlékezéses, rendelkezésére, részletesebben, 1917-ben hozott, utókor számára, törvényt soha, hallgatás homályába, országgyűlés május, családtagoknak arról, családban volt-e, olyan kirakatszervezet, nemzeti MÁIG, ország történelme, otthonaikból elűzött, államhatalom által, gyárakba tereltek, saját földjeiken, fogolytáborokban felejtett, málenkíj robotot, Bősze József, Magyar Hősök Napjává, Vitézi Rendek, Nemzeti Kegyeleti Emlékbizottságunk, Nemzeti Emlékhely Bizottság, MÁIG TEMETETLEN HALOTTAINK, Nemzeti Emlékhely, Kegyeleti Bizottság, AMOTT IS, AHOL KIRAKATOT LEHET RENDEZNI, NEMZET TÖRTÉNELME, Egyedül Magyarország, Kapolyi László, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| 1917-ben hozott, utókor számára, törvényt soha, hallgatás homályába, országgyűlés május, családtagoknak arról, családban volt-e, olyan kirakatszervezet, nemzeti MÁIG, ország történelme, otthonaikból elűzött, államhatalom által, gyárakba tereltek, saját földjeiken, fogolytáborokban felejtett, málenkíj robotot, recskihez hasonló, 1956-os forradalomban, otthonaikból elűzöttek, nyugati államokban, nyugati letelepedésben, erkölcsi rehabilitáció, elűzetésük miatti, belső emigrációt, ehhez szükséges, társadalom perifériájára, utódoknak akkor, nemzet testéből, sorsuk egyfajta, saját hazájukban, 1945-ben polgárosodó, hatalom olyan, ilyen nehézsorsúak, rendszerváltozás nevezetű, legszegényebb élethelyzetben, magán-vállalkozás elindításához, hogyanhoz szükséges, nehézsorsúak utódait, anyagi támogatás, ilyen sorsüldözött, gyökértelenség lett, emberek lettek, legnagyobb vesztesei, 1945 utáni, honvédő katonái, honvédő katonáira, behívó parancsnak, addigra ellenséges, ellenséges országtól, saját hazájától, életfogytig tartó, nehézsorsú embereknek, közpénzekből való, tordai harcok, számkivetettség lett, határon túliaknak, kettős állampolgárságot, nehéz sors, fogságból hazatérő, szovjet katonáknak, nőket előtte, nehéz-sors jutott, nemhogy elégtételért, félelem ezeknek, igazságot utódaik, hazugság legalattomosabb, hazájuk földjén, erre vonatkozó, negatív diszkriminációt, nyilvános bocsánatkérés, utódoknak kell, újrakezdés során, szociális felzárkóztatás, kivégzettek utódai-, nagyon fájón, nemzet testén-lelkén, titkosszolgálatok által, megbízók megtalálták, 1956-os harcokban, legjobb barátja, besúgási engedelmességet, évtizedekig jelentgető, benne élők, eddig negatívan, 1956-os szabadságharcosok, 1956-os forradalom, önállóság felelősségével, személyiségeinek, kibontakozhattak, fogolytáborokban, kényszerítésüket, megfélemlítéssel, erőszakolásukkor, ellenőrzöttséget, szabadságharcban, tulajdonjogukról, munkaeszközökkel, kezdeményezésére, magántörténelmét, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 133
- e Hét: 410
- e Hónap: 9014
- e Év: 44955
|
|
|
Offline
