Termőföld - egymillió hektárt - Világgazdaságnak Gőgös Zoltán,Gőgös Zoltán,Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége,Sátrai István,Európai Bizottság,Európai Tanács,Bizottság Magyarország,Magyar Agrárkamara,Gráf Ferenc,Gyurcsány Ferenc,Gráf József,Európa Tanács,Magyar Agrárkamrára,Magyar Köztársaság Országgyűlése,Európai Unió,Európai Gazdasági Térségről,Magyar Köztársaságnak,Európai Unióhoz,FIDESZ Kisgazda Polgári Egyesület,Magyar Állam,Földet Magyarországon,Központi Nyomozó Főügyészség,Magyar Köztársaság,Tanka Endre,Szent Korona,Kelt Szegeden,Halász József,Csatári Sándor,Központi Nyomozó Foügyészség Nyom,Európai Egyesült Államok, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Termőföld - egymillió hektárt

2007-05-30 08:24:40, szerda

	Termőföld - egymillió hektárt birtokolnak külföldiek? 2007. május 21. 10:48 MNO Egymásnak ellentmondó számok forognak a köztudatban arról, hogy mekkora a külföldiek kezében lévő földterület. A Földszövetség úgy tudja: legálisan és zsebszerződések révén csaknem egymillió hektárt birtokolnak külföldiek. Az FVM szerint ennek töredéke csak az, ami külfödi kézbe került. Száznál kevesebb olyan külföldi (európai uniós) állampolgár lehet az országban, aki letelepedettként főhivatásként mezőgazdasági tevékenységet folytat, így jogosulttá válhat az általa használt föld legális megvásárlására - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A lap beszámol arról, hogy az agrártárcánál nincsenek részletes kimutatások a külföldi természetes személyek törvényes földhasználatáról, de a minisztérium is tud arról, hogy német, holland, dán, osztrák vagy ír gazdálkodók - letelepedettként - mezőgazdasági művelést folytatnak nálunk. A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldiek legalább három évig ilyen tevékenységet folytatnak. A lap úgy tudja, hogy a minisztérium később sem számít arra, hogy az agrárgazdálkodási célú külföldi letelepedés tömeges lesz. Mint ismert, uniós állampolgárok más módon nem vehetnek legálisan területeket, amíg nem kell megnyitnunk a hazai földpiacot. A liberalizáció előreláthatólag 2011-ben következik be. A Világgazdaság - különböző kimutatásokra hivatkozva- korábban már beszámolt arról, hogy a 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vettek meg letelepedett külföldi állampolgárok. Ez elenyésző az ötmillió hektáros termőterülethez képest. Gőgös Zoltán a lapnak elmondta: nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. Inkább az fordul elő - bár nem túl nagy számban -, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságokat vásárolnak fel a bérelt területekkel együtt, így a földliberalizáció után elővásárlási joghoz juthatnak - tette hozzá az államtitkár. A Világgazdaság emlékeztett rá, hogy az elmúlt években további két lehetőség is akadt (illetve részben ma is kihasználható) a külföldiek tulajdonszerzésére. Az egyik ilyen a földtörvény 1994-es megalkotása előtti időszak volt, amikor exlex állapot alakult ki az országban, és ezalatt külföldi állampolgárok törvényesen vehettek területeket. Ezzel kapcsolatban Gőgös megjegyezte, hogy ily módon csak néhány ezer hektár került külföldi kézbe. A másik (illegális) módszert a közismert zsebszerződések jelentik, amelyek száma - éppen a titkolt forma miatt - meghatározhatatlan. Az államtitkár 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon külföldi érdekeltségbe jutott terület nagyságát. Ebből viszont az is következik, hogy az ötmillió hektár termőföld döntő hányada ma is magyar tulajdonban, művelésben van - tette hozzá. Másként érzékeli a külföldiek térhódítását a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége (Földszövetség). Sátrai István, a szervezet elnöke a lapnak elmondta: ami a földpiacon látható, csak a jéghegy