|
|
|
2019-01-10 17:15:24, csütörtök
|
| |
| |
A keresztyén szülőknek imádkozni kell gyermekeikért
Hogy a gyermekekből jó emberek legyenek, az kettőtől függ: a jó neveléstől és az Isten kegyelmétől. A jó nevelés szükséges, de önmagában nem elég. Mert eleitől fogva sok példa mutatja, hogy jól nevelt gyermekekből is sokszor rossz ember lesz. Sőt megesik az is, hogy két gyermek közül, akiket ugyanazok az istenfélő szülők egyformán neveltek, az egyik jó, a másik pedig rossz lesz, mint Jákób és Ézsau. Ami nem történhetik más miatt, mint hogy az isteni kegyelem az egyikben hathatóssá teszi, a másikban pedig nem teszi hathatóssá a jó nevelést. A jó nevelés mellé ezért szükséges az isteni kegyelem.
De az isteni kegyelem mellett a jó nevelés is szükséges. Mert jóllehet az isteni kegyelem jó nevelés nélkül is munkálkodhat és munkálkodik is sokszor, mikor azt cselekszi, hogy a rossz és gondatlan szülők rosszul nevelt gyermekeiből itt-ott jó emberek válnak, de ha ez így történik, az Isten kegyelmének rendkívüli munkája, mivel ez akkor a rendes eszköz nélkül történik, ami a jó nevelés. Nagyon helytelen és nem kis istenkísértés lenne az, ha valaki a gyermekeire való gondviselést és azok jó nevelését abból a reménységből mulasztaná el, hogy az Isten a nélkül is jó emberekké teheti azokat, ha akarja. Mert a rendes eszköz, amely által véghez szokta ezt vinni Isten az, hogy a szülők minden lehető gondossággal véghez vigyenek gyermekeik körül mindent, ami azok jó nevelésére megkívánható.
Ez azért arra kötelezi a szülőket, hogy gyermekeik jó nevelésére gondjuk legyen. Az pedig, hogy a jó nevelés önmagában nem elég arra, hogy gyermekeikből jó emberek legyenek, hanem szükséges az is, hogy az Isten kegyelme ahhoz hozzájáruljon, arra kötelezi őket, hogy gyermekeikért gyakran és buzgón imádkozzanak.
Hogy pedig a gyermekeket jól neveljék, a következőkre kell gondot fordítani a keresztyén szülőknek:
1. Mihelyt okosodni kezdenek a gyermekek, ők is mindjárt kezdjék el oktatgatni azokat gyengeségükhöz képest a keresztyén vallás igazságaira és csepegtetni azok szívébe az Isten félelmét és tiszteletét. Tanítgassák azokat arra, hogy mi a jó, mi a gonosz, mi kedves Isten előtt és mi győlöletes. Annak követésére, ennek eltávoztatására serkentgessék őket.
2. Vigyázzanak gyermekeik beszédére és cselekedeteire, és mikor rosszul szólnak, vagy cselekszenek, el ne hallgassák, se el ne nézzék, még kevésbé örüljenek annak, hanem mindenkor megintsék és megfeddjék őket, amikor rosszul szólnak, vagy cselekesznek.
3. Szoktassák a szülők a gyermekeket az engedelmességre és szófogadásra. Ne engedjék,, hogy azok a maguk útján járjanak. Ha valamit meghagynak nekik, ügyeljenek arra, hogy azt véghezvigyék s a szerint cselekedjenek, hogy engedetlenségre ne szokjanak.
4. Ne legyenek a szülők rendkívüli lágysággal gyermekeikhez, hanem fegyelem alatt tartsák azokat. Ha az édes szavak nem használnak, keményen is kell szólni nekik, sőt fenyítéssel is hozzájuk kell nyúlni, a bölcs intése szerint. (Péld 13:24, 23:13-14) Nincsen nagyobb veszedelme a gyermekeknek, mint a szülők rendkívüli nagy kedvezése. A fegyelmezés pedig olyan hasznos zabola, amely azokat a gonosztól őrzi és a jó úton vezeti.
