|
2008-10-25 19:01:11, szombat
|
| |
| |
Egyik rendezvény éri a másikat...
Külvárosi idill: a valamikori vasasok által, 1916-ban felépített közösségi házban. Vendégszerepöl az a ,,cuki pofa" Kóos Janika! Ölelgetik egymást a Hiller Pityukával. Puszi -pajtások. Vagy ez is csak illúzió? A régi illuzionista illumináltan puszilgatja az újsütetű, bot-csinálta-politikus-illuzionistát. Nekik is meg kell élni valamiből. Azt nyújtják, amire vevő a nép, az Isten-adta...
Ugyanakkor a Fidesz20-székházban is buli van. Az a muzsikus adja a zenei alaphangulatot hozzá, aki most még bizakodik, mert biztatják.
A Polgárok Házában is összejövetel van. Emlékezés napja dec. 5-re. Vendégek: csupa ,,nagy-ágyú". A bajuszos Kövér papírból beszél, mert így nem mondhat olyat, amiből később ügyet csinálhat a lesben álló ellenfél.
Tőkés püspök szerényen is kemény. Eltökélt és őszinte, mint mindig. Mi, a hallgatóság tapsolunk. Utána színdarab: ,,Halottak napjától virágvasárnapig" című. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásában. A főhős: Mária és kapcsolatai, Erdély elcsatolásakor és utána. Tragikus történelmi időszak, tragikus hősökkel, meghasonlásokkal, megalkuvásokkal, veszteségekkel, csalódásokkal, vágyakozásokkal. Amikor a színésznő a szerepe szerint sír, alig tudja abbahagyni. Már vége a darabnak és hajlongva köszönik a szűnni nem akaró tapsot, ő még mindig sír - befelé. Megértem. Én is azt teszem: sírok - befelé, ahogy nagyanyám, anyám tette. Magyarnak születtünk. Ezért meg kell szenvedni. Ez a sorsunk. Minél jobban tiltakozom ellene, annál jobban belemerülök. Olyan ez, mint a mocsár. Nem enged kimászni belőle. Kellene valamilyen ,,fogódzó".
El is megyek egy médiafórumra. A nagyszájú újságírónő mondja az IGAZ-at. Nem is mondja, kiabálja. Hátha így könnyebben eljut az emberek agyáig. De, a hallgatóságnak hiába mondja, mert mit tehet a szegény, szerencsétlen egyszeri polgár? Tapsol, vagy nem tapsol. Egyetért, vagy elutasít. Vagy tavasszal elmegy szavazni, lehetőleg a Fideszre. De, addig még annyi hatás érheti az embert! Ráadásul, nagyszájú újságírónő azt is mondja, hogy
- ,,a szocikat úgysem lehet meggyőzni. Azok úgyis odaszavaznak az MSZP-re."
- ,,Az már biztos! Én már csak tudom, mert én is ,,szoci" vagyok!"
Mondja az előttem ülő, korombeli nőszemély a mellette ülő nőismerősének. Összenéznek, nevetnek.
Hova keveredtem? Kérdezem inkább csak magamtól, mert én egyedül vagyok. Az individuális ,,szabadság" ára: az egyedüllét. Vígasztalom magamat.
Nagyszájú mondja, hogy
- a szocik között, ha megbukik, vagy belebukik valaki valamilyen buliba, akkor
kikergetik maguk közül az ajtón, de az első adandó alkalommal visszacsempészik az ablakon. Mi: polgáriak, a jobbosok: soha az életben szóba sem állunk az illetővel! Ez még akkor is így marad örökre, ha valaki végül is tisztázza magát a ,,vádak" alól...Egyébként a médiatúlsúly 80%-os a ballibnél. Ez is az MDF, majd a Fidesz hibája, hogy nem voltak képesek 15 éve tenni ellene, szinte semmit!
Újabb összejövetel a Polgárok Házában, a ,,médiaanomáliák" kapcsán. Előadó Fidesz-korú: negyvenes. Egy hetvenes, tekintélyes úriemberrel beszélget. Látszik rajta, hogy ideges, mert az öregúr iskoláztatja. Előkerül a zöldkockás zsebkendő. Orrfújás 1. Ezt ismerem. Nekem is volt egy ilyen tíz éves korszakom, amikor allergiás szénanáthát kaptam a nekem nem tetsző emberektől, vagy körülményektől. Ez mostanában bőrkiütés formájában jelenik meg. Roppant kellemetlen, mert még azt sem lehet mondani, hogy megfáztam...
Vagyunk vagy heten, mi a hallgatóság. Hozzáfogunk. Az asztaltól közelebb jön az előadó- médiaszakértő és leül egy székre az első sor elé. A második sorból mindenki hátrább ül, csak én maradok. Pedig érzem, hogy zavarja az aurám a szakértőt, mert engem is zavar az övé. De, én voltam előbb ott, ahol...