csúcsa, ezért az érdekképviselet a külföldi földbirtoklás részarányát nagyobbra becsüli. Az elnök szerint már az 1994-es földtörvény parlamenti elfogadása előtt 250 ezer hektárnyi, addig állami gazdaságok által használt területet vehettek meg külföldiek, azóta pedig a zsebszerződések révén további 200-300 ezer hektár kerülhetett az érdekeltségükbe. A szövetség jelentősebbre, minimum 600 ezer hektárra teszi azt a területet is, amelyet (részben) külföldi tulajdonú hazai jogi személyek (gazdasági társaságok) bérelnek. Sátrai szerint a külföldiek végeredményben - tulajdon vagy használat formájában - ma már csaknem egymillió hektárt birtokolhatnak, ez pedig a termőterület egyötödét is kiteheti. A szövetség emellett úgy tapasztalja, hogy a külföldi befektetők egyre több hazai tulajdonú agrárcéget vesznek meg - közölte az elnök. A szervezet a felvásárlást nem nagyarányú és látványos, de folyamatos jelenségként érzékeli. A magyar tulajdonosok általában a tőkehiány miatt fogadják be a vevőket - írja a Világgazdaság. (vg.hu) A földvásárlási haladékról (moratóriumról) A földvásárlási haladékra országonként különböző engedményt adott a 2004-ben csatlakozó államoknak az EU. Magyarországra vonatkozó haladékot a csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott, Magyarországra vonatkozó lista(1) "3. A tőke szabad mozgása" fejezete - későbbiekben: lista - tartalmazza. Ennek 2. pontja a következőket tartalmazza: "A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag a (2) bekezdés első albekezdésében megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat." A csatlakozástól számított harmadik év 2007. január 1-vel kezdődött. Az Európai Bizottság 2007. májusában megkezdte a felülvizsgálatot(2), amelyről szóló jelentést az Európai Tanács elé várhatóan 2008-ban terjeszti. A Bizottság jelentését - és az ez alapján, a haladékra meghatározott átmeneti időszak legfeljebb 2011-ig történő meghosszabbításáról, annak lerövidítéséről vagy lezárásáról hozott határozatot - a következő tények határozzák meg: 1. "Az engedmények nem túl népszerűek az EU-Bizottságban, amely egész Európában egységes törvényeket szeretne látni." - írja az EUABC hivatalos EU-ismertető(3). 2. A 2004. április 26-án módosított Földtörvény(4) és annak végrehajtása mennyiben szolgálta a listában meghatározott kritériumokat. ("Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzését engedélyhez köti, az engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között." - (1)) 3. Kialakult-e a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara, vagy annak kialakulása fenyeget-e ami feltétele annak, hogy az átmeneti időszak legfeljebb három évvel meghosszabbodjon? ("Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról." - (1)) A fentiek szerinti megállapításokat várhatóan az alábbiakat figyelembe véve fogják kialakítani: 1-höz Rendkívül fontos események történtek a Magyar Agrárkamara 2007. május 3-i küldöttgyűlésén(5). a./ Gráf Ferenc agrárminiszter egyik kijelentését a tudósítás a következők szerint írja le: "A moratórium lejárta után bármilyen külföldi magánvállalkozó, ha más vonatkozó kritériumoknak is megfelel, szabadon vásárolhat Magyarországon termőföldet - mondta a miniszter, aki egyelőre nem látja, ezt miként lehetne törvényes eszközökkel megakadályozni." Ez az EU szempontjából bizalomcsökkentő kijelentés, mert azt fejezi ki, hogy a nemzet érdekében meg kellene akadályozni az idegenek földtulajdonszerzését, de - az EU-csatlakozás következtében - erre nincs lehetősége a kormánynak. b./ Ezt a bizalomcsökkentést erősítette meg (nyilván "hazafiasságának" bizonyítására) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ezt a tudósítás az alábbiak szerint írja le: "A miniszterelnök úgy nyilatkozott, a föld a