|
2020-08-07 20:01:45, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Kosztolányi Dezső:
A húgomat a bánat eljegyezte,
A húgomat a bánat eljegyezte,
és most csak ül, szelíden, csöndben ül
virágai közt, mindig egyedül.
Ő is virág. Hervadt virág a lelke.
A húgomat a bánat eljegyezte.
Az ablakunk mellett csak vár szegény,
a szenvedés hajol szíve fölé,
s ha rózsa nyílik ki, nem az övé.
Csöndes, komoly hajfürtje a fején
szegényesen busong - fakulva s árván -
mint holt leányé, a koporsópárnán.
És néz. Szelíden, békült, tiszta szemmel.
Zokogni nem tud és nevetni nem mer.
De, hogyha nem lát a szobába senkit,
és elmotoz, vagy ó szekrényeket nyit,
siratja bús, koszorútlan fejét,
és hogyha körülömli a setét,
a könnye vén csipkék közt hulldogál,
s a szíve, jaj, mint megrepedt pohár -
gyémántpohár - babonásan csilingel,
mert valaki játszott e tiszta szívvel,
széttörte, s most olyan a sóhaja,
hogy néha, ha az én szobámba téved,
rémült imákat suttogok az éjnek
s nem alszom el az éjszaka.
Ő meg csak nézi, hogy a kert alatt
hogy éled újra szüntelen a nap -
bús, sárga nap - s hogy száll a lomha este.
És vár.
Mivel a bánat eljegyezte.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kosztolányi Dezső |
|
|
|
Címkék: koporsópárnán, szekrényeket, gyémántpohár, kosztolányi, szegényesen, koszorútlan, eljegyezte, körülömli, szenvedés, hulldogál, széttörte, szüntelen, megrepedt, hajfürtje, babonásan, csilingel, játszott, csöndben, ablakunk, suttogok, szelíden, szobámba, szívvel, csöndes, szegény, fakulva, mellett, zokogni, szobába, húgomat, éjszaka, elmotoz, siratja, egyedül, virágai, szemmel, bánat eljegyezte, ablakunk mellett, szenvedés hajol, szobába senkit, kert alatt, lomha este, Kosztolányi Dezső,
|
|
Offline
