|
|
|
2015-12-01 02:06:24, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
EGYHÁZI ÜNNEPEINK
a hagyományok tükrében
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából, a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg az ősi vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."
,,Az állam katolikus jellege azonban megmarad... Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára igényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni. A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertzartását teljesítette.
A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel, a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát, és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhúnytat. Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
Képzőművészetben a táblafestészet a mennyezeti fa-kazettás díszítés őrzi leggazdagabban az ősi- népinek nevezett szimbólumrendszert alkotó motívum-világot. Ez kizárólag magyar sajátosság! Sehol máshol nincs a világon ilyen!
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére és fordítva. Ez is kizárólag magyar sajátosság.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban és fordítva. Ez is kizárólag magyar sajátlagosság!
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez az első nagy ünneppel, a karácsonyi ünnepkörrel is.
A karácsonyi ünnepkör
ADVENT
Így volt ez az első nagy ünneppel, a karácsonyi ünnepkörrel is, amely az adventtel kezdődik.
*
Első napja az András-naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap.
*
András-nap volt advent előtt az utolsó olyan nap, amikor még mulatni lehetett. Ilyenkor kezdik meg a disznók ölését, és tartják a disznótori összejöveteleket.
*
Advent kezdetét néhol éjféli harangszóval jelezték, ettől kezdve tilos volt minden hangos, zenés szórakozás. A lányok és asszonyok fekete, vagy sötét színű ruhában jártak a templomba.
*
A legismertebb karácsonyi játék a betlehemezés, melyet az egész magyar nyelvterületen ismertek, és a városban is játszották. A templomi misztériumjátékról már a XI. századtól szólnak feljegyzések, majd később kiszorult a templomból, és a XVII-XVIII. században iskolákban, vallásos egyesületekben adták azokat elő.
*
A betlehemesek felszerelésüket már advent elején kezdték készíteni, tanulták a verseket, énekeket, és karácsony előtt sokszor tíz napig is állandóan járták a falut, sőt egy-egy csoport a szomszéd településeket is felkereste.
A betlehemet általában 16-18 éves fiúk, legények adták elő, csupán a matyóknál jártak lányok és a templom formájú betlehemet, melyet belülről istállónak rendeztek be, itt egy idősebb asszony hordozta.
A szereplők közül elöl jár a kengyelfutó, aki az erdélyi Tordán ilyen kezdetű verssel kér bebocsátást: "Dicsértessék a Jézus Krisztus" "Ünnep van ma, fényes ünnep" "A keresztények között,"
Az ilyen beköszöntő után általában Jézus születésének rövid leírása következik, majd József elmondja, miként próbált eredménytelenül szállást szerezni, majd a pásztorok hódolnak a kis Jézus előtt. Ezek után következik a komikum, a pásztorok tréfás vetélkedése, kocolódása, s miután megtörtént a megvendégelés, a betlehemezők együtt éneklik el az áldást: "Nosza, nosza jó gazda," "Bocsáss minket utunkra," "Házadra, magadra," "Szálljon Isten áldása!"
*
Természetesen számos más változat, variáció is előfordulhat. Például a bábtáncoltató betlehemek, ahol a gyertyaszedő vonul be a színpadra, aki összeregöli, majd megköszöni az adományokat.
Ambrus (dec. 1.) a méhészek és mézeskalácsosok védőszentje. Ezt a napot a két háború között még a fővárosban is megünnepelték, és templomi zászlók alatt felvonulást tartottak.
*
A Miklós-nap (dec. 6.) megünneplése fiatalabb népszokásaink közé tartozik. Így a gyermekek megajándékozása a magyar falvakban csak az előző évszázadban kezdett terjedni. Az alakoskodásokat, vagyis a fehér szakállú, piros csuhájú Mikulás-jelmezbe öltözést is nyugatról vettük át.
A Mikulás ünnep szándéka és értelme: a később szentté avatott myrai püspökre, a gyermekek barátjára való emlékezés és az ő tisztelete. A püspök ismert volt jótékonyságáról, segítőkészségéről. Halála után a városatyák, akik a temetéséről gondoskodtak, megállapodtak abban, hogy minden évben, a nevenapján felöltözik valaki Miklós püspöknek és az ő nevében megajándékozza a gyermekeket.
