Játsszunk neoliberalizmust! - Legrosszabb Tulajdonos,Fehér Ház,Karl Marx,Állam Bácsitól,Uncle Sam-től,Állam Bácsihoz,Uncle Sam-hez,Állam Bácsi,Láry Fári,Joseph,Amerikai Kincstár,Adam Smith,MERT NEM LÉTEZIK,Elliot Aronson, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Játsszunk neoliberalizmust!

2008-09-30 21:05:15, kedd

	Játsszunk neoliberalizmust! 2008.09.30. - avagy Amikor már csak a Legrosszabb Tulajdonos segíthet! - A dolgok jelenlegi legfrissebb és aktuális állása szerint az amik döntő döntéshozói némi huzavona után mégis csak aszonták: hulljon a férgese! Nem kapnak 700 milliárdot az amerikai bankok Az USA kongresszusa hétfőn hosszú vita után leszavazta a kormány 700 milliárd dolláros segélyét, amit a bajba került pénzintézetek kaptak volna. A világot így nem az amerikai állami beavatkozás menti most meg a pénzügyi válságtól, sőt, a javaslat bukása még mélyebbre ránthatja a világ tőzsdéit, és súlyos világgazdasági válságot okozhat. A Fehér Ház csalódott. (...) Ez lett volna Az adósságrendező csomag 700 milliárd dollárjából az állam kivásárolta volna a bankoknál és biztosítóknál felgyülemlett rossz adósságokat, duplájára hizlalva ezzel a költségvetési deficitet. A múlt század harmincas éveinek nagy gazdasági válsága óta ez lett volna az amerikai állam legnagyobb beavatkozása a gazdaságba. Az első 250 milliárd dollárt akkor lehetett volna elkölteni, amikor a kongresszus megszavazza a javaslatot, további 100 milliárdról az elnök, a maradék 350 milliárdról pedig megint a kongresszus döntött volna, ha átmegy a csomag. A tervek szerint a kormányzat megsegítette volna a nyugdíjalapokat, helyi önkormányzatokat vagy kisebb bankokat. Forrás: Index 2008. 09. 29., 20:27 A képernyőkre tapadva kíséri figyelemmel, félelemmel vegyes döbbenet közepette a világ az annak idején már Karl Marx akkori - egyesek szerint zseniális, mások szerint kutyaütő - közgazdász által a kapitalizmus velejárójaként felvázolt és megjósolt ciklikus válságok jelenleg is éppen zajló egyikét. Úgy tűnik, de most aztán tényleg úgy tűnik, mi több, nagyon úgy tűnik, hogy megint becsaptak bennünket, megint át lettünk dobva a palánkon, megint meg lettünk vezetve. És ez még akkor is így van, ha a dolgok jelen állása szerint visszakoztak. Persze a meccs még egyáltalán nincs lefújva, talán csak a jó Isten a megmondhatója, mi lesz ennek a vége. A hír hallatán, miszerint mégsem oké a 700 milliárdos állami támogatás, a másság és a tolerancia jelzésértékű honi zászlóvivői is fellélegezhetnek kicsikét, papolhatnak tovább, prédikálhatnak tovább az állam lebontásáról, meg a legrosszabb tulajdonosról. Igaz, az első tengerentúli reakciókat látva, innentől kezdve most már jóval nehezebb dolguk lesz. Hitelességük - ha egyáltalán maradt még valami belőle - amúgy is jócskán megkopott a balul kiütött elnökválasztási kalamajka óta, ráadásul az amik is ellene tettek a mindenható globál-kapitalista törekvések feltétlen és odaadó népszerűsítésének. Ha eddig még nem éreztük volna, most már mindannyian érezzük, itten kérem szépen valami nagyon nem smakkol! De nem ám! Még hogy az állam a legrosszabb tulajdonos?! És ezért le kell bontani záros határidőn belül? Meg hogy szolgáltató állam kell nekünk? És akkor mit látunk? A magánszféra az első adandó alkalommal, amikor hozzá nem értésből(?), gátlástalan