2018-11-26 10:19:35, hétfő
|
|
|
Dr. Szádeczky-Kardoss György:
Nincs időd!
Szoktál-e néha meg-megállni,
és néhány percre megcsodálni
a zöld mezőt, a sok virágot,
az ezerszínű, szép világot,
a dús erdőt, a zúgó fákat,
a csillagfényes éjszakákat,
a völgy ölét, a hegytetőt?
Nem, neked erre nincs időd!
Szoktál-e néha simogatni,
sajgó sebekre enyhet adni,
hulló könnyeket letörülni,
más boldogságán is örülni,
hallgatni azt, kinek ajka
bánatra nyílik és panaszra,
vigasztalni a szenvedőt?
Nem, neked erre nincs időd!
S ha est borul a késő mára,
készülni kell a számadásra,
mérlegre tenni egész élted.
Tettél-e jót, láttál-e szépet?
És nincs más vágyad csupán ennyi.
Nem rohanni, csak ember lenni,
hiszen látod már a temetőt!
De most már késő!...... Nincs időd!
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 4. |
|
Címkék: csillagfényes, boldogságán, vigasztalni, megcsodálni, számadásra, éjszakákat, ezerszínű, hegytetőt, letörülni, simogatni, könnyeket, hallgatni, szenvedőt, szádeczky, panaszra, megállni, készülni, mérlegre, rohanni, sebekre, kardoss, szoktál, temetőt, bánatra, virágot, világot, szépet, tettél, láttál, enyhet, vágyad, hiszen, csupán, nyílik, örülni, percre, zöld mezőt, zúgó fákat, csillagfényes éjszakákat, völgy ölét, késő mára, Szádeczky-Kardoss György,
|
|