*
A Luca-nap (dec. 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja. Ez az oka, hogy a magyar parasztok innen számították a nappalok hosszabbodását.
Ezen a napon az asszonyok nem dolgoztak. Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék készítéséhez, melynek egyes darabjait más-más fából, egy-egy nap faragták ki, úgyhogy éppen a karácsonyi éjszakai misére készüljön az egész el. Aki erre ráült az éjféli misén, az meglátta a nagy szarvú boszorkányokat a templomban, de már szaladnia is kellett hazafelé, nehogy felismerjék!
Dunántúlon ezen a napon a gyerekek sorba járják a házakat, és mondókával varázsolják meg a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. Az egész ház népének versben kívánnak minden jót a napjainkban is ismert mondókával: "Luca, Luca, kitty, kotty!"
December 15-től kezdve a szálláskeresés is elterjedt vallásos szokás, melyben kilenc család állt össze, és sorba mindennap máshova vitték a Szent Család képét; ez előtt énekeltek és imádkoztak. Majd egy szegényebb családot megajándékoztak, mintha azt a Szent Családnak adnák.
(Folyt.köv.)
Szerk.: Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: házasságkötéskor, képzőművészetben, összejöveteleket, protestantizmus, könyvnyomtatási, alakoskodásokat, rendelkezéseket, jótékonyságáról, megajándékoztak, megajándékozása, mézeskalácsosok, eredménytelenül, felszerelésüket, istentisztelet, elkészíthessék, szálláskeresés, szerkesztettem, hosszabbodását, hagyományokról, nyelvterületen, megajándékozza, leggazdagabban, boszorkányokat, táblafestészet, kereszteléssel, egyesületekben, településeken, megállapodtak, szertzartását, településeket, anyakönyvekbe, kezdeményezői, befolyásolták, sajátlagosság, meghatározott, megvendégelés, hagyományok tükrében, ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, magyar településeken, egyházi ünnepeinkhez, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, állam katolikus, EGYHÁZI ÜNNEPEINK, Carolina Resolutio, Jézus Krisztus, Szálljon Isten, Szent Család, Szent Családnak, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| hagyományok tükrében, ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, magyar településeken, egyházi ünnepeinkhez, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, állam katolikus, magyar protestantizmus, előző századokban, protestáns egyházak, vasárnapi istentisztelet, asszonyok maradtak, ebédet idejében, templom előtt, legújabb híreket, közérdekű rendelkezéseket, egyház „, élet három, kereszteléssel lényegében, egyházba vette, házasságkötéskor megáldotta, temetőbe utolsó, mennyezeti fa-kazettás, ősi- népinek, világon ilyen, egyházi zene, középkortól kezdve, prédikációs irodalom, paraszti mesékben, egyházak bizonyos, első nagy, karácsonyi ünnepkörrel, karácsonyi ünnepkör, adventtel kezdődik, utolsó olyan, disznók ölését, disznótori összejöveteleket, legismertebb karácsonyi, egész magyar, betlehemesek felszerelésüket, szomszéd településeket, betlehemet általában, matyóknál jártak, templom formájú, idősebb asszony, szereplők közül, erdélyi Tordán, keresztények között, ilyen beköszöntő, pásztorok hódolnak, pásztorok tréfás, betlehemezők együtt, bábtáncoltató betlehemek, gyertyaszedő vonul, gyermekek megajándékozása, magyar falvakban, előző évszázadban, fehér szakállú, később szentté, gyermekek barátjára, püspök ismert, temetéséről gondoskodtak, nevenapján felöltözik, magyar parasztok, nappalok hosszabbodását, karácsonyi éjszakai, éjféli misén, nagy szarvú, gyerekek sorba, szegényebb családot, házasságkötéskor, képzőművészetben, összejöveteleket, protestantizmus, könyvnyomtatási, alakoskodásokat, rendelkezéseket, jótékonyságáról, megajándékoztak, megajándékozása, mézeskalácsosok, eredménytelenül, felszerelésüket, istentisztelet, elkészíthessék, szálláskeresés, szerkesztettem, hosszabbodását, hagyományokról, nyelvterületen, megajándékozza, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 98
- e Hét: 234
- e Hónap: 1181
- e Év: 37122
|
|
|
Offline
