|
2009-06-06 15:01:28, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Zirkuli Péter válogatása: Katalin
Mohazöld bársonyborítású könyvecske
Helikon Kiadó 1986.
A Katalin a magyar faluban is nagyon népszerű nevek közé tartozik. Ha a Katalin névről szólunk, akkor először azt kell megemlítenünk, hogy Katalin napján (november 25.) a hagyományos magyar faluban számos jósló eljárást alkalmaztak, amelyekből a lányok férjhezmenetelükre, általában jövendő párjukra jósoltak. A Katalin-nap időjósló nap is. E nap időjárásából a karácsonyi időjárásra szoktak következtetni. Az egész országban ismert mondás: Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog, azaz, ha Katalinkor nedves az időjárás, karácsonykor fagyni fog és fordítva, a Katalin-napi fagy azt jelzi, hogy karácsonykor enyhe, nedves lesz az időjárás.
Régen a lányok Katalin napkor gyümöcsfaágat tettek vízbe, s ez karácsonyra kihajtott. (Más falvakban Borbála napkor állították vízbe az ágat és eszerint hívták Katalin-ágnak, vagy Borbála-ágnak.) Másutt piros almába harapnak és karácsonyig mindennap harapnak belőle egy kicsit, az almának karácsonyig ki kell tartania .Akkor megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. Például olyan neve lesz, mint az első férfinak, akivel az alma elfogyasztása után találkoznak.
A gyimesi csángóknál a sajtkészítéssel kapcsolatban van szerepe a Katalin-napnak. A következőket mondták: "Katalin napján azt tartjuk, hogyha pozdorjázunk, akkor más nyáron a tejvel ne dolgozjunk erőst, mert akkor a legyek járják. Vagy pedig úgy szoktunk, hogy nálunk egy sajtot csinálunk, s ordát csinálunk, s Katalin napján ne pozdorjázz, s ne járj semmivel, mert más nyáron a legyek a sajtot leszarják, s akkor az nem tiszta, megromlik."
Katalin nevét viseli a katicabogár is. Katicabogarat elpusztítani nem szabad, hogy más népeknél is kedvelt bogár, azt mutatja például angol neve, amely lady-birdnek, vagyis asszonybogárnak vagy más néven aranybogárnak nevezi a katicabogarat.
(Érdekesség, hogy Karcsán Asszony családnevű családok is éltek a hetvenes években)
A gyermekek számos mondókát fűznek a katicabogárhoz. (Az alábbi népköltést kétféleképpen is megtaláltam a mai irodalomban.)
Katalinka szállj el, szállj el!
Gyünnek a törökök.
Sós kútba vetnek,
Onnan is kivesznek,
Malom alá tesznek,
Onnan is kivesznek,
Tüzes piszkafával
Kemencébe tesznek,
Onnan is kivesznek,
A katlanba tesznek.
Szállj el, szállj el, Katalinka!
Jönnek a törökök,
Sós kútba vetnek,
Onnan is kivesznek,
Kerék alá tesznek.
Katalinka, bogárka!
Hová visznek engem,
Égnek-e, földnek-e?
Vagy a tűzbe vetnek?
A népköltészetben, közmondásainkban, szólásainkban is gyakori a Katalin név. Gyakran okos, talpraesett, táncos lábú lányokat nevezik a népköltészetben Katónak, Katicának. Ennek egyik oka Alexandriai Szent Katalin legendájában kereshető. A magyar mesék okos Katája nem vitázik tudósokkal, de leleményességben, furfangban túljár a király eszén is és végül is nagy vagyonra tesz szert, vagy egyenesen a király felesége lesz. Az okos Katát néhány mese Térdszili Katicának hívja. Ebben a mesetipusban az okos Kata mindig túljár a király eszén. Egyszer az édesanyja arra biztatja, hogy hozzon neki a király süteményéből. Kata bemegy a király konyhájára, valami hamis üzenettel eltávolítja a szakácsot és akkor a süteményes tállal együtt eltűnik. Az ajtóra azonban kiírja:
Itt vótam, mán itt vótam,
Rajtad most mán kifogtam,
Kis Térdszili Katica,
Imre király bánata,
Ha nem tetszik, tígy rulla.