nemzeti vagyon és kultúra része, termelőerő és nem tűri a nyers politikát. "Éppen ezért senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Brüsszelben nem a hazai érdekeket képviseljük" - hangoztatta." A kormányfő részéről elhangzott kijelentés sajátos helyzetet hoz létre: miután sem ő, sem minisztere nem látja megalapozottnak a haladék meghosszabbítását (Gráf József: "Megmondom őszintén, csak bízom benne, de esélyt nem látok arra, hogy 2011 után képesek leszünk az uniónál elérni a földvásárlási moratórium fenntartását."), a miniszterelnök az Európa Tanács határozatának meghozatalakor választani lesz kénytelen: - "A hazai érdekeket képviselve" nem fogadja el a határozatot, ami így nem lép életbe az egyhangúság hiányában. Ez nemcsak bizalomcsökkentést, hanem nyilvánvaló visszavágást (retorziót) von maga után az EU részéről. Ennek következményei - Magyarország szerződéses kapcsolatait (pontosabban: kiszolgáltatottságát) figyelembe véve - beláthatatlanok. - Aláírja a határozatot, ezzel a magyar választók előtt válik (ismét) szavahihetetlenné. Ennek következményei ugyancsak beláthatatlanok a jelenlegi társadalmi feszültséget figyelembe véve. (Az államelnök ezt a feszültséget a 2006. május 26-i beismerés alapján 2006. szeptember 17-én kirobbant morális válsággal indokolja: "A tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon, a miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi 16 év politikájának értékelésével."(6)) c./ Ugyancsak nem lehet bizalomerősítő az a tény, hogy "a kamara (a Magyar Agrárkamrára - HJ) egyes közfeladatok ellátását átveszi a szaktárcától". Ez - a miniszterelnök és a szakminiszter előbbi kijelentéseivel alátámasztva - azt jelenti, hogy a kormány nem képes ellátni a magyar mezőgazdaság irányítását, és ezért (elfogadhatatlanul) elhárítja magától a felelősséget. (Az átvett közfeladatok: "a közös agrárpolitika és az Új Magyarország vidékfejlesztési program összehangolása, az uniós döntés-előkészítés harmonizálása, az agrárirányítás működésének szervezése, a kapcsolódó feladatok megoszlása, illetve az agrárszabályozás deregulációja és a normatív gazdálkodói terhek csökkentése.") 2-hoz A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2004. április 26-án hatályba léptette a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény - EU által megkövetelt - módosítását. A követelményt túlteljesítette, mint az alábbi összehasonlító táblázat mutatja: 1994. évi LV. törvény (4) A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista (1) 7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem szerezheti meg. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. Valamely tagállam állampolgára, illetve egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült. Valamely tagállam állampolgárára nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira. (2) A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. 8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg. 88/A. § (1) A tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg, kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a közigazgatási hivatal engedélye szükséges. (1) Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, az ezen okmány aláírásának időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt korlátozásokat. (2) Ha a tagállami állampolgár legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon tartózkodik, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogát engedély nélkül szerezheti meg. A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik legalább négy éve folyamatosan és jogszerűen Magyarországon laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésének engedélyezése során Magyarországnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokat kell