A kesztyű - Apor,Juhász Kesztyűket&#8221,Domonkos,Radvánszky,Kiss,Hentz,Horváth,Vahot,Magyar Divatlap,Dózsa, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A kesztyű

2009-03-09 16:16:32, hétfő


	Bár a szűcskészítmények, a bőrruhák ürügyén térünk ki a kesztyűkre, itt kell szót ejtenünk a kesztyű használatának múltját jellemző társadalmi kettősségre is. A finom kesztyű egykor a kiváltságosok előjoga volt, az előkelőségek még a 17-18. században is - csupán az elegancia hangsúlyozására - sokszor nem is a kézre húzva, csupán kézben tartva viselték. A rangot kifejező, ám vékony kesztyű felett a karmantyú, legújabb nevén a muff melegítette a kezet (Broby-Johansen, R. 1969: 208-210). Ilyen karmantyút, karzsákot vagy ahogy hazai szűcseink árszabásai emlegették, a tolyókesztyűt, tömlőre nyúzott kisállatok, pl. a vidra bőréből is készítettek. A közemberek kezére védőruhaként kellett a kesztyű. Ha az arktikus népek, a szibériai törzsek kesztyűvel egybeszabott ,,overalljaira" itt nem is térhetünk ki, szólnunk kell azokról a középkorban is használt ruhafélékről, amelyeknek a kézfejnél is hosszabb ujjai védtek a hideg ellen. Az olykor bokáig is érő ujjakkal - ha az időjárás vagy az illem úgy kívánta - viselője bármikor betakarhatta a kezét. A 15. században még Európa-szerte használatos hosszú és később már rövidebbre is szabott ruhaujjakat a kézfej felett még leppentővel, kutyafüllel vagy széles toldással látták el. Az ilyen toldások, lehajtva, a hideg ellen védelmet nyújtottak, visszahajtva pedig széles kézelőt képeztek (Köhler, C. 1963: 205, 308-309). A bokáig érő szűk ujjak Európa keleti szélén, az oszmán-török felső kaftánokon és a pravoszláv kultúrkörben, pl. a moszkvai orosz köntösökön (Rabi-novics, M. G. 1986: 102-103) a 17. századig használatban voltak. E kettős szomszédság tarthatta életben a 17. századi Erdélyből és az Alföldről is emlegetett felső ruhák, felsők földig fityegő ujjait, amelyeket nem szívesen öltöttek fel, mert az alsó karon sűrű ráncokat vetett. Hogy mégis használhatóak legyenek, vállban, a karöltőjük mentén nyílást hagytak, amelyen karjukat kidughatták (Apor P. 1972: 233). Ezek a kézfejnél hosszabb és ,,kutyafüles" ruhaujjak a 17-18. század fordulóján veszítettek népszerűségükből, de az ekkoriban festett erdélyi viseletképek egyik-másik figuráján még megörökítették őket. Bizonyos munkákhoz azonban kimondottan védőkesztyűre volt szükség, amelyek egyujjas és kétujjas változatait a szántóvető parasztok, pásztorok és ötujjasan a korábbi századokban a halászok is használták. A 16-17. században az angol háztartásokban cselédbér tételei voltak a kesztyűk (Cunnington, Ph.-Lucas, C. 1967: 54, 340), amelyek között vastag anyagból szabott és kötött kesztyűk is lehettek. Megfelelőiket a 17-18. század fordulóján hazai mestereink termékei között is megtaláljuk: a szűrszabók árszabásában (BAZML 1721. Szepes vm.) szereplő ,,Juhász Kesztyűket", valamint a harisnya-, kapcakötők ujjas és ujjatlan gyapjúkesztyűit (VML 1744. Vas vm.). Kötött kesztyűt az erdélyi viseletképek alakjainak egyikén, a székely diákon láthatunk (Viseletkódex 1990. 