|
2019-04-11 21:41:28, csütörtök
|
| |
| |
A költészet napja szovjet mintára született, de ettől még a miénk
Kiss Eszter
2019.04.11. 17:49
Április 11. ötvenöt éve a költészet napja, a magyar irodalom ünnepe. Arról kevesebben tudnak, hogy ez az ünnep olyan, mint a pesti troli: szovjet import, de már annyira a sajátunk lett, hogy senkinek eszébe se jutna megszüntetni. A ,,líra tömegmozgalommá lett ápolása" eredetileg a pártállami diktatúra időszakában jelent meg Magyarországon.
A szovjet költészet egy könnyű felderítő osztag
A Szovjetunióban 1955-ben tartották meg először a költészet napját: a Sztálin halála után hatalmi harcokba süllyedő (kultúr)politika kizavart néhány kortárs költőt verset szavalni és dedikálni pár moszkvai könyvkereskedésbe. 1956-tól rendszeresen megjelent a Gyeny poezii Költészet napja című antológia is.
A moszkvai Majakovszkij téren az emberek még hófúvásban is szívesen hallgatnak két-három óra hosszat verseket- írta meg a hol az októberi forradalom, hol karácsony környékén megtartott eseményről a baráti magyar sajtó a hatvanas években. A költészet napját idővel igazi tömegrendezvénnyé fejlesztették: a szerzők üzemekben, iskolákban, laktanyákban szavaltak, 1963-ban tizenkétezren voltak a moszkvai sportcsarnokban rendezett költészetnapon, és ekkor már televízión is több millió ember hallgatta a verseket.
: ArcanumFejlődés és harc volt akkoriban a szovjet líra. Jevgenyij Jevtusenko, a Hruscsov idején feltűnt, később több mint hetven nyelvre lefordított fiatal sztárköltő így magyarázta az állami ünneppé vált költészet napja létét:
Nálunk most új virágkorát éli a líra. A költészet gyorsabban fejlődik. A költészet hírnökhöz hasonló. Hogy katonai, háborús hasonlattal éljek: a poézis a könnyű felderítő osztag, utána következnek a nehéz harci egységek: a prózai műfajok.
A magyar megoldás
A Magyar Népköztársaság már 1956 júniusában követte a szovjet példát, a nyári ünnepi könyvhéten rendezték meg a magyar költészet napját: előadóművészek szavaltak, írók, költők, tanárok és fiatalok beszéltek a kortárs és klasszikus költészetről.
A napot a kultúrpolitika 1964-ben kapcsolta József Attila születésnapjához, vagyis április 11-hez.
A cél az élő magyar költők alkotásainak széles körben való megismertetése és megkedveltetése. A költészet napját korábban a könyvhét keretében rendezték meg, s a tapasztalatok szerint az egyéb műsorok között ez a rendezvény elsikkadt. Ezért vált szükségessé, hogy kiemeljék a könyvhét keretéből. Ugyancsak helyes volt az ünnepi eseményt József Attila alakjához fűzni- értékelt Simó Jenő, a Kiadói Főigazgatóság vezetője.
Devecseri Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.
Devecseri Gábor költő verset szaval a Magyar Írók Szövetsége Költészet napja alkalmából tartott nyitóünnepélyén az Egyetemi Színpadon 1964. április 10-én. Ebben az évben először rendezték meg a Költészet napját József Attila születésnapján.
Fotó: Keleti Éva
A központi megnyitót a Magyar Írók Szövetsége rendezte az Egyetemi Színpadon, és az eseményt a televízió is közvetítette. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Devecseri Gábor, Kassák Lajos ott volt, Juhász Ferenc, Benjámin László, Illyés Gyula, Hidas Antal és Weöres Sándor verset küldött. A könyvesboltok, a könyvtárak, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a magyar kultúrpolitika minden harcba állítható helyi egysége író-olvasó találkozókat szervezett, a színházak esti előadásai előtt egy-egy színész elszavalta valamelyik kortárs költő versét. Ebben az évben jelent meg először a máig élő Szép versek antológia.