5. Azonban ha valamiben, a fegyelmezésben módot és mértéket tartsanak a szülők! Ne keménykedjenek felettébb gyermekeiken, ne legyenek azokhoz mindenkor komor ábrázattal, ne pirongassák azokat szüntelen minden kicsiségért, még kevésbé verjék azokat gyakran és minden jelentéktelen dologért. Mert mind a pirongatáshoz, mind a veréshez úgy hozzászoknak, hogy azután keveset gondolnak vele. Szitkozódással pirongatni azokat pedig nem egyéb, mint rontani és veszteni azokat, mert azzal csak szitkozódni tanulnak. Sohase verjék őket mérges felgerjedésből, bosszankodásból, kegyetlenül és okosság nélkül, mert azzal nem javulnak, hanem csak haragra indítják és felettébb megkeserítik őket Pál tilalma ellenére. (Ef 6:4) És ha a szülők szitokkal, átokkal, bosszúsággal, kegyetlenséggel verik gyermekeiket, ilyenkor maguknak sem az a céljuk, hogy azok jobbuljanak, hanem hogy azokon bosszút álljanak. És bizony azzal soha sem javulnak, hanem inkább romlanak, mert hogy lehet azt gondolni, hogy Isten a maga kegyelmét egybekötné az ilyen bűnös eszközzel? Hogy lehet azt gondolni, hogy a szitokra, átokra, bosszús és kegyetlen verésre áldást adna? Sőt inkább azt lehet gondolni, hogy Isten igaz ítéletéből megengedi, hogy az ilyen bűnös eszköz olyan romlására szolgáljon a gyermekeknek, ami majd az ilyen szülőknek sok bánatot hoz. Szükséges azért, hogy a szülők csendes vérrel legyenek, ha gyermekeiket valami rosszaságért megverik, vagy megverni akarják és minden szitkozódástól megtartóztassák magukat, egyedül azok jobbulását tűzve célul maguk elé. Sőt amint egy kegyes ember javasolta, szükséges, hogy mikor verni akarják azokat, előre felfohászkodjanak Istenhez, hogy az ő kegyelme tegye hasznossá azt a fenyítést gyermekeik jobbulására.
6. Arra is vigyázzanak a szülők, hogy okos választást tegyenek gyermekeik vétkei között. Ha nem szántszándékkal, hanem erőtlenségből vagy gondatlanságból hibáznak, ha nem a kegyesség és a jó erkölcsök ellen vétenek, mint pl. ha ruhájukat bepiszkítják, vagy valamit elejtenek, eltörnek, vagy gyermeki gondatlanságból kiabálnak, alkalmatlanságot szereznek stb., az ilyen hibák kemény fenyítésre nem érdemesek és nagyon helytelen, ha ilyenkor a szülők keményen bánnak gyermekeikkel. Ha azonban szántszándékkal cselekszenek rosszat, mégpedig olyat, ami a kegyesség ellen van, pl. mikor hazudnak, lopnak, szitkot, esküvést, trágár szavakat szólnak stb., olyankor keményebb fenyítéssel kell hozzájuk nyúlni és nagyon rossz, ha az ilyen vétkeket a szülők csak elnézik, vagy elhallgatják, vagy igen lágy és kedvező intéssel beérik. A szülőknek ilyen gondatlan magatartása által, veszedelmes vélekedésekben esnek a gyermekek a vétkek felől és arra vitetnek, hogy a kegyesség és a jó erkölcs elleni vétkeket az apró hibáknál eltűrhetőbbnek ítéljék. Az erőtlenségből való hibákat azért atyai és anyai kegyelemmel el lehet és el kell tűrni a gyermekekben, de ha Isten törvénye ellen vétenek, azt sohasem kell eltűrni, hanem intéssel, feddéssel, és ha az nem használ, keményebb fenyítéssel is koruk és állapotuk szerint hozzá kell látni, hogy a gonosz szokássá ne váljék bennük.
7. Vigyázzanak a szülők, hogy gyermekeik, elfajult. rossz gyermekekkel társaságban és barátságban ne legyenek, mert ha lesznek, nem lehet, hogy el ne romoljanak, besziván azok gonosz szokásait.
8. Különösen pedig maguk a szülők ne adjanak rossz példát gyermekeiknek sem beszéddel, sem cselekedettel, Jaj ahol az apa vagy anya szitkozódó, mérges, veszekedő, esküdőző, részeges, rágalmazó, fajtalan beszédű és magaviseletű! Az Isten kegyelmének rendkívüli munkájára van ott szükség, hogy a gyermekek is el ne romoljanak, Mert azok leghajlandóbbak arra, hogy szüleiket kövessék. Nem tartják rossznak, amit azoktól látnak és hallanak és mivel szüleikkel, kivált anyjukkal vannak legtöbbet, ezért hozzászoknak azok vétkeihez.
9. Minthogy a tanítás is foganatosabb többekkel együtt, mint magánosan, mivel egymás példája serkenti a tanulókat, ezért nagyon hasznosak az iskolák, hogy legyenek a tudományok, és a jó erkölcsök nyilvános műhelyei. Szükséges azért, hogy a szülők gyermekeiket az iskolába elküldjék és azokban szorgalmasan taníttassák, hogy azáltal kipotóltassék az, amit maguk személyében vagy a sokféle foglalatosság miatt el kell mulasztaniok.
10. Utoljára hozzáteszem, hogy arra is gondjuk legyen a szülőknek, hogy gyermekeiket azoknak képességei és hajlandóságai szerint olyan tisztességes hivatásba igyekezzenek állítani, amelyből és amely által azok mind a maguk életét táplálhassák, mind a társadalomnak hasznos tagjai lehessenek.
