|
|
|
2021-03-15 15:54:17, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Miért van az ember szíve rejtve... - tanulságos történet
Egyszer történt, mikor még az emberek kívül hordták a szívüket, mint a legbecsesebb díszüket, hogy egy kisfiú ücsörgött a parányi tó partján. Kezeit teletömködte mindenféle kaviccsal, azután egyesével a hullámzó víztükörre vetette őket, egyre messzebb és messzebb. A kavicsok lágy csobbanással merültek el - újból és újból.
- Miért búsulsz? - A kisgyerek ijedten fordította figyelmét a mögé lopódzott alakra, de ijedelme rögvest alább hagyott, mikor a vén remete barázdált vonásaira ismert. Miért is félt volna tőle, hisz akárhányszor meglátogatta, a remete mindig kedvesen, minden földi jóval kínálta.
- Elhagytam a szívem. - pityeregte, és bánatában újabb kövecske suhant a tóba.
- A szíved? - csodálkozott a vén remete.
- Igen - azt! - Hüppögte. - Elveszítettem, pedig úgy vigyáztam rá, mint a szemem fényére! - könnycseppet törölt ki a szeme sarkaiból. A remete lehuppant mellé botját letámasztva és kedvesen rámosolygott. Kezeit összekulcsolta a feltündöklő fényáradatban. A gyermek szeme nagyra kerekedett el. Nem tartott sokáig a varázslat, de akár órákig is elnézte volna az öreg remete kezeit. És mikor azok széttárultak - lám a fiú csodás szíve ragyogott fel benne.
- Megtaláltad! - kiáltott fel boldogan, és átölelte a remetét. - Szeretlek! Ezt rá is vésem! Csupa nagy betűkkel! Add ide kérlek! Ezentúl a legjobban látható helyen fogom hordani, hogy lássák, milyen jó vagy!
A gyermekvidámsága felhőket szétoszlató sugárként villant fel.
- Tudod mit? - töprengett a remete. - Hadd válasszam meg én a helyét.
- Rendben - egyezett bele.
A remete elmosolyodott és a parányi szívecske, mint egyetlen fénypont felemelkedett a tenyeréből - és a fiú mellkasa felé haladt. A gyermek leplezetlen boldogsággal, csillogó szemekkel bámult közeledő szíve felé, hogy mennyire szép helye is lesz ott, ám amikor az eltűnt mellkasában, elpityeredett.
- Hééé! De ott nem látja senki sem! Hogyan fogják megtudni az emberek, hogy mennyire szeretlek? - értetlenkedett.
- Figyelj rám! - az öreg megérintette a könnyes arcot és elmosolyodott.
- Nem kell, hogy tudja a világ, mennyire szeretsz. Elég, ha te tudod és az, akit a szívedbe zársz. Mondd el bátran annak, akit belevésel: Szeretlek! Így már nem fogod elveszíteni sosem, mert benned él tovább - és ezt már nem veheti el senki sem.
A gyermek eltöprengett a remete válaszán, majd az utolsó kavicsot is eldobta és vidáman felugrott.
- Köszönöm! - nagy puszit nyomott az öreg vénséges arcára, majd egy pillangót meglátva utána futott. A remete pedig csak bámult a távolodó gyermek után és mosolygott - majd egyszer megérti.
Azóta szív nem hordatik kívül, csak a csendes mélyben vésődnek fel rá a nevek - újból és újból.
Az elmúlt esztendőben, esztendőkben, a te szívedbe hány nevet véstél be? És hányat törültél ki onnan gyűlölködő, haragos felindultságodban?
Megnyugtató szavaid, és jótetteid által hány rászoruló, szeretetedre éhező embernek mondtad el, hogy szereted?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mesék - Anekdoták |
|
|
|
Címkék: gyermekvidámsága, összekulcsolta, értetlenkedett, elpityeredett, felemelkedett, fényáradatban, elveszítettem, elmosolyodott, teletömködte, rámosolygott, esztendőkben, könnycseppet, szeretetedre, akárhányszor, meglátogatta, csodálkozott, legbecsesebb, széttárultak, csobbanással, megérintette, boldogsággal, eltöprengett, mellkasában, letámasztva, leplezetlen, megnyugtató, feltündöklő, esztendőben, szétoszlató, megtaláltad, elveszíteni, fordította, pityeregte, tenyeréből, kerekedett, gyűlölködő, ember szíve, emberek kívül, legbecsesebb díszüket, kisfiú ücsörgött, hullámzó víztükörre, kavicsok lágy, kisgyerek ijedten, mögé lopódzott, remete mindig, szemem fényére, szeme sarkaiból, remete lehuppant, feltündöklő fényáradatban, gyermek szeme, öreg remete, legjobban látható,
|
|
|
|
|
|
| ember szíve, emberek kívül, legbecsesebb díszüket, kisfiú ücsörgött, hullámzó víztükörre, kavicsok lágy, kisgyerek ijedten, mögé lopódzott, remete mindig, szemem fényére, szeme sarkaiból, remete lehuppant, feltündöklő fényáradatban, gyermek szeme, öreg remete, legjobban látható, gyermekvidámsága felhőket, remete elmosolyodott, parányi szívecske, gyermek leplezetlen, eltűnt mellkasában, öreg megérintette, könnyes arcot, szívedbe zársz, gyermek eltöprengett, remete válaszán, utolsó kavicsot, öreg vénséges, pillangót meglátva, remete pedig, távolodó gyermek, csendes mélyben, elmúlt esztendőben, gyermekvidámsága, összekulcsolta, értetlenkedett, elpityeredett, felemelkedett, fényáradatban, elveszítettem, elmosolyodott, teletömködte, rámosolygott, esztendőkben, könnycseppet, szeretetedre, akárhányszor, meglátogatta, csodálkozott, legbecsesebb, széttárultak, csobbanással, megérintette, boldogsággal, eltöprengett, mellkasában, letámasztva, leplezetlen, megnyugtató, feltündöklő, esztendőben, szétoszlató, megtaláltad, elveszíteni, fordította, pityeregte, tenyeréből, kerekedett, gyűlölködő, mosolygott, töprengett, tanulságos, mindenféle, víztükörre, belevésel, szeretlek, lopódzott, szívecske, rászoruló, legjobban, sugárként, válasszam, vonásaira, barázdált, szemekkel, ragyogott, figyelmét, egyesével, vigyáztam, kisgyerek, sarkaiból, kaviccsal, bánatában, jótetteid, ücsörgött, felugrott, elhagytam, varázslat, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
14 db bejegyzés |
| e hónap: |
239 db bejegyzés |
| e év: |
958 db bejegyzés |
| Összes: |
10098 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1387
- e Hét: 3532
- e Hónap: 13118
- e Év: 82038
|
|
|
Online