József Attiláért 1945 után előbb a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak, aztán Rákosi pártállamában Petőfi és Ady mellett az irodalom népi demokratikus költőikonja lett. A hatvanas évek kultúrpápája, Aczél György József Attila-rajongó volt, minden versét fejből tudta. Az ideológiai szempontok szerint szűrt életműre éberen vigyáztak. Kosztolányi Ádám
az akkori József Attila-kutatás első számú alakjának, Szabolcsi Miklósnak felkérésére írt emlékeiből is minden olyan részletet kihúztak, ami akárcsak a legkisebb mértékben is megkérdőjelezte József Attila baloldaliságát, még ha azt maga a költő mondta a visszaemlékezés szerint.
:Ahogy az Egyetemi Lapok írta az első, a költőhöz kötött ünnepen
,,József Attila születésének napja ettől az évtől kezdve, a költők, a versszerető közönség ünnepe lesz. A költészet napja, azé a költészeté, mely éltető forrását a proletárköltő munkásságában találta meg. A költő utódainak ünnepe, azé a költőé, aki a szép szó énekese, a külvárosi emberek dalosa volt, aki nem ismerte a vitrinbe zárkózott l'art pour l'art alkotók az egyszerű néptől idegen magányát.
A szocialista költészet napja, egy új világot építő nép örömeinek, gondjainak, rímbe szedett életének ünnepe.
Az 1964-es ünnepségsorozat fontos állomása volt a József Attila Emlékszoba megnyitása. A költő szülőházában, a ferencvárosi Gát utca 3.-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott kiállítóhely máig működik.
A költészet napjának eredeti ideológiai tartalma már az 1970-es évek elején csökkenni kezdett, és az ünnep fokozatosan elvesztette szoros kötődését a ,,munkásmozgalmi líra" gondolatához. Az 1980-as években már csak elvétve bukkantak fel utalások a szocializmus építésére az ünnepi rendezvényeken, a rendszerváltás után pedig a költészet napja egyértelműen politikamentessé vált.
Link
József Attila Születésnapomra című versének kézirata
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÍREK |
|
|
|
Címkék: születésnapjához, politikamentessé, sportcsarnokban, megkérdőjelezte, tömegmozgalommá, megkedveltetése, nyitóünnepélyén, ünnepségsorozat, visszaemlékezés, születésnapomra, arcanumfejlődés, szovjetunióban, megismertetése, munkásmozgalmi, kultúrpolitika, rendezvényeken, előadóművészek, születésnapján, baloldaliságát, magyarországon, népköztársaság, rendszerváltás, költészetnapon, munkásságában, tizenkétezren, tapasztalatok, főigazgatóság, pártállamában, proletárköltő, fejlesztették, könyvesboltok, ferencvárosi, szülőházában, rendszeresen, megszüntetni, majakovszkij, költészet napja, magyar irodalom, ünnep olyan, pesti troli, sajátunk lett, pártállami diktatúra, szovjet költészet, könnyű felderítő, költészet napját, moszkvai Majakovszkij, októberi forradalom, baráti magyar, hatvanas években, szerzők üzemekben, moszkvai sportcsarnokban, szovjet líra, Kiss Eszter, Jevgenyij Jevtusenko, Magyar Népköztársaság, József Attila, Simó Jenő, Kiadói Főigazgatóság, Devecseri Gábor, Magyar Írók Szövetsége Költészet, Egyetemi Színpadon, Keleti Éva, Magyar Írók Szövetsége, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Juhász Ferenc, Benjámin László, Illyés Gyula, Hidas Antal, Weöres Sándor, Hazafias Népfront, József Attiláért, Aczél György József Attila-rajongó, Kosztolányi Ádám, József Attila-kutatás, Szabolcsi Miklósnak, Egyetemi Lapok, József Attila Emlékszoba, Petőfi Irodalmi Múzeum, József Attila Születésnapomra,
|
|
Online
