2018-10-23 18:56:26, kedd
|
|
|
A keresztény embernek imádkozni kell, hogy felvehesse a maga keresztjét
Az Úr Jézus azt is kívánja a tanítványától, hogy vegye fel a maga keresztjét. (Mt 16:24) Könnyű átlátni, hogy az Úr Jézus e kívánságában nem testi keresztet ért, nem is a keresztfán való gyalázatos és kínos halált. Mert bár eleinte némely keresztyént ezen a nehéz próbán is átvitt az Úr Jézus, de nem tette azt általánossá minden tanítványa számára.
Tanítványainak keresztjén az Úr Jézus általában mindazokat a szenvedéseket érti, melyek az ő követésében rájuk következnek. Keresztnek mondja azokat, mert fájdalmasak, nehezek, kivált néha, mikor rendkívüli próbákra kerülnek tanítványai. Az ő tanítványa maga keresztjének mondja azokat, mert azok ki vannak szabva tanítványaira, kire kisebb, kire nagyobb mértékben, ki van Istentől rendelve, hogy kinek mit kell szenvednie. Mikor azt hagyta meg Krisztus, hogy az ő tanítványa vegye fel a maga keresztjét, azzal - célozva ara a szokásra, hogy a megfeszítésre ítélteknek vállukra kellett venni a maguk keresztjét és úgy kellett kivinni a büntetés helyére -, azt akarja kijelenteni, hogy szánja el magát azokra a szenvedésekre, amik az evangéliumért rá következnek, és hogy ami rá következik, akár gyalázat, akár javaitól való megfosztás, akár számkivetés, akár tömlöc, akár kínzás, akár erőszakos halál legyen az, mindazt önként, kész szívvel és örömest elviselje.
Mivel pedig ma nem kell Krisztus evangéliumáért olyan rendkívüli ínségeket szenvedni, mint az első keresztyéneknek, azért nekünk, mai keresztyéneknek úgy kell felvennünk keresztünket, hogy mindazokat a nyomorúságokat, szenvedéseket, kedvezőtlen dolgokat, amelyek Istenünk akaratából és igazgatásából ránk következnek, keresztyén béketűréssel és Isten akaratában való megnyugvással hordozzuk.
Tanulj meg azért, keresztyén ember, szenvedni:
1. Isten akaratában való megnyugvással; meggondolva, hogy Isten a javadat akarja, amikor nyomorúságokat bocsát rád és amikor azok által gyakorol téged.
2. Alázattal; meggondolva, hogy bűnös vagy és hogy akármivel látogat is az Isten, megérdemled.
3. Zúgolódás nélkül; meggondolva, hogy nagy bűn zúgolódni az ellen az Isten ellen, aki neked legfőbb Urad, Atyád, jótevőd, és aki ha némely kedvezőtlen eseménnyel meg is látogat, ezerannyi jót közölt és közöl veled.
4. Istenben való bizalommal is; meggondolva, hogy atyai szeretetből fenyít téged, hogy a rajtad levő nyomorúság nem haragjának, hanem szeretetének jele és hogy mikor neked hasznosnak látja, megszabadít téged.
5. Állhatatossággal; úgy, hogy ha sokáig tart is rajtad a nyomorúság, el ne csüggedj, az Istentől el ne szakadj, tiszteletétől, a hozzá való ragaszkodástól és engedelmességtől el ne távozz, meggondolva, hogy azért tart sokáig a nyomorúság, mert az Isten úgy ítéli neked jónak.
6. Vidám szívvel és örömest. Nem úgy ugyan, hogy szenvedéseid között is jókedvednek kellene mindenkor lenni, mert az lehetetlen, de nem is volna jó, mert amikor Isten sírásra hív, akkor nem nevetésnek, hanem sírásnak ideje van. Hanem úgy, hogy szenvedésed közben biztasd és vidámítsd magadat az Isten irántad való jóságának meggondolásával. Hidd el, hogy a bajokat javadra fordítja. Ezért úgy viseld el azokat, mint javadra szolgáló dolgokat. Ha így viseled magadat a keserűségek között, akkor mint Krisztus tanítványa felveszed keresztedet.
De mivel a szenvedés mindenkor nehéz és nem kedves a testnek, és gyarlóságod miatt éppen a keresztviselésben véted el leghamarabb kötelességedet, azért gyakran kell imádkoznod, hogy ilyen módon felvehesd keresztedet.
Szikszai György |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
Címkék: állhatatossággal, engedelmességtől, keresztyéneknek, meggondolásával, tanítványainak, kötelességedet, nyomorúságokat, ragaszkodástól, evangéliumáért, igazgatásából, megnyugvással, szenvedéseket, tanítványaira, megfeszítésre, szenvedésekre, evangéliumért, tanítványától, tiszteletétől, keresztjének, kívánságában, keresztünket, béketűréssel, szenvedéseid, szeretetének, megszabadít, keserűségek, következnek, meggondolva, általánossá, követésében, szeretetből, fájdalmasak, tanítványai, kedvezőtlen, keresztedet, megérdemled, keresztény embernek, maga keresztjét, keresztfán való, nehéz próbán, szenvedéseket érti, megfeszítésre ítélteknek, maguk keresztjét, büntetés helyére, első keresztyéneknek, javadat akarja, rajtad levő, hozzá való, bajokat javadra, keserűségek között, szenvedés mindenkor, keresztviselésben véted, Szikszai György,
|
|