profithajhászásból(?), féktelen harácsolásból(?) kifolyólag gazdasági világválság szélére sodorja az egész glóbuszt, hova siet először, kitől kér segítséget? Na kitől? Hát kitől, mástól, mint a jó öreg Állam Bácsitól - jelen esetben éppen Uncle Sam-től -, ugyan hozná mán rendbe a dolgokat. Tudják, kicsit olyan ez, mint a házasság. A döntő pillanatban megkérdezik, hogy akarjuk-e. Közlik előre, hogy bárki, aki tud valami olyant, amiből később gáz lehet, most szóljon, vagy titkolja el örökre. (No persze előbb vagy utóbb úgy is minden ki szokott derülni:-) Jóban, rosszban. Hát persze. Mi meg hajlamosak vagyunk azonnal rábólintani, kimondani az IGEN-t, elvégre ki a rosseb gondol a rosszra, nem igaz? A baj ott kezdődik, amikor bekopogtat a Rossz, beállít a Baj! A helyzet tragikomikus. Egész idáig arról papoltak nekünk, hogy tulajdonosi szempontból az állam maga a megtestesült gonosz, a lebontandó, leépítendő, amitől meg kell szabadulni, méghozzá záros határidőn belül és minden áron! Erre mi történik? Most kiderül, hogy nem az állam, hanem a mások tulajdonával (részvényeivel, nyugdíj- és biztosítási alapjaival) felelőtlenül hazardírozó, féktelen profithajhászásba és spekulációba nyakig elmerülő versenyszféra - ami állítólag a legfrankóbb és leghatékonyabb!, legalábbis eddig így tudtuk -, az, amelyik szinte pillanatok alatt sodorja válságba a bolygó világgazdaságát, ha egyesek kénye-kedve éppen úgy tartja. És vajon, ki a rossebhez lehetne fordulni végső kétségbeesésükben, mint a jó öreg Állam Bácsihoz - jelen esetben éppen Uncle Sam-hez -, hogy hát, ugyan hozná mán rendbe a dolgokat. Úgy tűnik a politikum közös jellemzője - helytől és rendszertől függetlenül -, hogy fesztelenül és hanyag nemtörődömséggel csinálnak segget a szájukból. Elhitetik veled ezerrel, hogy hát ez a frankó, 'osztán meg néhány óvatlan pillanat múlva kiderül, hogy amit neked tutti címén eladtak, óriási bukovári, te meg futhatsz a pénzed után. Na ez tényleg gáz! De persze ezek, javíthatatlanok! Van rá egy fogadásom, hogy ezután a kis fiaskó, vagy megbicsaklás után, ugyanolyan, ha nem még nagyobb elánnal, s talán még nagyobb hangerővel próbálnak majd meggyőzni téged: de igenis, az államot (ennek ellenére is!) le kell bontani, még pedig ebben a minutumban hozzá kell kezdeni, vagy nem szabad abbahagyni a már megkezdett (lenini) úton való haladást, mert minden percért kár! Rémes, de talán még kísértetiesebb a hasonlóság a magánnyugdíj-pénztárakkal. Ott is, csak akkor jön Állam Bácsi, de akkor aztán tüstént előveszik, ha gond van. Majd ő kifizeti a cehhet! Majd ő elviszi a magánszféra sarából képződő balhét, majd ő vállalja a következményeket. Aszondaná erre Francisco - az urbánus frazeológia mélységes mély bugyraiba empirikus tapasztalatszerzés céljából alámerítkező szociológus hallgatók köreiben újabban csak Láry Fári, a végóráit élő műminiszterelnökként fungáló önkéntes ripacs - hogy ,,együtt sírunk, együtt nevetünk". Nos, a dolog úgy néz ki, hogy valamilyen kifürkészhetetlen imperatívuszból eredeztethetően, vagy talán inkább magának a zsarnoknak köszönhetően, ennek a szerencsétlen sorsú népnek, a magyarnak, az utóbbi időben sajnos csak ez utóbbit, azaz a sírást volt alkalma megtapasztalni. Jelzésértékű ez a gazdasági világválság, de talán még inkább jelzésértékű az a kétségbeesett