A következő alkalommal Katica édesapja a király borából szeretne inni, a lánynak most is sikerül a csel. Harmadszorra a király almájából visz haza. A király úgy megharagszik, hogy belebetegszik bánatába. Ekkor Katica férfinak öltözik és orvosként azt ajánlja, hogy gyógyírnak hintsék be a király testét sóval meg paprikával. Szegény királyt úgy csipi a paprika, hogy kiszalad a szobából és ekkor Kata megint hagy egy cédulát a már idézett verssel. Ekkor a király börtönbe záratja Katicát, hogy megölje. Katica azonban a börtönbe magával vitt egy szalmabábot, amely mézzel volt megtöltve. A király karddal megszúrta, de nem Katicát, hanem a szalmabábot. A méz a kezére fröccsent, ezt lenyalta a király és utána azt mondta: Ha tudtam volna, hogy ilyen édes vére van, akkor nem öltem volna meg Katicát, hanem feleségül vettem volna. Erre Katica előbújik az ágy alól és azt mondja:
- Én a tied, te az enyém, ásó, kapa se választ el egymástól.
És még ma is boldogul élnek, ha meg nem haltak.
Ennek a történetnek számtalan változatát jegyezték fel nemcsak hazánkban, hanem más európai országokban is. Nem véletlen, hogy Sakespeare Makrancos hölgy című drámájának hősnőjét is éppen Katának hívják, a Kata név általában okos, önálló, független lányokra szokott utalni.
Persze arról már nem szól Alexandriai Katalin legendája, hogy a szent hölgy, aki haláláig szűz maradt, különösen szeretett táncolni. Mégis, a magyar néphagyományban gyakran éppen ezt tudjuk meg a Katalinokról. Mint a közkedvelt szólás is mondja: Könnyű Katót táncba vinni. A legrégebbi magyar táncrigmusban is a Kató név szerepel:
Supra Agnö, szökj fel kabla,
Hazajött férjed, tomb Kató!
A te szép palástodban,
gombos sarudban
haja haja virágom.
E rövid dalocska magyarázatával már sokan megpróbálkoztak. Annyi bizonyos, hogy táncra szólító ének és egyike az első, ismert virágénekeknek, amelyeket a XVI-XVII. századi tudós szerzők hol feddenek pajzánságukért ,hol pedig dicsérik szép nyelvüket, pompás fordulataikat.
Persze nem csupán okos, talpraesett, táncos kedvű Katalinokat ismer a magyar népköltészet. Katalin a neve az egyik legszebb, más klasszikusnak számító magyar népballadának is, a Kádár Kata hősnőjéről - a magyar népköltészet egyik legmélyértelműbb és legszomorúbb alkotása: motívumai ősrégiek, témája - a tragédiába forduló szerelem - örök, megjelenítésében mégis egyszeri.
Szomorú a története a Gyönyörű Bán Katának is, aki szintén balladahősnő, elmegy a törökkel és egyedül hagyja két kicsiny gyermekét. Mire megtalálja elhagyott gyermekeit, azok már halottak.
Azonban a víg balladáknak is lehet Kata nevű hőse. Az egyik ismert történet két lányról szól, akiket elvisznek a fiatal férjek. Kata jól megy férjhez, hatlovas hintóval viszik el, selyem víganót kap, piros csizmát, paplanos ágyban fekszik. Húga csak a disznópásztornak lesz a felesége, kapcabocskort hord, disznóvályúból eszik, de nem hagyja magát és mint az udvarhelyi ballada refrénje mondja:
Haj, a víg kedvem víg akaratom,
Mégsem hagy ingöm bánatba esnöm,
Bánatba esnöm.
A Katókról szóló dalok, balladák többségében tehát Katalin, Kató, Katica, Katinka vidám, táncraváró teremtés. Lírai dalokban, párosító énekekben, gyermekjátékokban egyaránt többnyire így szerepel. A lakodalmi étekhordó versekben is csúfondárosan szólnak a szakácsnő Katiról, amikor behozzák a megterített asztalra a levest:
Katyi néne, de sós a leve,
Az Isten tudja, hogy mi főtt benne.
A mi tikunk megbolondult,
A fazékba beleugrott,
Hopp, édes tyutyurám,
Te leszöl a vacsorám.
Más népek költészetében szintén igen gyakori a Katalin név, hiszen november 25-ét 1642-ig, VII. Orbán páp bullájának megjelenéséig az egész katolikus világ megünnepelte. Az európai népek mindegyike ismeri és használja a Katalin név valamely változatát és ez dalokban, víg és szomorú balladákban egyaránt előfordul.
