Érdekességek - Rymoa Zumbota,Ryma Zumbath,Károly Róberttől,Mária Terézia,Izsó Miklós,Ferenczy István,Gömöri Múzeum,Mikszáth Kálmán,Tompa Mihály,Holló Harnabás,Harsányi István,Kaposi Sámuel,Hatvani István,Szombathy János,Kazinczy Ferenc,Szentpétery József,Szathmáryné Farkas Lujza,Nemzeti Színház,Betizfalvy Sámuel,Halász László,Jekelfalussy József,Magyarországi Helységnévtár,Blaha Lujza,Hazai Samu,Bernát István,Magyar Nemzeti Bank,Broncs Béla,Richter Aladár,Pásztory Ditta,Bartók Béla,Petőfi Sándor,Alexander Bernolák,Janko Jesenský, - kirscha Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.			Kirsch Attila 1954.12.26 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Érdekességek

2016-11-29 11:15:59, kedd

	A kb. 20 000 lakosú település Pozsonytól 280 km-re keletre, Kassától 130 km-re nyugatra, Budapesttől 165 km-re északkeletre található. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal. Területe már a bronzkortól folymatosan lakott volt. Első ismert írásos említésekor (1268 - Zumbothel) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074-1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. 1271-ben Rymoa Zumbota, 1321-ben Ryma Zumbath néven említik. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait. 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősítette ezeket. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, melyet 1441-ben Giskra foglalt el, de Mátyás 1459-ben visszafoglalta. Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól 1686-ig török uralom alatt állt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-ben kálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta. 1786-ban Gömör-Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. 1883-tól 1922-ig, majd 1938-től 1944-ig ismét Gömör-Kishont vármegye székhelye (1944. december 21-én foglalták el a szovjetek). Római katolikus plébániatemploma a 18. század közepén épült barokk stílusban. Szép falfestményei vannak. Mellette áll a város I. világháborús emlékműve. A katolikus plébánia 1775-ben épült barokk stílusban, a főtér egyik legszebb épülete. Református temploma 1784-ben épült empire stílusban, itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész, sírján Euridiké szobra áll. Tornya 36 m magas. Az egykori vármegyeháza, 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává. Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület. homlokzatán Gömör vármegye címere látható. A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban. A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola, 1882-től pedig múzeum lett. A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is. Tompa Mihály szobra, Holló Harnabás alkotása a város nagy szülöttét ábrázolja. 1902-ben avatták fel. A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad. Holokauszt-emlékmű az egykori zsinagóga helyén. Mag Gyula szobrászművész, két mózesi kőtáblát jelképező alkotását 2005. május 5-én avatták fel. Az emlékmű a városból elhurcolt több mint 1200 zsidó lakosnak állít emléket. A zsinagógát 1988-ban bontották le. Híres emberek Itt született 1630-ban Harsányi István református lelkész, teológus, történetíró, egyike a gályarabságra hurcolt református papoknak, aki megírta rabsága történetét. Itt született 1660-ban Kaposi Sámuel tanár, csillagász, az első héber betűkkel nyomtatott nagyarországi könyv szerzője. Itt született 1718-ban Hatvani István, kora egyik legkiválóbb magyar tudósa, a ,,magyar Faust". Itt született 1749-ben Szombathy János író, tanár, a sárospataki kollégium rektora, Kazinczy Ferenc barátja. Itt született 1781-ben Szentpétery József ötvösművész, a 19. század legjelentősebb magyar ötvösvűvésze. Itt született 1792. február 24-én és itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész. Itt született 1817. szeptember 28-án Tompa Mihály költő. Itt született 1818-ban Szathmáryné Farkas Lujza a budapesti Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája, haláláig tiszteletbeli tagja. Itt született 1826-ban Betizfalvy Sámuel orvos, a magyar ortopédia úttörője, az MTA levelező tagja. Itt született 1828-ban Halász László szobrászművész, alkotásai többek közt a prágai várban láthatók. Itt született 1849-ben Jekelfalussy József, az MTA tagja, a Magyarországi Helységnévtár egyik szerkesztője, statisztikus. Itt született 1850. szeptember 8-án Blaha Lujza színművésznő, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja. Itt született 1851. december 26-án Hazai Samu tábornok, honvédelmi miniszter. Itt született 1854-ben Bernát István egyetemi tanár, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Itt született 1856-ban Broncs Béla vegyészmérnök, a bronolit feltalálója. Itt született 1868-ban Richter Aladár botanikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Itt született 1903-ban Pásztory Ditta zongoraművésznő, Bartók Béla felesége. A Huszth-házban szállt meg 1845-ben Petőfi Sándor, a ház falán márványtábla emlékeztet erre. Itt volt 1851 és 1857 között kőfaragósegéd, majd Ferenczy István tanítványa Izsó Miklós szobrászművesz. Itt alkotott Alexander Bernolák szlovák író, újságíró. Itt élt a két világháború között Janko Jesenský szlovák író, mint a megye főispánja.

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: plébániatemploma, zongoraművésznő, kötelezettségei, főgimnáziumában, béketárgyalások, szobrászművész, hetivásárairól, visszafoglalta, legjelentősebb, szobrászművesz, tiszteletbeli, kolerajárvány, megerősítette, kőfaragósegéd, leromboltatta, helységnévtár, magyarországi, kétemeletesre, gályarabságra, nagyarországi, emlékszobának, vegyészmérnök, falfestményei, ötvösvűvésze, védőfalakkal, klasszicista, jekelfalussy, márványtábla, kiváltságait, világháborús, vármegyeháza, szálláshelye, választották, északkeletre, országszerte, statisztikus, bronzkortól folymatosan, kalocsai érsek, központja volt, szombati napon, szombat napi, város másik, város 1747-ben, katolikusok menetét, kálvinista templomot, austerlitzi csatából, egyezkedést Görgey, katolikus plébánia, főtér egyik, egykori vármegyeháza, városháza 1801-ben, régi gimnázium, Rymoa Zumbota, Ryma Zumbath, Károly Róberttől, Mária Terézia, Izsó Miklós, Ferenczy István, Gömöri Múzeum, Mikszáth Kálmán, Tompa Mihály, Holló Harnabás, Harsányi István, Kaposi Sámuel, Hatvani István, Szombathy János, Kazinczy Ferenc, Szentpétery József, Szathmáryné Farkas Lujza, Nemzeti Színház, Betizfalvy Sámuel, Halász László, Jekelfalussy József, Magyarországi Helységnévtár, Blaha Lujza, Hazai Samu, Bernát István, Magyar Nemzeti Bank, Broncs Béla, Richter Aladár, Pásztory Ditta, Bartók Béla, Petőfi Sándor, Alexander Bernolák, Janko Jesenský,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]