2018-02-28 21:26:55, szerda
|
|
|
Akkor is boldogulok, ha nem töltök állhatatosan időt igével és imádsággal
Az előzőekben átgondolt hazugságoktól eltérően ezt a hazugságot csak igen kevés keresztyén nő lenne képes hangosan kimondani. Mégis, a felmérésünkben részt vevő nők 48%-a elismerte, hogy elhitte ezt a hazugságot. Az igazat megvallva ez volt a negyedik leggyakrabban elhitt hazugság a listán.
A Sátán megtévesztésének lényege az, hogy életünket Istentől függetlenül is élhetjük. Az Ellenséget nem érdekli, hogy hiszünk-e Istenben, hogy ortodox tanokat vallunk vagy sem, vagy hogy éjjel-nappal ,,lelki tevékenységet" folytatunk-e, amíg képes rávenni minket arra, hogy saját erőnkből tegyük mindezt, nem pedig a Szentlélek hatalmának tudatos függvényében.
Ha eléri, hogy ,,keresztyén életet éljünk" anélkül, hogy az Úr Jézussal bensőséges kapcsolatot alakítanánk ki, már elérte a célját, hiszen tudja, hogy lelkileg tehetetlenek és legyőzöttek leszünk. Ha rávesz, hogy nagy dolgokat tegyünk ,,Istenért" anélkül, hogy tudatosan fürkésznénk az ő akaratát az Igén és az imán keresztül, meglehet, hogy nagy vallásos port kavarunk, de a Sátán királyságában egyáltalán nem teszünk kárt. A Sátán tisztában van azzal, hogy ha saját gondolataink és elképzeléseink szerint élünk, ahelyett hogy Isten bölcsességét kutatnák, előbb-utóbb beszippant minket a világ pusztító gondolatmenete.
Yvette megosztotta velünk, hogy milyen gyakorlati hatással bírt ez a hazugság az életére.
Amikor olvasom az Igét és imádkozom, a hétköznapjaim rendkívül simán telnek, bár három öt év alatti gyermekem van. De aztán ellustulok, megállapítom, milyen csodanő vagyok, és megfeledkezem a fontossági sorrendről. Mielőtt ráeszmélnék, az életem kész káosz. Kiabálok a gyerekeimmel, már-már a gyermekbántalmazás szélén állok, és fogalmam sincs róla, hogy jutottam idáig, és hogy tehetném jóvá. Sajnos beletelik egy időbe, amíg ráébredek, hogy én itt semmit sem tehetek, Istenre van szükségem! A Sátán hazugságai alattomosan beszivárognak az életembe, és ha nem olvasom az Igét, el is hiszem őket.
A Sátán tudja, ha sikerült rászednie minket, hogy Isten Igéjétől függetlenül éljük az életünket, az élet minden egyes területén fogékonyabbak leszünk a megtévesztéseire. Hat alkalommal látjuk az Ószövetségben, hogy Dávid ,,megkérdezte az Urat" (1Sámuel 23:2, 4, 30:8, 2Sámuel 2:1, 5:19, 23). Tudta, hogy Isten nélkül semmi, és az Úrtól függetlenül semmire sem képes. Minden egyes reggel, mielőtt belevágott volna eseménydús napjaiba, szívében először az Úrhoz fordult imában:
Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök és várlak.
Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, igédben reménykedem.
Zsoltárok 5:4, 119:147
Tudom, milyen nagy értékkel és fontossággal bír minden egyes nap időt tölteni Istennel imádságban és az Igében. Még könyvet is írtam erről a témáról. Mégis, túl gyakran kapom magam azon, hogy a napi teendőket és részleteket anélkül veszem számba, hogy mindenekelőtt elég időt szánnék arra, hogy ,,megkérdezzem az Urat".
Amikor ezt teszem, igazából azt mondom (bár hallhatóan soha nem mondtam ki"), hogy képes vagyok egyedül megbirkózni az előttem álló nappal Isten jelenléte, bölcsessége és kegyelme nélkül is. Azt állítom, hogy nélküle is el tudom végezni a munkámat, rendben tudom tartani az otthonomat és kapcsolataimat, és képes vagyok kezelni a körülményeimet. Az ilyen független, önelégült lélek a büszkeség kifejezése. Az Írás azt tanítja a Jakab 4:6-ban, hogy Isten ellenáll a kevélyeknek. Ha büszke vagyok, jobb, ha felkészülök arra, hogy Isten ellenáll nekem és az erőfeszítéseimnek.
Néha mintha azt mondaná Isten: ,,Egyedül akarod kezelni ezt a napot? Csak rajta!" Mi lesz az eredménye? Jobb esetben egy gyümölcstelen, üres nap, amit egyedül és önmagamért éltem. Rosszabb esetben pedig mindent teljesen összezagyválok az életemben.
Másrészt viszont Isten ,,az alázatosnak kegyelmet ad". Amikor azzal kezdem a napot, hogy megalázom magam előtte, és elismerem, hogy egyedül nem megy, hogy szükségem van rá, akkor bizton számíthatok arra, hogy isteni gondviselése keresztülvisz az adott napon.
Az Igazság az, hogy ha nem maradok meg benne - nem élek folyamatosan és tudatos egységben vele, és függőségben tőle -, akkor semmit sem tehetek, ami lelki vagy örök értékkel bírna. Természetesen sokféle tevékenységem lehet, rengeteg döntést hozhatok, de igazából semmi valóban értékeset nem leszek képes felmutatni az életemben.
Az Igazság az, hogy képtelenség olyan nővé válnom, amilyennek Isten akar látni, hacsak nem töltök állhatatosan időt a vele való kapcsolatom ápolására imában és az Igében.
Nancy Leigh DeMoss
|
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
Címkék: megtévesztéseire, megtévesztésének, körülményeimet, elképzeléseink, összezagyválok, felmérésünkben, kapcsolataimat, gondolatmenete, keresztülvisz, megfeledkezem, királyságában, tevékenységet, természetesen, tevékenységem, ószövetségben, fogékonyabbak, beszivárognak, gyümölcstelen, hazugságoktól, hétköznapjaim, mindenekelőtt, leggyakrabban, bölcsességét, gyerekeimmel, megállapítom, fontossággal, folyamatosan, gondviselése, tehetetlenek, megkérdezzem, függvényében, gondolataink, állhatatosan, fürkésznénk, felkészülök, kevélyeknek, előzőekben átgondolt, hazugságot csak, felmérésünkben részt, igazat megvallva, negyedik leggyakrabban, imán keresztül, világ pusztító, hétköznapjaim rendkívül, fontossági sorrendről, életem kész, élet minden, napi teendőket, előttem álló, ilyen független, büszkeség kifejezése, alázatosnak kegyelmet, Isten Igéjétől, Nancy Leigh DeMoss,
|
|