Ezekben áll röviden a jó nevelés. De mivel az, akármilyen szorgalmasan viszik is véghez, elégtelen magában arra, hogy a gyermekekből jó és kegyes emberek legyenek, hanem szükséges hogy azzal együtt munkálkodjék az isteni kegyelem: ezért a szülőknek nagy és elmulaszthatatlan kötelességük még az, hogy buzgón imádkozzanak Istenhez gyermekeikért. Nagy kár, hogy ezt sok szülő elmulasztja, akik különben elég gondosak és szorgalmasak gyermekeik nevelésében. Nem lehet kételkedni abban, hogy sokszor emiatt esik meg az, hogy a szülőknek gyermekeik körüli gondoskodása és szorgoskodása hiábavalóvá lesz. Amikor hát a keresztyén szülők Istenhez járulnak könyörgéseikkel, ne mulasszák el gyermekeiket is bemutatni Istennek és fohászkodni értük, néha pedig külön is esedezzenek értük szívük-lelkük indulatából.
Ha aztán mindezek után is rossz ember válik a keresztyén szülők valamelyik gyermekéből, ami a szülők nagy fájdalmára elégszer megesik, mindenkor vigasztalhatják magukat azzal, hogy ők nem okai azok rosszaságának és azt követő veszedelmüknek. Ha pedig hasznos, jó emberek lesznek belőlük, nagy örömükre és vigasztalásukra lesznek, amíg együtt laknak velük e földön. Ama utolsó napon pedig milyen kimondhatatlan örvendezés lesz az, mikor ezt mondhatják az ítélő bírónak: Ímhol vagyok én és a gyermekek, akiket az Isten nékem adott. (Zsid 2:13; Ézs 8:18)
Szikszai György
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: alkalmatlanságot, engedelmességre, megtartóztassák, könyörgéseikkel, vigasztalhatják, leghajlandóbbak, kegyetlenséggel, gondatlanságból, szántszándékkal, eltávoztatására, bosszankodásból, vigasztalásukra, engedetlenségre, veszedelmüknek, felgerjedésből, cselekedeteire, gyengeségükhöz, fegyelmezésben, keménykedjenek, szitkozódással, vélekedésekben, eltűrhetőbbnek, kimondhatatlan, szitkozódástól, gyermekeikért, gyermekeikből, istenkísértés, erőtlenségből, gyermekeikkel, hozzájáruljon, hajlandóságai, cselekedjenek, gyermekeikhez, pirongatáshoz, kipotóltassék, jelentéktelen, keresztyén szülőknek, kettőtől függ, istenfélő szülők, másik pedig, isteni kegyelem, egyikben hathatóssá, másikban pedig, rendes eszköz, gyermekeire való, reménységből mulasztaná, szülők minden, következőkre kell, keresztyén vallás, maguk útján, szerint cselekedjenek, szülők rendkívüli, Szikszai György,
|
|
|
|
|
|
| keresztyén szülőknek, kettőtől függ, istenfélő szülők, másik pedig, isteni kegyelem, egyikben hathatóssá, másikban pedig, rendes eszköz, gyermekeire való, reménységből mulasztaná, szülők minden, következőkre kell, keresztyén vallás, maguk útján, szerint cselekedjenek, szülők rendkívüli, édes szavak, bölcs intése, fegyelmezés pedig, gonosztól őrzi, fegyelmezésben módot, szülők szitokkal, maga kegyelmét, ilyen bűnös, ilyen szülőknek, szülők csendes, kegyes ember, fenyítést gyermekeik, ilyen hibák, szülők keményen, kegyesség ellen, ilyen vétkeket, szülők csak, szülőknek ilyen, vétkek felől, apró hibáknál, erőtlenségből való, gonosz szokássá, szülők gyermekeiket, iskolába elküldjék, sokféle foglalatosság, maguk életét, társadalomnak hasznos, szülőknek nagy, szülőknek gyermekeik, keresztyén szülők, szülők nagy, ítélő bírónak, alkalmatlanságot, engedelmességre, megtartóztassák, könyörgéseikkel, vigasztalhatják, leghajlandóbbak, kegyetlenséggel, gondatlanságból, szántszándékkal, eltávoztatására, bosszankodásból, vigasztalásukra, engedetlenségre, veszedelmüknek, felgerjedésből, cselekedeteire, gyengeségükhöz, fegyelmezésben, keménykedjenek, szitkozódással, vélekedésekben, eltűrhetőbbnek, kimondhatatlan, szitkozódástól, gyermekeikért, gyermekeikből, istenkísértés, erőtlenségből, gyermekeikkel, hozzájáruljon, hajlandóságai, cselekedjenek, gyermekeikhez, pirongatáshoz, kipotóltassék, jelentéktelen, gyermekeiknek, társadalomnak, serkentgessék, cselekedettel, foglalatosság, rosszaságának, szorgoskodása, gyermekekben, reménységből, magaviseletű, foganatosabb, gyermekeiket, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
52 db bejegyzés |
| e év: |
314 db bejegyzés |
| Összes: |
35879 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 524
- e Hét: 1419
- e Hónap: 13294
- e Év: 201096
|
|
|
Offline