67. kép). Ezeknél sokkal gyakoribbak, közkedveltebbek lehettek a bőrkesztyűk. Hazai kesztyűseink az európai elit igényeit is kielégítő, legfinomabb bőrökből és legújabb technikákkal készült termékeinek vásárlói nem közembereink soraiból kerültek ki (Domonkos O. 6821970: 213-227), ámbár bizonyos mesterségek, pl. a szabóság beregszászi művelőinek már jó néhány százada, 1446-ban is - nyilván elegáns - kesztyűben kellett megjelenniük ünnepi alkalmakkal (Radvánszky B. 1986: I. 74). A cselédek, parasztemberek, katonák, kevésbé tehetős közemberek rókaláb- és ködmön-, azaz báránybőrből varrt kesztyűit a szűcsök készítették. Az ilyen kesztyűket nemcsak párban, ,,bokorban" is, tömegáruként piacra vitték. Volt közöttük egyujjas, ill. hüvelykujjas kesztyű és ötujjú, azaz ujjas kesztyű is (Kiss L. 1926: 165). Ilyen választékból kaptak a mezőberényi cselédek is, akik 1817-ben bérben alkudták ki maguknak a kesztyűt (Hentz L. 1978: 234). Ekkoriban már a kötött érmelegítő sem ment ritkaságszámba. Ez - akár egy ujjatlan kesztyű - az ujjak tövéig ért, és a kézelő alá tűrve rögzítették a csuklóra. Az érmelegítő éppúgy szolgálta az erdei munkára induló férfiakat, mint a gyöngyös érmelegítők a templomba készülő asszonyokat (Horváth T. 1972: 274). A szűcs készítette bőr- vagy az idővel házilag is kötött kesztyűk mindvégig alantasabbak maradtak kesztyűsöktől vásárolható társaiknál. Az 1850-es években a ,,glacé-kesz-tyűben" korzózó jómódú kecskeméti gazdalányok (Vahot I. 1853: 99-101) méltán érezték magukat dámáknak finom kesztyűjükben, amely úgy tűnik - itt még majd egy évszázad elteltével is - a presztízs kifejezője maradt. 1928-ban is kuriózumként említi a Magyar Divatlap, hogy a ,,kecskeméti paraszt gazdalányok teljesen modern plissírozott selyemruhához fejkendőt viselnek és fehér kesztyűt" (F. Dózsa K. 1989: 318). Forrás: Magyar néprajz Lehet tovább keresgélni, én nem leltem meg, melyik kesztyűt kell lehúzni, amikor megsért egy hölgyet valaki, hogy meglegyintsék a becsületbe gázoló arcfelét. Egy biztos, nem illik kesztyűben kezet fogni legfeljebb hideg időben a hölgyeknek.

0 komment , kategória: Viselkedés kultúra

Címkék: népszerűségükből, közkedveltebbek, hangsúlyozására, gyapjúkesztyűit, ritkaságszámba, megörökítették, parasztemberek, háztartásokban, kiváltságosok, kesztyűsöktől, megfelelőiket, tolyókesztyűt, védőkesztyűre, kesztyűjükben, használatának, használhatóak, selyemruhához, meglegyintsék, árszabásában, választékból, viseletképek, alantasabbak, visszahajtva, védőruhaként, ruhafélékről, kesztyűseink, betakarhatta, viseletkódex, technikákkal, overalljaira, báránybőrből, megjelenniük, közembereink, egybeszabott, tömegáruként, hüvelykujjas, bőrruhák ürügyén, kesztyű használatának, finom kesztyű, kiváltságosok előjoga, elegancia hangsúlyozására, kézre húzva, rangot kifejező, muff melegítette, vidra bőréből, közemberek kezére, arktikus népek, szibériai törzsek, hideg ellen, olykor bokáig, időjárás vagy, kézfej felett, Apor, Juhász Kesztyűket”, Domonkos, Radvánszky, Kiss, Hentz, Horváth, Vahot, Magyar Divatlap, Dózsa,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]