Érdekességek - Paul Sabatier,Marcellin Berthelot,Toulouse-i Egyetemen,Sabatier Berthelot,Henri Moissan, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Érdekességek

2016-03-29 10:46:29, kedd

	Paul Sabatier 1854. november 5-én született a dél-franciaországi Carcassonne-ban. Elemi és középiskoláit szülővárosában és Toulouse-ban végezte, majd az École normale supérieure-on tanult. 1877-ben évfolyamelsőként kapott diplomát a fizikai tudományokból. Egy darabig a nîmes-i gimnáziumban tanított, majd 1878-ban Marcellin Berthelot, a neves vegyész meghívta párizsi laboratóriumába. Itteni kísérleti munkája alapján 1880-ban a Collège de France-ban megszerezte doktorátusát. Egy évig a bordeaux-i, utána pedig a Toulouse-i Egyetemen tanított; utóbbin 1884-ben, mikor betöltötte a poszthoz minimálisan szükséges harmincéves kort, megkapta a kémiai részleg vezetését. 1905-ben ő lett a természettudományi tanszék dékánja; ezt a pozíciót egészen 1926-ig betöltötte. 1907-ben Sabatier-nek felajánlottak egy professzori katedrát a párizsi Sorbonne-on és a Collége de France-on is (utóbbi Berthelot megüresedő helye volt). Bár tisztában volt azzal, hogy ha tagja akar lenni az Akadémiának, akkor Párizsban kell laknia, mégis inkább Toulouse-ban maradt. 1913-ban az Akadémia létrehozott hat pozíciót a vidéki tudósok számára is és az egyiket Sabatier kapta meg. Elérte, hogy az egyetemen vezessék be a vegyészmérnöki, villamosmérnöki és agrármérnöki oktatást. Személyes példamutatásával és adminisztratív úton is azt igyekezett elérni, hogy a francia felsőoktatás és tudományos élet ne csak Párizsban koncentrálódjék. Tudományos munkássága Sabatier Berthelot laboratóriumában kezdte kutatói tevékenységét, itt elsősorban termokémiával foglalkozott. Tanulmányozta a szulfátokat, kloridokat, hidrogén-diszulfidot állított elő vákuumdesztillációval, izolálta a bór- és szilícium-szelenidet. Spektrofotométeres módszerrel vizsgálta a bázisok két sav közötti megoszlását. 1895-ben kezdte el kísérleteit, melyben fém-oxidokat redukált hidrogénnel fémmé, de ekkor olvasta, hogy brit vegyészek finomra őrölt nikkelt szén-monoxiddal reagáltatva nikkel-karbonilt állítottak elő. Ennek alapján 1896-ban sikeresen reagáltatta a nitrogén-peroxidot fémes rézzel, kobalttal, nikkellel és vassal. Miután megtudta, hogy Henri Moissan hasonló kísérleteiben az acetiléngázzal nem járt sikerrel, ő az etilénnel próbálkozott. Nikkel-oxidon 300°C-on hidrogént fúvatott keresztül, hogy nikkellé redukálja, majd etilént áramoltatott rá, ám a keletkező gáz nem hidrogén volt, mint Moissan jósolta, hanem etán, mert az etilén hidrogéneződött. 1901-ben nikkelkatalízis-módszerével sikerült benzolból ciklohexánt készítenie, majd bemutatta használhatóságát telítetlen ketonok, aldehidek, fenolok és nitrilek esetében is, valamint sikeresen állított elő szén-dioxidból metánt (Sabatier-reakció). Kidolgozott egy új elméletet a katalizátorok működésére: a 19. századi elképzeléssel szemben, miszerint a katalizátor (a platina, mert akkor csak ezt ismerték) csak fizikailag abszorbeálja a kiindulási anyagokat és egymás közelébe hozza őket, Sabatier azt állította, hogy a katalizátor reakcióba is léphet a vegyületekkel és instabil köztesterméket hoz létre, amely könnyebben reagál a másik kémiai anyaggal. Módszerét a későbbiekben széleskörűen alkalmazták az iparban, főleg a petrolkémiában, metanolgyártásban és margaringyártásban, de Sabatiert nem érdekelték eredményei gyakorlati alkalmazásai. Néhány szabadalmat azért beadott, ezek elsősorban a kőolaj alkotóelemeinek hidrogénezésére vonatkoztak. Paul Sabatier 1912-ben kémiai Nobel-díjban részesült

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: példamutatásával, laboratóriumában, évfolyamelsőként, használhatóságát, hidrogéneződött, villamosmérnöki, laboratóriumába, koncentrálódjék, alkotóelemeinek, hidrogénezésére, nikkelkatalízis, adminisztratív, vegyészmérnöki, köztesterméket, petrolkémiában, franciaországi, szülővárosában, acetiléngázzal, katalizátorok, felajánlottak, tudományokból, vegyületekkel, tevékenységét, elképzeléssel, tanulmányozta, termokémiával, középiskoláit, kísérleteiben, doktorátusát, széleskörűen, alkalmazásai, felsőoktatás, foglalkozott, agrármérnöki, próbálkozott, abszorbeálja, fizikai tudományokból, nîmes-i gimnáziumban, neves vegyész, poszthoz minimálisan, kémiai részleg, pozíciót egészen, professzori katedrát, párizsi Sorbonne-on, vidéki tudósok, egyiket Sabatier, egyetemen vezessék, francia felsőoktatás, etilénnel próbálkozott, etilén hidrogéneződött, katalizátorok működésére, kiindulási anyagokat, Paul Sabatier, Marcellin Berthelot, Toulouse-i Egyetemen, Sabatier Berthelot, Henri Moissan,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]