|
|
|
2019-02-18 21:05:50, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Ekkortájt iratkoztál be az ELTE magyar szakjára is.
Ez sem rövid történet. Kiss Jenő Mihályi tájszótár című könyvéről kért ismertetőt az alig elindult győri Műhely. Mivel én a főiskolán nyelvjáráskutatással is foglalkoztam, örömmel olvastam el a könyvet. S szépen méltattam, de ez könnyű volt, hiszen alapos nyelvészeti munkáról volt szó.
Nem sokkal később megszületett második kislányunk. Határtalanul boldogok voltunk. Aztán hat hetes korában elvesztettük... Bölcsőhalál, mondták. De erről nem tudok sem írni, sem beszélni.
Szörnyű hetek, hónapok következtek. Aztán amikor 1983-ban Zsóka újból terhes lett, reszketve, félelemmel vegyes örömmel vártuk Marci érkezését. Isten megkegyelmezett nekünk. Fiú lett, s mindenben ellentéte a lányoknak. Jó étvágya volt, egészséges, aranyos gyerek volt. Persze mi egy évig ültünk az ágya mellett, és figyeltük, hogy ne felejtsen el lélegezni. Mintha tudtunk volna segíteni! Akkor még nem volt az a szerkezet, ami jelzett, mint mostanában.
Mikor a Kiss Jenő könyvéről írt recenzióm megjelent, Jenő egy kedves levélben köszönte meg az írást, s megkérdezte, hogy mikor végeztem náluk. Mártmint az ELTE magyar szakán. Írtam, hogy nekem csak főiskolai diplomám van. Biztatott, hogy jelentkezzek a két éves kiegészítő szakra.
Főnököm azt szerette volna, ha a könyvtár szakot egészítem ki, de én annak semmi értelmét nem láttam.
Jelentkeztem. A felvételin annyian voltunk, hogy tudtam, ide én nem kerülhetek be. Kiss Jenő akkor dékánhelyettes lehetett, s biztosan tudom, hogy segített. Hajdú professzor úr mindösszesen a nevemet kérdezte meg, majd V. Kovácshoz kerültem, aki a lipóti vízről kérdezgetett, majd sajnálkozva mondta, hogy az idén a nyelvészek döntenek, a tájnyelvek iránt érdeklődők kellenének.
Jenő írt egy szép levelet, s közölte, hogy felvesznek, esetleg egy ,,baleset" folytán följebb kihúzza valaki a nevemet, hogy mást írjanak be.
Ez az a protekció, amit nem tartottam erkölcs ellen valónak, hisz ha nyelvészeti kritikát írhatok egy folyóiratba, talán az sem baj, ha elvégezhetem az egyetemet.
1983 őszén kezdtem, s pokoli nehéz volt az az első félév. Valójában a magyarul föllelhető világirodalmat és hozzá a magyar irodalom első szakaszát el kellett olvasni. S még a róluk szóló szakirodalmat is. Éjjel-nappal olvastam. Még a mellékhelyiségben is.
A nyelvészetet könnyebbnek véltem, úgy tűnik azt az ajtót dr. Szabó Géza Szombathelyen kinyitotta. A grammatikát különösen élveztem, később tanítani is jobban szerettem, mint a kommunikációt, meg a stilisztikát. Közben jelentek meg verseim és recenzióim. Tulajdonképpen a legtöbb magyar folyóiratban publikáltam A miskolci Napjainktól kezdve a Jelenkoron át a Somogyig. S egy nyugat-dunántúli pályázaton első díjat nyertem versekkel, s a megyei pályázatokon is sorozatban. Próbálkoztam a Kisalfölddel is, de a nyolcvanas évek végéig elutasításban részesültem. Ennek okát nem tudom, bár így utólag a féltékenység tűnik érthető magyarázatnak.
Az egyetemről még annyit, végül vörös diplomával fejeztem be. A jogi karon Kiss Jenő adta át a diplomámat, s annyit mondott csak: no látod! A szakdolgozatomat Hajdú professzor a Névtani füzetekben megjelentette.
S az első igazi elismerés a Móricz Zsigmond-ösztöndíj volt.
Igen. Nagyon örültem neki. Ha jól emlékszem, Fodor András ,,kért meg", hogy adjak be egy pályázatot a művelődési miniszterhez. Szerintem az, hogy végül elnyertem, neki köszönhető. Bandi különösen szeretett, s figyelt rám, mint utólag megtudtam, rajtam kívül még több tucat pályakezdőn.
Ez az ösztöndíj ma is él. Akkoriban 4-5 pályakezdő író-költő részesült benne az országból. Havi négyezer forintot jelentett egy éven át - többet, mint a könyvtárosi fizetésem. Én íróportrék írását vállaltam, de nagyon furcsállták, amikor ennek elszámolásáról kérdeztem. Semmit nem kellett tenni érte. Én megírtam a vállalt portrékat. Pályaképet rajzoltam Kovács Istvánról, Pálos Rozitáról, Csaplár Vilmosról. Monográfiát írta Török Sophie-ről. Ezek meg is jelentek különböző helyeken. S nagyon jól jött egy éven át a dupla fizetés. Szellemileg pedig jót tett a kutatás, az olvasás.
,,Idehaza" bizonyára büszkék voltak rád, hiszen a város rangját emelte a sok országos publikáció.
