|
2022-03-13 18:55:54, vasárnap
|
|
|
|
|
|
Monológ életre halálra
Úgy mint az őrült szerető szeret
vizes fejjel, beomló ég alatt
taposni őszi fasor avarán:
e földön úgy szerettem járni én.
Vagy mint utas idegen városokban,
ki első este sétaútra megy,
ide-oda fut, néz, nem tud betelni,
megizzad s boldog révületben érzi,
hogy álmainak városába ért,
hol minden új: a kirakatok fénye,
a kávéházi italok színe,
a sok sétáló - mintha ünnep volna -
s a szabadság vad kakukkfű-szaga
s vágyik maradni már itt mindörökre -
mint ő, úgy voltam e világgal én.
Én tudtam: itt minden új, meg nem térő,
páratlan, ritka s múló fenomén.
Ha lepke szállt, azt mondtam: ,,Jól megnézzed,
először és utólszor látod ezt."
Ha jó baráttal boroztam, oly szívvel
és szóval láttam, mintha reggelig
meg kéne halnom - és mindezt azért,
mert folyton féltem a hajnaltól, melyen
nem lesz barát, se bor, se ébredés.
Érez így más is, de agyába gyűri.
Ám én a homlokomban hordtam ezt.
Súgólyukából tudatom csak egyre
fenyegetődzött: ,,Minden elmúlik."
S e szikra itt a nemlét vasfogói
között, a lét csodája, hogy vagyok,
a pusztulás fogatlan állat-ínyén
még felvillanó szentjánosbogár,
az ellentétek izzó sistergése
s az elmúlás örökös, csontig vájó
tudata: ezek adtak életemnek
ízt, színt, gyönyört, varázst és glóriát,
ezek tettek bolonddá, mámorossá,
s ezek bűvöltek kacsalábon forgó
kastélyt a puszta létből énelém.
Ittasan a föld egyszeri borától,
reáfonódva, úgy öleltem át
minden fogalmat, tárgyat és személyt,
mint részegek a lámpaoszlopot.
Így lett világom szép. A csillagég
gobelinekkel tapétás múzeum,
a tér három dimenziója körben
élmény-bálákkal telt raktár, ahol
órám számlapja tizenkét személyes
terített asztal s másodperceim
nehéz mézcseppek csöppenései.
Így lettem én a föld szerelmese,
a nagy rajongó, felhők Rómeója,
holt városok alatt a trubadúr,
gót csipkedíszek faragója rímben
s éjféli fürdés pogány ünnepének
mezítlen papja, míg időm lejárt
s eltűntem én, a múló fenomén
a fenomének örök tengerén.
Faludy György,
Recsk, 1952
|
|
|
0 komment
, kategória: Faludy György |
|
Címkék: szentjánosbogár, fenyegetődzött, lámpaoszlopot, gobelinekkel, másodperceim, csipkedíszek, súgólyukából, homlokomban, csöppenései, reáfonódva, dimenziója, városokban, mézcseppek, sistergése, mindörökre, révületben, ellentétek, felvillanó, kacsalábon, szerelmese, ünnepének, kirakatok, szabadság, csillagég, életemnek, mámorossá, pusztulás, hajnaltól, számlapja, megnézzed, személyes, szerettem, fenomének, faragója, tengerén, trubadúr, őrült szerető, kirakatok fénye, kávéházi italok, homlokomban hordtam, nemlét vasfogói, pusztulás fogatlan, ellentétek izzó, elmúlás örökös, puszta létből, föld egyszeri, föld szerelmese, nagy rajongó, múló fenomén, fenomének örök, Faludy György,
|
|
|
|
őrült szerető, kirakatok fénye, kávéházi italok, homlokomban hordtam, nemlét vasfogói, pusztulás fogatlan, ellentétek izzó, elmúlás örökös, puszta létből, föld egyszeri, föld szerelmese, nagy rajongó, múló fenomén, fenomének örök, szentjánosbogár, fenyegetődzött, lámpaoszlopot, gobelinekkel, másodperceim, csipkedíszek, súgólyukából, homlokomban, csöppenései, reáfonódva, dimenziója, városokban, mézcseppek, sistergése, mindörökre, révületben, ellentétek, felvillanó, kacsalábon, szerelmese, ünnepének, kirakatok, szabadság, csillagég, életemnek, mámorossá, pusztulás, hajnaltól, számlapja, megnézzed, személyes, szerettem, fenomének, faragója, tengerén, trubadúr, kávéházi, reggelig, boroztam, részegek, baráttal, kakukkfű, bolonddá, terített, gyönyört, páratlan, bálákkal, egyszeri, vasfogói, világgal, utólszor, tizenkét, személyt, megizzad, kastélyt, mezítlen, fogalmat, eltűntem, bűvöltek, városába, fogatlan, álmainak, sétaútra, rajongó, tapétás, elmúlás, taposni, először, borától, csontig, varázst, rómeója, ébredés, szívvel, ittasan, glóriát, városok, tárgyat, mondtam, tudatom, elmúlik, öleltem, szerető, fenomén, folyton, monológ, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
243 db bejegyzés |
e év: |
962 db bejegyzés |
Összes: |
10102 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1115
- e Hét: 4931
- e Hónap: 14517
- e Év: 83437
|
|
|