2020-12-17 20:25:35, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Csepeli Szabó Béla
PATTOGÓ KÁLYHATŰZNÉL
1.
- Nézd kedvesem, milyen korán
beköszöntött a tél...
Hallod, hogy vacog kint a táj?
Már minden csupa dér...
De hallgasd, a tűz énekét
mily erő hatja át:
Körénk lebbenti Dél egét
s a kék tájak nyarát.
A tűz. A selymes, sárga tűz.
Mi lenne nélküle?
Ó, hideg árny, hiába dűlsz
a küszöbünkre le!
Tiéd a Tér, a nagy hegyek,
a sarkmezők hona,
de íme, szembeszáll veled
ez a kis kék szoba.
Ez a friss, tiszta ablakú,
vén külvárosi ház
melyben jó, almaillatú
béke s derű tanyáz,
hol őszi s téli esteken
ha együtt a család,
gondoktól hűvös lelkemen
parazsat szít
a szád...
2.
A tűz, a szelíd szirmú láng
nem hunyhat ki soha!
Melegedj fel fagyos világ,
milliárd kis szoba,
kint zúg a szél, dobjál szenet
a tűzre kedvesem,
félek, megölne a hideg,
ha nem lennél velem...
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
|
|
|
0 komment
, kategória: Csepeli Szabó Béla |
|
Címkék: kályhatűznél, beköszöntött, küszöbünkre, szembeszáll, almaillatú, életszomj, sarkmezők, gondoktól, külvárosi, kedvesem, melegedj, lebbenti, hallgasd, milliárd, parazsat, lelkemen, kötetből, melyben, megölne, hunyhat, pattogó, nélküle, csepeli, esteken, selymes, együtt, szenet, tanyáz, lennél, nyarát, család, dobjál, körénk, szirmú, fagyos, ablakú, nagy hegyek, sarkmezők hona, szelíd szirmú, tűzre kedvesem, Csepeli Szabó Béla, PATTOGÓ KÁLYHATŰZNÉL, Életszomj,
|
|