|
2020-03-15 17:23:40, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Paul Verlaine : A lila budoárban
Istennek hála, este lett,
mutasd meg barna testedet,
mert itt az alkalom,
amelyre várva vártam
e lila budoárban,
a sárga pamlagon.
S félig meztelenre
vetkőztél, add kezembe
kis, kurta válladat,
míg mellbimbód, szerelmem,
kemény, hegyes, eperszem,
ha ajkad rátapad.
Ingecskédet, lehúzom,
és egyre lejjebb csúszom
hasadon, köldököd
porcelán csészéjéhez,
s aztán lágyékod édes
hajában fölnyögök.
- "Még, még, még, még, még" - mondod,
mikor szétnyíló combod
nyakamba öleled.
- "Még, még, még, még" - zihálod,
ahogy elémbe tárod,
megringatod s riszálod
felborzolt öledet.
S mert rám is gondolsz néha,
finom, keskeny és léha
kezeddel, asszonyom,
áldást osztón, szerényen
oda kapsz, hol szemérmem
ágaskodik kevélyen,
mint egy vörös torony.
Fordította : Faludy György
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Paul Verlain |
|
|
|
Címkék: csészéjéhez, ingecskédet, megringatod, fordította, mellbimbód, felborzolt, meztelenre, szerényen, vetkőztél, szerelmem, szemérmem, budoárban, asszonyom, szétnyíló, fölnyögök, ágaskodik, pamlagon, köldököd, istennek, kezeddel, testedet, gondolsz, lágyékod, válladat, nyakamba, riszálod, kevélyen, verlaine, porcelán, eperszem, lejjebb, rátapad, lehúzom, zihálod, csúszom, hajában, lila budoárban, sárga pamlagon, vörös torony, Paul Verlaine, Faludy György,
|
|
Offline