A következőkben néhány magyar népdalt, csúfolódóéneket, párosítót idézünk, amelyek mind Katalinokról, Katicákreól szólnak. A legismertebb talán egy kaposvári ének:
A kaposi lányok
- Rikacé, Katica -
Laskát sodorni járnak,
- Rikacé, Katica.
Hazamennek lisztesen,
Csókot adnak szívesen.
- Sári cinge-cungeráj,
- Rikacé, Katica.
A Temesközben így énekelnek:
Háreom icce köménymag,
Zömbori Kata kié vagy?
Nem vagyok én senkié:
csak a Kovács Jánosé.
A csúfolódok közé tartozik a következő kis versike:
Én azt megteszem,
Katit elveszem,
Őtet küldöm a dolgára,
Magam lefekszem!
Szintén ingerkedik a Katákkal a következő Arad megyei ének:
Palcsi Kata szép jány vóna, Kata!
Ha ja szája nem nagy vóna, Kata!
Három alma egy sorjába
Könnyen befír a szájába, Kata!
Palcsi Kata szép jány vóna, Kata!
Ha ja nyaka tiszta vóna, Kata!
- Mosd meg, Kata, a nyakadot,
Úgy pirosidd ki magadot, Kata!
Megégett má a sarokbót, Kata,
Nem kapsz, Kata, pirosítót, Kata!
Majd felépül a sarokbót,
Kapsz még, Kata, pirosítót, Kata!
Ugyanonnan származik ez a másik csúfondáros dal is:
- Hun jártál te, Kati jányom?
- A szomszédba, anyámasszony.
- Mit kaptá ott, Kati jányom?
- Egy pár csókot, anyámasszony.
- Csárdás vagy te, Kati jányom.
- Ke jis az vót, anyámasszony.
- Régen vót az, Kati jányom.
- E meg most van, anyámasszony.
De a Zala megyeiek éneke szerint mindez tréfa csupán, s a Katik, Katalinok, Katicák jó feleségek lesznek:
Este van már, nyolc óra,
Ég a világ a boltba.
Ott mérik a pántlikát,
Piros színű pántlikát.
Kovács Pista méreti,
Az asztalra leteszi.
Takács Kati felveszi,
A hajába biggyeszti.
- Biggyeszd Kati, nem bánom,
Úgyis te lész a párom!
Hiszen a Katalinok az ingerkedésekre szinte mindig talpraesetten válaszolnak, akár kopog, akár locsog.
Dömötör Tekla
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Zirkuli Péter: Katalin |
|
|
|
Címkék: közmondásainkban, legmélyértelműbb, disznópásztornak, leleményességben, megjelenítésében, népköltészetben, sajtkészítéssel, megpróbálkoztak, csúfolódóéneket, néphagyományban, asszonybogárnak, bársonyborítású, magyarázatával, jövendőbelijük, katicabogárhoz, disznóvályúból, virágénekeknek, pajzánságukért, ingerkedésekre, következőkben, szólásainkban, táncrigmusban, klasszikusnak, népballadának, talpraesetten, kétféleképpen, elfogyasztása, kapcabocskort, aranybogárnak, katicabogarat, belebetegszik, megjelenéséig, következtetni, csúfondárosan, gyümöcsfaágat, fordulataikat, magyar faluban, hagyományos magyar, karácsonyi időjárásra, egész országban, lányok Katalin, almának karácsonyig, első férfinak, alma elfogyasztása, gyimesi csángóknál, sajtkészítéssel kapcsolatban, következőket mondták, legyek járják, sajtot csinálunk, hetvenes években, gyermekek számos, alábbi népköltést, Zirkuli Péter, Helikon Kiadó, Karcsán Asszony, Alexandriai Szent Katalin, Térdszili Katicának, Térdszili Katica, Ekkor Katica, Erre Katica, Sakespeare Makrancos, Alexandriai Katalin, Könnyű Katót, Supra Agnö, Kádár Kata, Gyönyörű Bán Katának, Zömbori Kata, Kovács Jánosé, Palcsi Kata, Kovács Pista, Takács Kati, Biggyeszd Kati, Dömötör Tekla,
|
|
Offline
