|
2019-03-25 08:16:57, hétfő
|
|
|
- ...és katonák?
- Szerelmes vagyok beléjük, teljesen mindegy milyen katona vagy harcos, mert őket nem is a démoni erők hozták létre... Nekem ebben az életemben csak annyi jutott belőlük, hogy kiskoromban gyűjtöttem a műanyag katonákat, műanyag tankokat, szögesdrótokat és fedezékeket, ilyesmiket, aztán később általános iskolás koromban rossz gyereknek tartottak tárgyak megrongálása és tönkretétele miatt. Pedig a legtöbbjét nem is direkt akartam elrontani, csak úgy sikerült. Zavartam a tanórákat, mert legtöbb osztálytársamat meg tudtam mindig nevettetni, ráadásul ingyen, én voltam az egyik legjobb "udvari bolond", erre is szerintem születni kell. Cirkuszt kenyér nélkül a népnek. Persze ez a jelenség a tanárokat idegileg kikészítette, mert még őket is tudtam parodizálni. Én a pszichés hadviselést részesítettem általában mindig előnyben. Tudtam rajtuk gyakorolni, persze akkoriban még ösztönös jellegű volt mindez, nem voltam tudatában annak valójában mit is művelek, sokszor a destruktívabb következményeivel sem voltam teljes mértékben tisztában. Mivelhogy sok mindent nem értettem. Később talán 3. osztálytól [akkor buktam, de szó szerint] ami másodszori volt, talán akkor kezdtem intenzívebben autókat, koponyákat, csontvázakat, mindenféle katonát, robotokat, még pucér nőket is le tudtam pontosan rajzolni, másolni már meglévő képekről. Főleg tanórák közben, mert nem sok tantárgy érdekelt engem, viszont a rajzolás fejből nem nagyon ment. Ugye a graffiti-zéshez és TAG-ekhez már szükséges volt fantázia, szóval azok mentek fejből is. Az iskolában amit én részben mindig is "börtönnek" tartottam, kiskoromtól kezdve, ha belémkötött valaki, sokszor megvertem, engem ritkábban. Sokszor kínszenvedésnek éltem át a 45 perces tanórákat, mert minálunk abban az iskolában 15 percek jártak szünetek gyanánt, ha 1 kerek órát szemlélünk. Aztán kezdődött újra és újra, ciklikusan, kínszenvedés, néhány perc lazítás. Persze gondoskodtam róla hogy az a 45 perc se legyen annyira kínszenvedés, legalábbis belső világomban. Aztán járattak engem a szüleim "szakemberekhez", akik kijelentették rólam hogy ön- és közveszélyes vagyok, ráadásul hiperaktív is, holott még soha nem vittek be engem a rendőrök hogy megismerjek közelről egy fogdát, mert nem is volt miért. Megpecsételődni látszott a fizikális hiperaktivitásom akkor, nagyjából 6. osztályos lehetettem, amikor sokszor szüleim szobafogságra ítéltek engem, mert nem voltam hajlandó leckéket sem írni. Szóval részben megpecsételődött az, amikor többet jártam ki az utcára, amikor voltunk nagyjából 30-an egy bandában, fiúk és lányok vegyesen, satöbbi, a szociálisabb élet, mert kezdtem hozzászokni a bezártsághoz. Mint egy "ketrecbe" bezárt igazi Oroszlán, vagy egy vadállat, vagy nem tudom micsoda. Szüleim mindig azzal fenyegetőztek, hogy beadnak engem egy nevelőintézetbe, de hát én leszartam az efféle szavakat. Nem nagyon voltam sosem ijedős típus. Végül nem adtak be, mert láttak bennem jóságot is. Később már a bezártságban éreztem magam jobban, kint az utcán viszont egyre több ember vált agresszívabbá és ellenségesebbé, sokszor fárasztóbb mindig résen lenni. Aztán általános iskola után, szakiskolás koromban 2003-ban megkaptam az első számítógépemet, jobban le tudtam vezetni belső sötétebb világomnak némely megnyilvánulásait. Valahogyan lefoglaltam magamat másképpen a szobámban, mint az azelőtti időszakokban. Amikor is még jobban érdekeltek engem a kézműves dolgok. Második számítógépemet 2011-ben kaptam, de nem voltam vele megelégedve mert már akkor elavult volt. Jóval erősebb volt az előzőnél, de mivelhogy akkoriban sokkal többet játszottam PC játékokkal, amik akkoriban újnak számítottak, azokat normálisan futtatni alkalmatlannak bizonyult. Így