alkalmaznia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a tagállamok Magyarországon lakó állampolgárai között. A kormányzó pártok - amelyek megszavazták a módosítást(7) - három fontos kérdésben teljesítették túl az EU csatlakozási szerződésben meghatározott követelményeket: - tanya vásárlási lehetőséget kivette a haladék tárgyköréből, 6 hektárnyi termőterülettel együtt, - nem teszi kötelezővé - az egyéb feltételek teljesülése esetén - a tagállami állampolgárok részére a mezőgazdasági tevékenység folytatását, csupán azt írja elő, hogy "önálló vállalkozó mezőgazdasági termelő" legyen, - nem tiltja a tagállami állampolgároknak a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzését az EU csatlakozást követő öt évben, hanem pusztán a közigazgatási hivatal engedélyét teszi szükségessé. Ezek a haladékenyhítő intézkedések csak elősegítették, de nem okozták annak a helyzetnek a kialakulását, amely az 1. pontban leírtakhoz vezetett, mert - a csatlakozási szerződés ide vonatkozó részének lezárása (tehát a csatlakozás utáni feltételek megismerhetősége) után elegendő volt az idő ahhoz, hogy a tagállambeli (és azzal azonos megítélés alá tartozó) személyek teljesítsék az EU csatlakozási szerződés melléklete szerinti haladékenyhítő feloldások (3 év termőföld tulajdonszerzés, 4 és 5 év másodlagos lakóhely esetén) feltételeit, - a második lakóingatlan-vásárlására adott haladék 2009. május elsején jár le, de az önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében már ma sem gördítenek akadályt a vásárlás elé(8). (Nincs jogszabálykövetés) Ezért tehát jogos a FIDESZ Kisgazda Polgári Egyesület honlapján megjelent írás(9) megállapítása: "Egyértelmű, hogy megnyílnak a kapuk a külföldiek földvásárlása előtt. Ez az, ami az utolsó nagy, és már megmagyarázhatatlan árulás a gazdákkal szemben.", de annak indoklása csak részben: "Az EU-csatlakozási szerződés a most elfogadott módosított földtörvényben foglaltaknál hathatósabb nemzeti földvédelmet tesz lehetővé, ..." 3-hoz A mezőgazdasági földterületek piaca helyzetének megítéléséhez a Magyar Agrárkamara által szervezett, a termőföldtulajdonról, -használatról és a termőföld védelméről rendezett tanácskozáson elhangzottak(10) adnak naprakész alapot. A tanácskozáson Gráf József szakminiszter által elmondott számadataiból állítottam össze az alábbi táblázatokat: birtoknagyság egyéni vállalkozók társas vállalkozások bérelt terület a teljes %-ában 300 hektár feletti 56.000 ha 1850 ezer ha 46,9 % átlagos birtoknagyság 3,4 ha 486 ha 92,6 % az összes terület %-ában 1,2 % 41,1 % ----- tulajdonos földtulajdon hányad földtulajdon terület természetes személy 83,1 % 3739,5 ezer ha állam 11,7 % 526,5 ezer ha egyéb* 5,2 % 234 ezer ha összes 100 % 4500 ezer ha *1994. évi LV. törvény 6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet. Figyelembe kell venni a földterületek piacának megítélésénél a következőt is: "... törvénytelenül, zsebszerződésekkel több mint félmillió hektár szántót az európai földforgalmi árak 1/10-1/20-án külföldiek vették meg, formálisan és hivatalosan bérlik."(10) "Földet Magyarországon jelenleg legolcsóbban az északi területeken lehet szerezni, itt a jó minőségű földért hektáranként 200-500 ezer forintot kell fizetni. A legdrágábbak a földek a Dél-Dunántúlon, ahol a jó minőségű földek ára 500 ezer és egymillió forint között mozog." Ezzel szemben a nyugati EU-tagállamokban ennek többszöröse a termőföld ára. A termőterületek piaca kétségtelenül kedvező képet mutat az EU számára, hiszen a hazai törvények helyett ténylegesen az EU alapját képező "tőke szabad áramlása" érvényesül. A birtoknagyság kialakulása is a nagyüzemi túlsúlyt (dominanciát) mutatja, szemben a magyar érdekkel, ami azt jelenti, hogy a kis- és közepes birtokon