|
2020-10-01 14:29:54, csütörtök
|
| |
| |
Helló október!
Október, más néven Mindszent hava vagy Őszelő hó vagy Skorpió hava:
Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc, utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran a reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét). A katolikus egyház októbert a rózsafüzér hónapjának tekinti.
A nap alacsonyabban jár, mint nyáron, ezért kevesebb napsugár jut földrészünkre. A hónap végén a nap 24 órájából már csak 10 óra 3 percig van világos, tehát az éjszaka sokkal hosszabb, mint a nappal. A hosszú, hűvös éjszaka alatt lehűl a levegő és a föld, ezért ébredünk októberben didergő reggelekre.
A havi középhőmérséklet 10,9 Celsius.
Az átlagos csapadékmennyiség: 47 mm.
A napsütéses órák száma: 142.
Ahogy gyengül a napsugárzás, úgy lustulnak és tűnnek el a bogarak is. A méhek vagy a hangyák előre megépített fészekbe, bolyba bújnak, ha hidegre fordul az idő. A déli napsütés még előcsalogatja őket. Ha a kasban is hideg van, a méhek közösen tornáznak, hogy felmelegedjenek.
Októberrel kapcsolatos hiedelmek:
Derűs holdvilág, jó szüret.
Ha a fák másodszor is virágoznak, hosszú lesz az ősz.
Ha a hónap elején sok csillag esik, szép idő lesz.
Októberben zivatar: szeszélyes telet jelent.
Sűrű felhő eső nélkül: meleg idő lesz.
Ha a juhok nem akarnak kimozdulni az akolból, eső vagy hó jön.
Rendhagyó időjárási viszonyok, jelenségek:
1682 októberében beállt a tartós, hideg tél, ami márciusig tartott, és ,,a Dunának szörnyű jeges áradása lett".
1761-62 száraz nyarai után a borok olyan édesek lettek, hogy ,,a finom sűrűség miatt nyúltak, mint a méz".
1763 gabonában bő nyara után bor kevés lett, dió pedig semmi.
1776 őszén a Duna vize elapadt, át lehetett gázolni rajta.
1793 száraz októberében a Tisza térdig ért, sok helyen pénzért adták a vizet.
1794-ben tavaszi búzát és kukoricát nem vetettek az Alföldön, mivel gabona nem lett, éhínség dúlt, és füvet ettek az emberek, vagy kukoricacsutka lisztjéből sütöttek pogácsát.
Az 1876-os tavaszi fagy elvitte a soproni szőlőket, ezért csak kosárnyi, rostányi termést szüreteltek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz |
|
|
|
Címkék: középhőmérséklet, felmelegedjenek, magyarországon, kukoricacsutka, alacsonyabban, földrészünkre, előcsalogatja, protestánsok, októberében, napsugárzás, kapcsolatos, kalendárium, szüreteltek, virágoznak, reformáció, szeszélyes, hónapjának, kimozdulni, lisztjéből, eredetileg, megépített, napsütéses, hozzáadták, jelenségek, reggelekre, októberrel, októberben, rózsafüzér, naptárban, hónapokat, katolikus, kukoricát, mindszent, gabonában, holdvilág, hiedelmek, latin octo, nyolcadik hónap, római naptárban, népi kalendárium, protestánsok pedig, reformáció hónapjának, reformáció ünnepét, katolikus egyház, rózsafüzér hónapjának, hónap végén, éjszaka sokkal, havi középhőmérséklet, átlagos csapadékmennyiség, napsütéses órák, méhek vagy, hangyák előre,
|
|
Offline
