|
2008-12-20 08:28:57, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Fridli Zoltán
Érzelem
Fehér sziklákra vetődik Napnak sugara,
Miként szép szemed fénye alakomra.
Attól felhevül az oly rideg szikla,
S ha egyelőre nem is éri Napnak sugara,
Melegét magából, még sokáig ontja.
Szép szavad, ahogy a lelkem sikálja,
Fényessé, simíthatóvá varázsolja,
Mint part szikláinak kövét tisztára mossa,
Tónak lágyan hullámzó, szelíd fodra.
Kitört nagy buzgalommal az érzelmek vulkánja,
Izzón lecsorgó lávát nincs ki megállíthatja!
Ám ez a vulkán tüzét szívből ontja,
S lenyugszik, megpihen szeretőn ölelő karodban,
Miként nyugalmat lel zubogó nagy folyam az óceánban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: v- Fridli Zoltán |
|
|
|
Címkék: megállíthatja, simíthatóvá, buzgalommal, varázsolja, szikláinak, lenyugszik, nyugalmat, sziklákra, megpihen, fényessé, szeretőn, karodban, felhevül, egyelőre, tisztára, óceánban, érzelmek, lecsorgó, vulkánja, alakomra, hullámzó, érzelem, magából, sikálja, melegét, vetődik, szívből, szavad, szelíd, kitört, lágyan, vulkán, lelkem, sokáig, folyam, zoltán, lelkem sikálja, érzelmek vulkánja, vulkán tüzét, Fridli Zoltán,
|
|
Offline
