Ellenkultúra 2 Az iskola ellen - Kozmosz Könyvek,Egyetemi Nyomda,Sümeghy Zoltán,Alan Watts,Ivan Illich,Egyesült Államokban, - kohlinka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Ellenkultúra 2 Az iskola ellen

2009-07-04 17:02:00, szombat


	S. Miklósnak és S. Gergelynek Kozmosz Könyvek Egyetemi Nyomda 1985. Felelős vezető: Sümeghy Zoltán (Ezt a könyvet 1995-ben kezdték ismételni, mely folyamatosan történt az ötvenes évektől tisztuló beat-hippi-punkrációsoknál, az egészségügy és szociális hálózat változtatásával. A borítón a Beat szó kékkel írva két kottasor mögé, mintha láthatatlan világbeliek lennének, mint ahogyan vallják is, hogy reinkarnálódtak, újjászületnek a zsidók minden időben, a Hippi zölddel már belegabalyodva a két kottasorba, a Punk vörössel szétszaggatta a zenei vonalakat.) Ellenkultúra 2. A hagyományos iskola ellen A műfajok, a leírt, kinyomtatott szövegek csak felhámja az ellenkultúrának. Többet mondanak a gyakorlati életvitel változatai: az életmód kimunkált szabályai, amelyek lehetővé teszik, hogy egy jelentős létszámú fiatal nemzedék érvénytelennek tekintse a felnőtttársadalom parancsait. A hippi ellenkultúra megtagadta, illetve másra cserélte a társadalomban élés hagyományos, normaként kötelező létformáját és eszközeit. Az individuális polgári otthont és háztartást a - többnyire nagyvárostól távoli - kommunacsoporttal cserélte fel. A tanulás-munka-nyugdíj hármas fokozatára épült állampolgári létezést a rendszernek végzendő termelőmunkát (s vele a munkamegosztás összes ártalmait) elutasító, belülről irányított tevékenységgé alakította át. A fajfenntartásra és az utódok gondozására a monogám házasságnál és a családszerkezetnél eredményesebbnek ítélte a csoport, a kis közösség életformáját. Hol bizonyult igaznak és mit ért el a hippimozgalom kísérlete? Elemi erővel érzékeltette, hogy az emberiség felgyűlt ismereteinek szervezett átadása, vagyis a hagyományos iskolai oktatás elégtelen, nem felel meg a hivatásának. A hatvanas évek amerikai ifjúsága leginkább az iskolában élte át, hogy a fehér-angolszász-protestáns értékformák betartott-megszegett világában nem tud - mert nem érdemes - élni. Az a néhány év, amelyet a családi otthon és a felnőttkor között, az iskolai tanuló átmeneti státusában tölt el a fiatalkorú, csak arra alkalmas, hogy kiábránduljon. Az oktatási intézményéből, tartalmából, módszertanából is, az oktatással elérhető felnőttlétből is. A már említett Alan Watts A nagy oktatás-gazdaságtan bírálata című tanulmányában fejtette ki alanyian túláltalánosított, de összetevő elemeiben fontos és jellemző véleményét: "Oktatási rendszerünk, ha az egészet szemléljük, nem fejleszt ki bennünk semmiféle gyakorlati késztetést. Nem tanulunk meg főzni, ruhát varrni, házat építeni, szeretkezni, semmit az élet legalapvetőbb dolgai közül. Az a nevelés, amit a gyerekeink az iskolában kapnak, teljesen elvont. Arra jó, hogy biztosítási ügynök, hivatali aktakukac, vagy másfajta íróasztaltöltelék, egyszóval a rendszer készséges csavarja legyen belőlük...Ne vegyünk részt az oktatás alaki szertartásában mint tanulók, náluk szamarabb tanároknak ne adjunk számot arról, amit megtanulni egyikünknek sincs kedve és ideje, mint tanárok, nálunk fiatalabbaknak ne közvetítsünk életkorunk és pecsétes oklevelünk fedezékéből elfogadni köteles tételeket....Fiamat, ha megtehetem, nem akarom elemi, középfokú, felsőfokú iskolába járatni, másra, jobbra hivatott tudatába a kelleténél több idő alatt ne sulykoljon a kelleténél kevesebb értelmes adatot, ne törje a fejét azon, hogy megszerzett végbizonyítványa miért porosodik az íróasztal középső fiókjában, a benne szereplő vizsgajegyekre miért nem kiváncsi soha senki..." Mélyebbre lát és átgondoltabban fogalmaz Ivan Illich, akinek nevezetes könyve, A társadalom iskolátlanítása alapvetően határozta meg az amerikai ellenkultúra pedagógiai elképzeléseit: "Sok tanuló sejti, különösen a szegényebbje, mivé alakítja őt az iskola. Úgy