hát a harmadik számítógépet (mert számítottam őrá) már saját fizetésemből vettem meg [2017], meg vagyok vele elégedve. Ezt ami jelenleg is van, még "itt" talán tavalyelőtt "be is mutattam" Vatera-ról. Egyébként már 17 évesen jelentkeztem diákmunkára önkéntesen, mivelhogy a szüleim engem sosem tömtek pénzzel, okkal nem, pedig volt, mai napig is van tartalékban. Azt mondták, ha több pénzt akarok, dolgozzak meg érte. Engem arra tanítottak hogy soha ne kérjek senkitől kölcsön pénzt, bankoktól pláne nem. Ezt mai napig is betartom. Még akkor sem vennék fel hitelt, ha azzal fenyegetnének, hogy hajléktalanná válnék, inkább leszek hajléktalan, de előtte lehet felgyújtom az egész lakást, ha jönnének foglalni, legalább a tűzoltók nem fognak unatkozni. Lángok közt meghalni, az már megtiszteltetés, olyan szép, szépsége semmivel sem vetekedhet, misztikus látvány. Ezt véresen komolyan gondolom így. Később jártam harcműveszetet is tanulni, "későn" kezdtem 22 évesen, az magával hozta főleg az önismeret részét és a spiritualizmust, modernebb kifejezést használva, mert ez a kifejezés napjainkban nagy divat. Ennyi lenne...
...... ........... ........... .........
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: megpecsételődött, hiperaktivitásom, kínszenvedésnek, spiritualizmust, nevelőintézetbe, osztálytársamat, megpecsételődni, megtiszteltetés, számítógépemet, alkalmatlannak, harcműveszetet, szögesdrótokat, ellenségesebbé, szakemberekhez, szobafogságra, intenzívebben, részesítettem, destruktívabb, fenyegetőztek, agresszívabbá, fenyegetnének, hajléktalanná, kijelentették, megrongálása, számítógépet, jelentkeztem, kikészítette, bezártságban, tönkretétele, gondoskodtam, közveszélyes, csontvázakat, kínszenvedés, bezártsághoz, időszakokban, fizetésemből, démoni erők, életemben csak, műanyag katonákat, egyik legjobb, tanárokat idegileg, pszichés hadviselést, destruktívabb következményeivel, rajzolás fejből, iskolában amit, rendőrök hogy, fizikális hiperaktivitásom, szociálisabb élet, efféle szavakat, bezártságban éreztem, utcán viszont, első számítógépemet,
|
|
|
|
démoni erők, életemben csak, műanyag katonákat, egyik legjobb, tanárokat idegileg, pszichés hadviselést, destruktívabb következményeivel, rajzolás fejből, iskolában amit, rendőrök hogy, fizikális hiperaktivitásom, szociálisabb élet, efféle szavakat, bezártságban éreztem, utcán viszont, első számítógépemet, azelőtti időszakokban, kézműves dolgok, harmadik számítógépet, szüleim engem, egész lakást, magával hozta, önismeret részét, kifejezés napjainkban, megpecsételődött, hiperaktivitásom, kínszenvedésnek, spiritualizmust, nevelőintézetbe, osztálytársamat, megpecsételődni, megtiszteltetés, számítógépemet, alkalmatlannak, harcműveszetet, szögesdrótokat, ellenségesebbé, szakemberekhez, szobafogságra, intenzívebben, részesítettem, destruktívabb, fenyegetőztek, agresszívabbá, fenyegetnének, hajléktalanná, kijelentették, megrongálása, számítógépet, jelentkeztem, kikészítette, bezártságban, tönkretétele, gondoskodtam, közveszélyes, csontvázakat, kínszenvedés, bezártsághoz, időszakokban, fizetésemből, szociálisabb, számítottak, tartalékban, megelégedve, tavalyelőtt, hajléktalan, szakiskolás, lefoglaltam, kiskoromtól, kiskoromban, számítottam, napjainkban, hozzászokni, hadviselést, fedezékeket, parodizálni, belémkötött, diákmunkára, megismerjek, kifejezést, játékokkal, világomban, mindenféle, tanítottak, osztálytól, gyakorolni, koponyákat, másodszori, nevettetni, lehetettem, hiperaktív, játszottam, normálisan, érdekeltek, ilyesmiket, legalábbis, vetekedhet, legtöbbjét, fárasztóbb, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
868 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 363
- e Hét: 1283
- e Hónap: 1896
- e Év: 12830
|
|
|