Ezen egészen eddig nem is gondolkodtam el. Szerintem nem, inkább a megtűrt kategóriába tartozhattam. De közelebb járok az igazsághoz, ha azt mondom, nem is tudták. Nem volt közélet, nem volt cselekvő értelmiségi a városban. A szürkeség uralta. Ennek okát akkor még nem láttam, ma már igen.
Egy valahai megyeszékhelyről van szó. Egy ilyen típusú város kitermeli a maga közigazgatási karát, hivatalnokrétegét. Intézményeket alapít, idevonzza az értelmiséget. Trianon után kiürül, élettelen lesz, s a második háború kisöpri megint a várost. Jelentős zsidó lakosságát kiirtják, a lakásokat, a vagyont elzabrálják - jórészt az itt élő "polgárok" - majd sváb ajkú lakosságát kitelepítik. Aztán az ötvenes években nem hívnak ide senkit, aki még tud írni-olvasni, azt is elüldözik. S jön 1956.október 26-a. S az azt követő megtorlás. Elég csak az egyetemi tanárok kihallgatási jegyzőkönyveibe belelapozni. 1956 után nem volt levegő, nem volt élet. Halálra volt ítélve minden és mindenki. S csak halkan jegyzem meg, a rendszerváltást követően is megmaradt az a szemlélet, hogy, aki túl nagyra nől, annak le kell vágni a lábából, rosszabb esetben a fejét veszik.
Tehát nem csodálkozok azon, hogy inkább tekintettek különcnek, minthogy bármiféle elismerés ért volna. De nem is vágytam rá. Én magyar költőnek, magyarországi íródeáknak tartottam, s tartom ma is magamat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szakdolgozatomat, megyeszékhelyről, jegyzőkönyveibe, megkegyelmezett, rendszerváltást, tulajdonképpen, dékánhelyettes, világirodalmat, elszámolásáról, szakirodalmat, közigazgatási, kommunikációt, magyarázatnak, magyarországi, szombathelyen, elutasításban, intézményeket, megjelentette, mindösszesen, értelmiséget, jelentkezzek, miniszterhez, jelentkeztem, nyelvészetet, kisalfölddel, megszületett, féltékenység, határtalanul, elvégezhetem, tartozhattam, stilisztikát, pályázatokon, gondolkodtam, folyóiratban, kérdezgetett, kihallgatási, alig elindult, évig ültünk, ágya mellett, kedves levélben, könyvtár szakot, felvételin annyian, nevemet kérdezte, lipóti vízről, nyelvészek döntenek, tájnyelvek iránt, szép levelet, magyarul föllelhető, magyar irodalom, róluk szóló, nyelvészetet könnyebbnek, grammatikát különösen, Időkapszula VII, Kiss Jenő Mihályi, Kiss Jenő, Szabó Géza Szombathelyen, Móricz Zsigmond-ösztöndíj, Fodor András, Kovács Istvánról, Pálos Rozitáról, Csaplár Vilmosról, Török Sophie-ről,
|
|
|
|
|
|
| alig elindult, évig ültünk, ágya mellett, kedves levélben, könyvtár szakot, felvételin annyian, nevemet kérdezte, lipóti vízről, nyelvészek döntenek, tájnyelvek iránt, szép levelet, magyarul föllelhető, magyar irodalom, róluk szóló, nyelvészetet könnyebbnek, grammatikát különösen, legtöbb magyar, miskolci Napjainktól, nyugat-dunántúli pályázaton, megyei pályázatokon, nyolcvanas évek, féltékenység tűnik, jogi karon, szakdolgozatomat Hajdú, első igazi, művelődési miniszterhez, könyvtárosi fizetésem, vállalt portrékat, dupla fizetés, város rangját, megtűrt kategóriába, szürkeség uralta, valahai megyeszékhelyről, ilyen típusú, maga közigazgatási, második háború, vagyont elzabrálják, ötvenes években, egyetemi tanárok, rendszerváltást követően, fejét veszik, szakdolgozatomat, megyeszékhelyről, jegyzőkönyveibe, megkegyelmezett, rendszerváltást, tulajdonképpen, dékánhelyettes, világirodalmat, elszámolásáról, szakirodalmat, közigazgatási, kommunikációt, magyarázatnak, magyarországi, szombathelyen, elutasításban, intézményeket, megjelentette, mindösszesen, értelmiséget, jelentkezzek, miniszterhez, jelentkeztem, nyelvészetet, kisalfölddel, megszületett, féltékenység, határtalanul, elvégezhetem, tartozhattam, stilisztikát, pályázatokon, gondolkodtam, folyóiratban, kérdezgetett, kihallgatási, foglalkoztam, próbálkoztam, elvesztettük, pályakezdőn, értelmiségi, furcsállták, kategóriába, publikáltam, részesültem, bölcsőhalál, belelapozni, könnyebbnek, tekintettek, kitelepítik, könyvtárosi, szellemileg, sajnálkozva, megkérdezte, elzabrálják, következtek, csodálkozok, grammatikát, nyelvészeti, folyóiratba, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
6 db bejegyzés |
| e év: |
44 db bejegyzés |
| Összes: |
3563 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 303
- e Hét: 1904
- e Hónap: 11867
- e Év: 56840
|
|
|
Offline