okítják ott, hogy tévessze össze a célt a hozzá vezető úttal. Ha aztán ezek összemosódtak, máris újfajta logika áll elő, mely szerint minél több a procedúra, annál nagyobb az eredmény, avagy: az offenzíva meghozza a sikert. A tanulót tehát arra "iskolázzák" hogy tévessze össze a tanítást a tanulással, a tanulmányi előmenetelt a műveltséggel, a diplomát a hozzáértéssel, a könnyed stílust az önálló gondolkodással. "Megiskolázzák" a fantáziáját, hogy érték helyett fogadja el a szolgáltatást. Így aztán a tanuló az orvosi ellátást összetéveszti a gyógyítással, a szociális gondozást az életkörülmények javításával, a rendőri felügyeletet a közrenddel, a katonai erőegyensúlyt a nemzetbiztonsággal, a munka túlhajtását a termelékenységgel. Az egészség, a tudás, az emberi méltóság, a szabadság és az alkotó munka fogalmain ma Amerikában alig értenek valamivel többet, mint a megfelelő intézmények működését, amelyek, úgymond, ezen célokat szolgálják, s amelyek fejlesztése abból áll, hogy növelik a kórházak, iskolák, s egyéb hasonló szervek rendelkezésére bocsátott pénzügyi kereteket... Nemhogy az oktatást, de magát az egész társadalmi valóságot is eliskolásították már. Valamely adott lakókörzetben a gazdagok és szegények iskoláztatása nagyjából ugyanannyiba kerül. Az egy tanulóra eső évi költségek húsz USA-város bármelyikének nyomornegyedeiben és villanegyedeiben azonos nagyságrendűek, sőt néha eltolódnak a szegények javára. Gazdag és szegény egyaránt rá van utalva az iskolára, ezek irányítják az életüket, alakítják világképüket, s előírják számukra, mi a helyénvaló, s mi nem. 1965 és 1968 között több mint hárommilliárd dollárt fordítottak az USA iskoláiban arra, hogy ellensúlyozzák mintegy hatmillió gyerek hátrányos helyzetét. Ez a legköltségesebb kompenzációs kísérlet, amit bárhol valaha is bevezettek oktatásban, mégsem mutatható ki semmiféle jelentékeny javulás ezen "hátrányos helyzetű" gyermekek tanulmányaiban. Közepes jövedelmű családokból származó osztálytársaikkal összevetve inkább még jobban lemaradtak.... Be kellene látnunk, hogy még ha azonos minőségűek lennének is az iskolák, a szegények gyermekek aligha tudnának lépést tartani a gazdagokkal. Még ha azonos életkorban kezdve, ugyanabba az iskolába járnak is, a szegény gyermekeknek nincsenek meg a tanulási feltételeik, amelyek a középosztálybelieknek magától értetődően adottak. A társalgási alkalmaktól az otthoni könyveken át a szünidei utazásokig és a kialakult öntudatig terjednek ezek az előnyök, s aki hozzájuk jut, hasznukat veszi az iskola világában és azon túl is. A szegényebb gyermek tehát mindig visszamarad, ha csak annyit fejlődik, tanul, amennyit az iskola nyújt neki. A szegényeknek támogatás kell, hogy tanulhassanak, ne csak bizonyítványt kapjanak az egyoldalúságaikat és hátrányaikat kiegyenlítő kezelés ürügyén... A kiterjesztett oktatásnak az USA-ban kialakult formája kétféle, egymást kiegészítő veszélyt rejteget. Az észak-amerikai szegényeket ugyanaz a tizenkét éves oktatás nyomorítja meg, amelynek hiánya miatt például a dél-amerikai szegénység reménytelenül elmaradottnak minősül. A szegények sem Észak-Amerikában, sem Dél-Amerikában nem élveznek egyenlőséget a kötelező oktatásban. De nem veszik át az irányítást saját művelődésük ügyében, mert az iskola itt is, ott is már puszta létével elriasztja, megfosztja őket ettől a lehetőségtől. Az iskola kisajátít minden oktatásra szánt pénzt, emberi erőt és jóakaratot, s emellett kiszorít minden más intézményt az oktatói tevékenységből. A munka, a szabad idő, a politika, a részételhez is szükséges tudást, szokásokat csakis az iskolában lehet elsajátítani, ahelyett, hogy maguk e szférák lennének a tanulás igazi közegei. Az iskolák és a tőlük függő társadalmi intézmények egymás miatt váltak alkalmatlanná feladatuk betöltésére... Az iskola jogfosztása csak akkor lehet hatékony, ha törvény tiltja meg, hogy egy oktatási intézményben akár a tanárok, akár a diákok