|
2020-08-05 19:46:35, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
József Attila : Napszonett
A vén díványon hentereg a Nap,
Magával hozta erdők illatát
S kinek örömből semmi sem maradt,
Vidultan nézem én kopott diák.
Hogy nyújtózik, milyen kacér, hamis!
Aranyhajával elborítja arcom,
Lágy csókja éri rezgő ajkam is,
Ölébe békén árva főmet hajtom.
- Ó Nap, a csókod új életre kelt,
Ha simogat selyem hajad, még élek;
Rossz idegem új ösztönökre lelt.
Maradj örökre - éjszaka lesz, félek,
Az éjnek oly riasztó árnya van
S ó jaj, nem gyújthatom föl önmagam!
(1922. október )
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
Címkék: aranyhajával, ösztönökre, gyújthatom, napszonett, nyújtózik, elborítja, vidultan, díványon, hentereg, simogat, éjszaka, örömből, magával, október, önmagam, illatát, riasztó, milyen, selyem, csókja, józsef, hajtom, csókod, életre, maradt, örökre, attila, idegem, maradj, kopott, főmet, rossz, árnya, félek, hajad, ölébe, József Attila,
|
|
Offline