alapuló családi gazdaság a meghatározó. Összegzés A Bizottság jelentését befolyásoló első vizsgálati szempont tehát azt mutatja, hogy - Magyarország számára elfogadhatatlanok azok az "egész Európában egységes törvények", amelyek az EU egységes jogrendszerében valósulnak meg, mert elfogadhatatlan az EU alapját képező "szabad tőkeáramlás" liberális alapelv, - az előző megállapítással együtt az a tény, hogy a kormány képtelen a nemzet érdekeit és az EU követelményeit összeegyeztetni, azt bizonyítja, hogy Magyarország számára az EU-csatlakozás összességében hátrányos. Ennek két következménye van: - Akár meghosszabbítja az EU a földvásárlási haladék hatályát, akár megszűnteti, akár a jelenlegi formában hagyja, a magyar termőföld és ezzel a mezőgazdaság sorsa megpecsételődött akkor, amikor az EU-csatlakozási okmányt aláírták. - A jelenlegi magyar jogrendszerben a választáskor elkövetett hazugsághoz [Btk. 211. § e) - választási bűncselekmény] hasonlóan, az ország számára bizonyítottan hátrányos EU-csatlakozást kierőszakolók (Btk. 144. § - hazaárulás) számára sincs büntetőjogi következménye a Központi Nyomozó Főügyészség határozata szerint: "Az a kérdés pedig, hogy a Magyar Köztársaság uniós csatlakozása a magyarság számára akár a jelenben, akár a jövőben összességében kedvező, vagy hátrányosnak minősíthető-e, szintén nem büntetőjogi megítélés tárgya, így az ezirányú állásfoglalás a kifejtettek értelmében ugyancsak nem tartozik a vádhatóság hatáskörébe."(11) Végül A fentiekkel azt bizonyítottam, hogy a jogszabályok, a birtokviszony-változások, az EU támogatási- és kvótarendszerének(12) ismeretében teljes felelősséggel állítottuk a Kossuth tér céljai között szereplő "a Gyurcsány-jelenség okának feltárása és megszűntetése" részcéllal kapcsolatban, hogy 2007. január 1-től a termőterület tulajdonjogának haladéka (moratóriuma) érdemben annyira sem fog érvényesülni, mint eddig. A jelenlegi helyzet kialakulásának törvényszerűségére hívta fel a figyelmet Tanka Endre professzor évek óta, a megoldást is meghatározva(13). Ezért súlyos a felelősségük mindazoknak a nyilatkozat-tevőknek és írást közlőknek, akik tényekről nem vesznek tudomást és továbbműködőnek igyekeznek feltüntetni az EU mezőgazdasági politikáját, ezen belül a földvásárlási haladékot, és ezzel - akarva vagy akaratlanul - félrevezetik a magyar embereket. Nem akarják a tényt figyelembe venni, amit az jogszabályokban, elvonásokban megnyilvánuló EU-sarc(14) jelent. Annál is inkább nagy ennek a jelentősége, mert a magyarság jövőjét három értékünk biztosítja: a lelki-szellemi erő, a termőföld, a földalatti kincsek. Mindenben igazolódott az EU mezőgazdasági politikájának elemzése(15) és az is, hogy a jelenlegi morális, társadalmi, gazdasági és politikai válság csak azzal gondolkodásváltással (paradigmaváltással) szűntethető meg, amit a Szent Korona eszme gyakorlati alkalmazása jelent(16). Kelt Szegeden, 2007. május 28-án. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona szolgálója A lábjegyzetek: [1] A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott lista: Magyarország - http://irm.gov.hu/CsO_Public/CsO/X_melleklet.htm#CsO_Ann10 [1] EU-vizsgálat a földpiacon - 2007.5.17. - http://www.efarmer.net/cikk.asp?db=hirek&id=8991 [1] Derogációk - http://hu.euabc.com/word/280 [1] 1994. évi LV. törvény a termőföldről - http://gtr2.uw.hu/1994evi55tv2.htm [1] Egyre kevesebb idő marad a földkérdés megoldására - 2007-05-03 - http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=128490 [1] Sólyom: Morális válságot okozott a Gyurcsány-beszéd - Sólyom: Morális válságot okozott a Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 18. - http://www.nethirlap.hu/cikk/nethirlap.22851.html [1] Szavazás a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról - http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=37&p_izon=958 3 [1] Megkezdődött a 7 éves földvásárlási moratórium felülvizsgálata - 2007. május 24. - Bruxinfo - http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4102 [1] A földtörvény hazai és európai környezete - Csatári Sándor 2004. május - http://www.kpe.hu/index.php?CikkID=34849 [1] Gráf: külföldiek 2011-ig biztosan nem vásárolhatnak földet - Hvg.hu MTI 2007. május 10. 