Belefog a mondókájába, de az öregúr mindent jobban tud. Előkerül egy újabb zsebkendő, piros kockás. Orrfújás2, majd -3, -4. Öregúr nem hagyja magát. Védi Orbánt. Szakértő sem hagyja magát, mert ő meg az igazát védi. Én, meg zavaromban előveszem az egyik noteszom, és úgy csinálok, mintha jegyzetelnék. A tollam nem fog, csak akkor, ha teljesen merőlegesen fogom. Médiaszakértő kiszúrja, hogy ,,úgy tartja a tollat írás közben, mintha át akarnám döfni vele a papírt". Éppen az agresszív feministákról beszél. Azokról,
- ,,akik a kereskedelmi tv-kben úgy jelennek meg a képernyőn, mint, akit éppen kergetnek, és megfordulva nekimennek az üldözőjüknek, vagyis nekünk: nézőknek.
Eszembe jut egy kedves ismerősöm, aki ugyanígy utálja a feminista nőket. Ezen muszáj nevetni. Kínos, mert csak én nevetek. Minden szem rajtam. Érzem: elpirulok. Kezdenek kijönni a kiütések. Médiaszakértő újfent kifújja az orrát, majd gondosan összehajtogatja a zsebkendőjét. Most az a fele kerül kifelé, amelyik az előző fújáskor belül volt. Már nagyon bánom, hogy nem ültem legalább két sorral hátrább. Az öregúr eldicsekszik azzal, hogy francia becsületrend tiszteletbeli tagja. (Nagy cucc, mintha Medgyessynek is meglenne? - Gondolom magamban.) Meg is mutatja a kis kitűzőt a zakója hajtókáján.
- ,,Ezek fontos jelképek."
Mondja a szakértő, majd folytatja:
- De sok mindent elárulunk magunkról azzal, ahogy beszélünk, tartjuk a kezünket! Például Gyurcsány nagyon jól beszél, mert szokott mesélni a gyerekeinek. Orbán, viszont nem és még mindig túl gyorsan beszél. És: zavarba jön, ha nem-tetszőt kérdeznek tőle... Hát, a Deutschról nem is beszélve, mert ő meg egy hústorony lett és ahogy dobálja a fejét beszéd közben és igazgatja a hosszú haját! Nevetséges! És, nem tudok Orbán közelébe sem jutni, hanem küldik a Deutschot helyette. Mit kezdjek én egy Deutsch-csal?"
Ekkor már nem bírom tovább. A jegyzetem fölé görnyedésből kihúzom magamat. Dacosan-kérdőn nézek a szakértőre. Észreveszi, hogy más a véleményem. Ettől fogva csak hozzám beszél. Zavaromban keresztbe teszem az egyik lábam a másikon. Nadrág van rajtam, tehát tehetem. Így, egyenes derékkal is tudok jegyzetelni. Hát nem kicikiz érte? Nyomatja újra:
- ,,Hogy milyen sokat számítanak a gesztusok. Például, ahogy a hölgy úgy ül, mint egy férfi, amikor keresztbe teszi a lábát..."
- ,,Jaj, ne!"
Kiáltok föl ösztönösen. És egymás mellé téve a lábam, összeszorítom a térdemet. Egye a fene azt a hülye jegyzetet! Csak nehogy azt higgye, hogy feminista, vagy leszbikus vagyok! Erre összecsapja a jegyzeteit és kurtán-furcsán befejezi az ,,előadást". Felveszi a kabátját és szinte menekül a teremből.
Én is ezt teszem. Na, nem mintha utol szeretném érni! Nem, erről szó nincsen, csak én is szeretnék minél előbb kívül lenni.
Baktatok a villamosmegálló felé. Időközben rákezdte a havaseső. Nem hoztam esernyőt. Nagyon esik. Fölveszem a kapucnimat, ami akkora, mint egy óriás barnamedve feje. Szemből úgy nézek ki a bokáig érő kabátban, mintha egy nagy kabátnak két kicsi lába nőtt volna és magától járna. A buszmegállóban egy fiatalember - ismerős, mintha már láttam volna a PH-ban (polgárok házában)! Mosolyog. Ne menjek inkább busszal? Suhan át az agyamon. Á, nem, majd legközelebb - döntöm el. Hamarosan jön a busz. Én, meg még negyedóra múlva is ott sétifikálok a villamosra várva.
Bp.2005.dec.19.
(Bóna Mária Ilona)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: meghasonlásokkal, visszacsempészik, virágvasárnapig, összehajtogatja, megalkuvásokkal, vágyakozásokkal, villamosmegálló, buszmegállóban, körülményektől, hallgatóságnak, veszteségekkel, médiaanomáliák, alaphangulatot, vendégszerepöl, elcsatolásakor, illuzionistát, médiaszakértő, csalódásokkal, összeszorítom, feministákról, kamaraszínház, szerencsétlen, tiszteletbeli, nőismerősének, odaszavaznak, összejövetel, illumináltan, illuzionista, jegyzetelnék, eldicsekszik, medgyessynek, becsületrend, görnyedésből, individuális, iskoláztatja, kereskedelmi, valamikori vasasok, régi illuzionista, zenei alaphangulatot, bajuszos Kövér, lesben álló, hallgatóság tapsolunk, szerepe szerint, nagyszájú újságírónő, emberek agyáig, hallgatóságnak hiába, szocikat úgysem, individuális „, első adandó, életben szóba, médiatúlsúly 80%-os, öregúr iskoláztatja, Kóos Janika, Hiller Pityukával, Polgárok Házában, Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház, Előadó Fidesz-korú, Védi Orbánt, Például Gyurcsány, Bóna Mária Ilona,
|
|
Offline
