2019-03-19 19:48:46, kedd
|
|
|
|
|
|
Heltai Jenő: TAVASZ
Az éjszakába álmodozva jöttem,
Köröttem minden néma volt, sötét.
És legelőször éreztem az ifju,
Most született tavasz lehelletét.
A gólya hozta délrül, valahonnan,
Onnan, ahol a kisbaba terem,
És engem elfogott a dajka-érzés:
Táplálni őt poéta-keblemen!
Oh, mert ilyenkor úgy dagad a mellem,
Tággá dagasztja isten tudja mi,
Tán a reménység, hogy minden lezajlott
Tavasznál szebb lesz majd a mostani.
Szebb lesz az élet, nyájasabb a napfény,
Olcsóbb a pénz és kisebb a kamat,
Zöldebb a fű...E tengersok reménnyel
Szinte anyának érzem magamat.
Versek születnek majd e sok reménybül.
Tavaszi versek. Refrénjük: "Szeret?"
Nagy vajudással, kínos bömböléssel
|
|
|
0 komment
, kategória: Heltai Jenő |
|
Címkék: bömböléssel, lehelletét, valahonnan, vajudással, legelőször, születnek, született, nyájasabb, tengersok, reménnyel, tavasznál, reménybül, dagasztja, refrénjük, reménység, álmodozva, lezajlott, éjszakába, keblemen, köröttem, elfogott, táplálni, ilyenkor, napfény, zöldebb, kisbaba, magamat, olcsóbb, anyának, éreztem, mostani, tavaszi, minden, mellem, délrül, kisebb, éjszakába álmodozva, gólya hozta, kisbaba terem, Heltai Jenő,
|
|