felvételénél diszkrimináció érvényesülhessen valamilyen kötött tanrend szerinti előzetes végzettségre hivatkozva. Az iskoláztatás ma nem segíti elő sem a tudást, sem az igazságot, mert az oktatók mindenáron egybe akarják kapcsolni a tanítást a bizonyítványosztással. Az iskolában egybefolyik az oktatás és a társadalmi szerepek kiosztása. Pedig a tanulás arra való, hogy új szakmára, vagy hozzáértésre tegyünk szert, míg a társadalmai felemelkedés mások véleményének függvénye. A tudás általában valamilyen képzés eredményeként jelentkezik, a munkahelyi szerepek és munkakörök viszont már csupán az iskolában töltött idő hosszától függnek. A képzés lényege ma az, hogy kiválogatják a tanulást előmozdító elképzelt feltételeket. A szerepek kiosztása úgy történik, hogy tantervi formában követelményeket állítanak fel, s csak az juthat bizonyos végzettséghez, aki ezeknek megfelel. Ezeket a szerepeket az iskola az oktatásban való részvételhez - és nem a tudáshoz - köti. Az iskola nemcsak az új világvallás. A világ leggyorsabban növekvő munkaerőpiaca is. Az elmúlt évtized folyamán a közvetlenül az iskolarendszerrel kapcsolatos tőkebefektetések még a fegyverkezési kiadásoknál is gyorsabban növekedtek. A leszerelés csak gyorsítaná azt a folyamatot, hogy az iskolaipar a nemzetgazdaság központi helyére kerüljön. Ha a főállásban oktatók számához hozzáadjuk a "főállásban" tanulókét, rádöbbenünk, hogy ez az úgynevezett felépítmény máris a társadalom fő munkaadója lett. Az Egyesült Államokban hatvankétmillió embert foglalkoztat az iskola és nyolcvankétmillió dolgozik máshol... A hagyományos rendszerű elidegenedés közvetlen következménye volt a munka bérmunkává válásának, ami megfosztotta az embert az alkotás és önmaga újraalkotásának lehetőségétől. Ma a fiatalokat előre elidegenítik az őket elszigetelő iskolák, miközben úgy tesznek, mintha saját tudásuknak mind termelői, mind fogyasztói is ők maguk lennének, s ez a tudás árunak tekintve kerül piacra az iskolában. Az iskola beszivattyúzza az elidegenedést az életre való felkészülés folyamatába, s ezzel megfosztja az oktatást a valóságtól, s a munkát az alkotástól. Az iskola arra tanít, hogy legyen igény a tanításra, s ezzel felkészít az élet elidegenítő intézményességére. Ha az emberek egyszer megtanulták ezt a leckét, elveszítik igényüket az önálló fejlődésre. Nem akarnak többé kapcsolatokat maguk köré, s elzártságukban ki lesznek szolgáltatva a meglepetéseknek, amelyek az élet intézményileg előre meg nem határozott szféráiban adódnak. És ez az iskola a népesség igen nagy részének közvetve vagy közvetlenül a munkaadója. Vagy egész életükre fogva tartja őket, vagy gondja van rá, hogy beilleszkedjenek valamilyen intézménybe. Az új világegyház az iskolaipar lett, ópiumszállítója és munkahelye az emberek élete egyre növekvő részében."

0 komment , kategória: Beat, Hippi, Punk, Rock

Címkék: eliskolásították, érvényesülhessen, tőkebefektetések, villanegyedeiben, eredményesebbnek, beilleszkedjenek, végbizonyítványa, újraalkotásának, életkörülmények, követelményeket, ellenkultúrának, reinkarnálódtak, legköltségesebb, fajfenntartásra, hatvankétmillió, változtatásával, meglepetéseknek, punkrációsoknál, iskolátlanítása, ópiumszállítója, fiatalabbaknak, beszivattyúzza, elzártságukban, szertartásában, tevékenységből, nagyságrendűek, belegabalyodva, ellensúlyozzák, módszertanából, diszkrimináció, átgondoltabban, nemzetgazdaság, érvénytelennek, vizsgajegyekre, tanulmányaiban, munkamegosztás, könyvet 1995-ben, ötvenes évektől, zsidók minden, zenei vonalakat, hagyományos iskola, gyakorlati életvitel, életmód kimunkált, jelentős létszámú, felnőtttársadalom parancsait, hippi ellenkultúra, társadalomban élés, individuális polgári, rendszernek végzendő, munkamegosztás összes, utódok gondozására, monogám házasságnál, Kozmosz Könyvek, Egyetemi Nyomda, Sümeghy Zoltán, Alan Watts, Ivan Illich, Egyesült Államokban,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]