reagálás, amivel ide-oda kapkodva megpróbálnak úrrá lenni a helyzeten. Majd a közösből kipótoljuk! Úgy tűnik parancsoló kezek az utolsó utáni pillanatban nemes egyszerűséggel mégis csak rávertek egy nagyot a bőség asztalánál illetéktelenül, féktelenül habzsolók és hadonászók kezeire, elég legyen most mán a nyúlkálásból! El a kezekkel! (Ha nem vigyázunk, hipp-hopp, pillanatok alatt eltűnik az egybetűs különbség és a végén még ,,Fel a kezekkel!" lesz a dologból. Az ilyen szituációkban a lényegi kérdés mindig az, hogy te éppen a fegyver melyik végén állsz. Nem régiben vetítette a Hír Tv a ,,Nagy kiárusítás" című filmet. A szocialista nagyváros öntudatos polgárához hasonló egyszerű földi halandók, akik gyakorlatilag az adófizető barom státuszában élik le szürke munkás hétköznapjaikat, már ott ledobták a szíjat, amikor azt hallják, hogy vannak helyek, ahol gyakorlatilag privatizálták az esőt. Értsd: a vízművek magánkézbe adása után az embereknek megtiltották az esővíz összegyűjtését. Ilyen van? Ilyen van. De legjobb lesz talán, ha felidézzük Joseph E. Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász (2001), a Világbank korábbi vezető közgazdásza által a filmben elmondottakat. Rendkívül tanulságos: ,,Egy alkalommal összehasonlítottam a gazdaságpolitika bizonyos összefüggéseit a modern hadviselés módszereivel. Nos, a hadviselés megpróbál személytelenné tenni és az együttérzés kiirtására törekszik. Ha 1500 méterről ledobunk egy bombát, nem tudjuk, hogy kire esik, nem látjuk a szörnyű pusztítást. Magasan szállunk és minden olyan, mint egy videojátékban. A modern hadviselésben emberek számáról beszélünk, ami az egészet személytelenné teszi. Ugyanez van a gazdaságban is, ahol statisztikákról beszélünk, csak éppen az embert nem látjuk a számok mögött. (...) A Washingtoni megállapodás három amerikai intézmény: az Amerikai Kincstár, a Valutaalap és a Világbank közt jött létre, és a gazdasági fejlődés legjobb stratégiájáról szólt. Máig vitatják, hogy a gazdasági növekedés legjobb módja a liberalizáció, a kereskedelmi korlátok lebontása és a privatizáció lenne. Az évek során az IMF, a Világbank és a Kincstár mégis ezt a doktrínát erőszakolta rá a fejlődő országokra. Az IMF és a Világbank - főleg a '80-as években - számos, ún. szerkezetátalakítási hitelt nyújtott. Az ötlet lényege az volt, hogy a gazdaságoknak ehhez az átalakításhoz, a liberalizációhoz és a privatizáláshoz segítségre van szüksége. A problémát a szigorú feltételek jelentették. A fejlődő országokkal közölték, hogy a pénz fejében csökkenteniük kell az oktatás, az egészségügy és más alapellátások támogatását, amelyek - különösen a fejlődő országokban - hatalmas összegeket emésztettek fel. (...) Meglátásom szerint ideológiai okról van szó. Sokaknak persze érdekében is állt, hiszen a magánosítással temérdek pénzt lehet keresni. Példa erre a vízszolgáltatás részleges privatizációja, ahol több cég is jogot kap a szolgáltatásra. Monopol helyzetbe kerültek, hiszen egyedüli cégek voltak a piacon. A privatizáció olykor áremelkedéshez vezet, ami hatalmas profitot eredményez. Számos cég - a lehetőséget meglátva - sürgette a Világbankot és a Valutaalapot a privatizáció kezdeményezésére. (...) A modern közgazdaságtan számtalan példát ismer, ahol nem működnek a hagyományos piacok. A régi szemlélet, miszerint