Egy különleges évforduló - Gergely naptár - Julius Caesar,Gergely-naptár Krisztus,Julius Caesarról,Christophoros Clavius,Olaf Roemer,Nagy Péter,Wikipedia Commons,Magyar Kurír, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Egy különleges évforduló - Gergely naptár

2021-03-01 14:11:44, hétfő

	XIII. Gergely pápa 1582-ben ezen a napon rendelte el a megreformált naptár bevezetését 2021.02.24 1582. február 24-én adta ki Inter gravissimas kezdetű bulláját a 1572 és 1585 között regnáló XIII. Gergely pápa, rendelkezve a ma is használatos gregorián naptár bevezetéséről. Reformjával egyetlen változást eszközölt a még Julius Caesar által Kr. e. 45-ben bevezetett julián naptáron: csökkentette a szökőévek számát. A Gergely-naptár Krisztus születéséhez igazodik. ...... ............. A Julius Caesarról elnevezett julián naptár szerint minden negyedik évet szökőévnek kellett tekinteni - a gregorián naptár ezt a szabályt úgy módosította, hogy az évszázadokat záró évek közül csak azok legyenek szökőévek, amelyeknek számjegye nemcsak néggyel osztható, mint a többi szökőévé, hanem négyszázzal is. Így 1600 szökőév lett, 1700, 1800 és 1900 nem, viszont újra szökőév lett 2000. A julián év 0,0078 nappal hosszabb a valódi napévnél. 325-ben a niceai zsinaton - észlelve, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség március 25-ről március 21-re csúszott - úgy határoztak, hogy a húsvét kiszámítására vonatkozó időpont március 21-e legyen, az eltérést okozó hibát azonban nem szüntették meg. A 16. században a tavaszi nap-éj egyenlőség már március 11-re esett - ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e után október 15-ét írjanak. Krisztus feltámadásának napja naptári helyének kijelölésére - a zsidó hagyományhoz igazodva (a tavaszi nap-éj egyenlőség közelébe eső holdtöltekor ülték meg a zsidó húsvét ünnepét) - a különböző keresztény közösségekben más és más gyakorlat alakult ki, ezért az első niceai zsinat 325-ben egységes rendelkezést hozott: a húsvétot a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapon kell megünnepelni. Így évszázadokra előre meg lehetett határozni a húsvét naptári helyét. A Gergely-féle naptárreform tehát korrigálta a julián naptár késését, ám adós maradt a tudományos magyarázattal, melyet két évtizeddel később Christophoros Clavius jezsuita matematikus pótolt. A pápai bulla által megjelölt időpontban először csak (nem egész) Itália, Spanyolország és Portugália tért át az új naptárra. Még a reform évében tért át az új naptárra Franciaország és Lotharinga, valamint Németalföld, ahol december 21-e után az év hátralévő tíz napját hagyták el. 1583-ban Svájc katolikus kantonjai, az egész ország azonban csak 1821-ben tért át az új naptárra. Magyarországon a szepesi káptalan már 1582-ben a megreformált naptár szerint állította ki iratait, de a királyi rendelet szerint csak 1587-ben lépett volna életbe a Gergely-naptár. A magyarok azonban országgyűlés elé vitték az ügyet. A nyomdák - a piac kívánalmaihoz igazodva - hosszú ideig ,,ó és új kalendárium" címmel mind a két naptárt közölték egymás mellett. A nem katolikus országokban nehezen tértek át a gregorián naptár használatára. Anglia csak 1752-ben fogadta el, két lépcsőben változtatva meg a naptárt: először azt vezették be, hogy az év ne március 25-én, hanem január 1-jén kezdődjön, majd ugyanabban az évben szeptember 2-a után 14-ét írtak, hogy felzárkózzanak a Gergely-naptárhoz. 1753-ban Svédország, majd 1776-ban Dánia tért át az új naptárra. A dánok majdnem két évszázadig dacoltak a pápával; a fény sebességét kiszámító Olaf Roemer (1644-1710) dán csillagász is hasztalan szállt síkra az új naptár bevezetéséért. A keleti kereszténységet követő országok a régi világ teremtésétől fogva számított évekhez is ragaszkodtak. A cári Oroszországban csak a 18. század végén, 1700. január 1-jével, Nagy Péter rendeletére vezették be az új évszámítást - az ortodox naptárban ekkor már 7207-et írtak. A Gergely-naptárra végül a szovjet hatalom tért át: 1918. január 31-e után február 14-e következett - már tizenhárom napot kellett ugrani, ugyanis a régi naptár szerint 1700, 1800 és 1900 is szökőévnek számított. Forrás: Magyar katolikus lexikon Fotó: Wikipedia Commons Magyar Kurír

0 komment , kategória: érdekes képek

Címkék: kereszténységet, magyarországon, feltámadásának, felzárkózzanak, oroszországban, christophoros, közösségekben, kiszámítására, franciaország, magyarázattal, bevezetéséért, bevezetéséről, kívánalmaihoz, spanyolország, hagyományhoz, születéséhez, használatára, holdtöltekor, kijelölésére, megreformált, csökkentette, teremtésétől, évszázadokra, rendelkezést, megünnepelni, évszázadokat, naptárreform, ragaszkodtak, országgyűlés, matematikus, változtatva, országokban, reformjával, négyszázzal, kalendárium, rendelkezve, napon rendelte, megreformált naptár, szökőévek számát, gregorián naptár, évszázadokat záró, többi szökőévé, valódi napévnél, niceai zsinaton, tavaszi nap-éj, húsvét kiszámítására, eltérést okozó, zsidó hagyományhoz, zsidó húsvét, különböző keresztény, első niceai, húsvét naptári, Julius Caesar, Gergely-naptár Krisztus, Julius Caesarról, Christophoros Clavius, Olaf Roemer, Nagy Péter, Wikipedia Commons, Magyar Kurír,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]