16:15 - http://hvg.hu/itthon/20070510_foldkerdes.aspx [1] Központi Nyomozó Foügyészség Nyom. 44/2007. sz. határozata - http://62.112.194.95/hirlevel/lu070308.doc [1] Kvóta - http://62.112.194.95/beszelgetes/VI_1.doc [1] Tanka Endre néhány írása: Földet vissza nem kapunk - http://www.okotaj.hu/szamok/18-19/tars1.html A termőföld-kérdés anatómiája - http://62.112.194.95/hirlevel/07052801.doc A földhaszonbérlet korszerűsítési igényei és lehetőségei - http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYOSSZEFOGLALO K/2000-3_Tanka_Foldhaszonberlet.htm A közösségi jog állami szuverenitást felszámoló szerepe a tagjelölt földviszonyaiban - http://www.alkotmany.ngo.hu/2001_dec_15_dr_tanka_endre.htm Az Európai Egyesült Államok alkotmány-tervezetéről - http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_marcius_tanka_endre_eea_tervezet.htm Termőföldpiac: minta a dán és a francia modell - http://62.112.194.95/hirlevel/07052802.doc JAVASLAT az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást megalapozó földjogi rendezéshez - http://62.112.194.95/hirlevel/07052803.doc Nemzeti önvédelem az uniós földpiacon - http://62.112.194.95/hirlevel/07052804.doc Nemzeti védernyő az uniós földpiacon - http://62.112.194.95/hirlevel/07052805.doc [1] EU-sarc bizonyítékai - http://62.112.194.95/hirlevel/eusarc.html [1] Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? - http://62.112.194.95/hirlevel/aeus07.doc [1] Az EU Alkotmány hatása a magyar társadalomra (Az EU Alkotmány tervezet teljes elemzése) - http://62.112.194.95/hirlevel/aeuf.doc

0 komment , kategória: Általános

Címkék: letelepedettként, földhaszonbérlet, megpecsételődött, megkülönböztetés, jelzáloglevélről, megállapításokat, felülvizsgálatot, világgazdaságnak, rendelkezéseinek, megismerhetősége, földviszonyaiban, foldhaszonberlet, állampolgároknak, meghosszabbodjon, agrárszabályozás, bizalomcsökkentő, vidékfejlesztési, termőterülettel, beláthatatlanok, tulajdonszerzés, előreláthatólag, összeegyeztetni, termőterülethez, lerövidítéséről, hazafiasságának, érdekeltségükbe, meghosszabbítja, megállapodásban, zsebszerződések, küldöttgyűlésén, felülvizsgálata, elfogadhatatlan, magánvállalkozó, túlteljesítette, csatlakozásáról, jogrendszerében, köztudatban arról, külföldiek kezében, általa használt, agrártárcánál nincsenek, külföldi természetes, bérelt földek, csatlakozási megállapodás, külföldiek legalább, minisztérium később, agrárgazdálkodási célú, hazai földpiacot, liberalizáció előreláthatólag, 2004-es csatlakozás, ötmillió hektáros, lapnak elmondta, külföldi vállalkozások, Világgazdaságnak Gőgös Zoltán, Gőgös Zoltán, Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége, Sátrai István, Európai Bizottság, Európai Tanács, Bizottság Magyarország, Magyar Agrárkamara, Gráf Ferenc, Gyurcsány Ferenc, Gráf József, Európa Tanács, Magyar Agrárkamrára, Magyar Köztársaság Országgyűlése, Európai Unió, Európai Gazdasági Térségről, Magyar Köztársaságnak, Európai Unióhoz, FIDESZ Kisgazda Polgári Egyesület, Magyar Állam, Földet Magyarországon, Központi Nyomozó Főügyészség, Magyar Köztársaság, Tanka Endre, Szent Korona, Kelt Szegeden, Halász József, Csatári Sándor, Központi Nyomozó Foügyészség Nyom, Európai Egyesült Államok,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]