a piacgazdaság hatékonyságot eredményez, TÉVEDÉS! Adam Smith mondta, hogy bizonyos esetekben olyan, mintha a gazdaság egy láthatatlan kéz hatására válna hatékonnyá. Nos, ez a kéz azért nem látható, MERT NEM LÉTEZIK! Az IMF ezt az elméletet vallotta. Főként azért, mert egy olyan meghatározó politikai irányvonal, egy adott értékrendszer és egy sajátos szemléletmód mellett kötelezte el magát, amely nem tükrözte a modern közgazdaságtudományt. És sajnos mindezt közgazdaságtudományként akarták eladni." Nos, ez Mammon világa. Egy olyan világ, ahol Isten helyébe Mammont, az ember helyébe pedig a pénzt állítják, és mindent pénzben, kamatban, haszonban mérnek. Ez egy embertelen világ. Embertelen, mert személytelenné tesz és kiirtja az együttérzést. Így aztán ne csodálkozzunk, ha nemcsak a számok mögött, de lassan már sehol sem látjuk az embert. Pedig ahogy Elliot Aronson csodálatos könyvének címe is mondja, az ember egy ,,Társas lény"! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára www.johafigyelunk.hu FÚSZ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges Jó ha oda figyelünk bovit, 2008, szeptember 30 - 20:19 Ez a pénzügyi válság egyáltalán nem a rossz pénzügyi befektetések miatt keletkezett. Mindig az uralkodó adja az "észt". Ossza az igazságot és bűnözhet kedve szerint. Ne feledjük "a gazdagok terrorizmusa a háború" a háborúk. Az USA régóta nyomja állami nyomdáiban a dollárokat kedve szerint és függetlenül az arany tartaláka vagy a gazdasági jogosultságának lehetőségétől. Csak hogy a gazdagok bizony kapzsik. Bizonyosan volt egy kvóta ami miatt még nem következett volna be ez a válság. Mondjuk évi 100 milliárd dollár mennyiségben. De sajnos akinek van az többet akar. Akiknek van 100 forintja annak kétszáz kell. Akinek van 100 milliárdja annak kétszáz kell. A kapzsiság mindig a józan ítélőképességet csorbítja. Reméljük!!!!!!!!!!! Ez a krízis felébreszti az UNIÓT és határozottan és drasztikusan leválik az összes világbanki rendszertől. Mert különben világválsággá fajulhatnak a dolgok. Így meg csak az USA eszi meg a saját szarát. Reméljük így lesz.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: neoliberalizmust, liberalizációhoz, önkormányzatokat, nemtörődömséggel, fellélegezhetnek, következményeket, kezdeményezésére, gazdaságpolitika, nyugdíjalapokat, vízszolgáltatás, privatizáláshoz, eredeztethetően, világgazdaságát, javíthatatlanok, imperatívuszból, elnökválasztási, statisztikákról, hétköznapjaikat, jogosultságának, ítélőképességet, összefüggéseit, összegyűjtését, világgazdasági, stratégiájáról, személytelenné, hozzászóláshoz, magyarországot, egyszerűséggel, prédikálhatnak, velejárójaként, leghatékonyabb, kísértetiesebb, adósságrendező, illetéktelenül, megtapasztalni, szolgáltatásra, dolgok jelenlegi, amik döntő, amerikai bankok, bajba került, amerikai állami, pénzügyi válságtól, javaslat bukása, világ tőzsdéit, adósságrendező csomag, állam kivásárolta, költségvetési deficitet, múlt század, amerikai állam, kongresszus megszavazza, kongresszus döntött, tervek szerint, Legrosszabb Tulajdonos, Fehér Ház, Karl Marx, Állam Bácsitól, Uncle Sam-től, Állam Bácsihoz, Uncle Sam-hez, Állam Bácsi, Láry Fári, Joseph, Amerikai Kincstár, Adam Smith, MERT NEM LÉTEZIK, Elliot Aronson,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]