|
2018-10-08 09:00:17, hétfő
|
| |
| |
Ám lelke az
Jövőre gondolva nézek...
Ködfoltok a messzeségben.
Magamtól semmit sem értek,
nehéz a léptem a télben.
Előttem is ködhomály van,
mi nő, csak halvány sejtelem...
A lét most alszik a fákban,
nem maradt üzenet nekem.
A levelek mind lehulltak,
ami maradt, az a remény:
ám lelke az a nagy útnak,
benn izzik az égi fény.
Jövőre gondolva lépek,
nem csillag, Ige világít,
ha ködben is, célba érek -
tél sem töri meg sugárit.
Venyercsán László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: messzeségben, venyercsán, lehulltak, ködhomály, ködfoltok, gondolva, sejtelem, magamtól, sugárit, előttem, levelek, csillag, halvány, világít, jövőre, maradt, léptem, fákban, alszik, remény, üzenet, lászló, télben, ködben, semmit, lelke, nekem, izzik, lépek, értek, nehéz, útnak, nézek, célba, levelek mind, Venyercsán László,
|
|
Offline
