2020-07-09 21:47:46, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Reményik Sándor:
Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy minél halkabb legyek
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.
|
|
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
Címkék: bonyolultak, szükségeset, elhalkulnak, összhangnak, mindennapi, kisimulnak, mélységből, gonosztól, beszédben, beszéljem, lábaidhoz, azonfelül, simogatás, együgyűn, bíráljak, reményik, tévedést, mindenek, kelyhére, mindenre, halkabb, ítéljek, szómban, istenem, versben, micsoda, hullnak, ítélünk, honnan, lássak, inkább, sándor, legyek, minden, szelíd, szívek, óriás összhangnak, dolgok olyan, szükségeset beszéljem, szelíd igen, szívek kelyhére, Reményik Sándor,
|
|