2019-02-11 20:07:57, hétfő
|
|
|
Isten szuverenitása
A másik két egymást kiegészítő igazságpár, melyet érdemes fontolóra vennünk, hogy Isten szuverén, ugyanakkor szenvedő Isten is. Ez tulajdonképpen nem más, mint a filozófusok által használt fogalmak - Isten ,,mindenható", illetve ,,jó" - bibliai megfogalmazása. A Biblia túlmutat ezeken az absztrakt fogalmakon, és nem egyszerűen mindenhatónak, hanem szuverénnek ábrázolja Istent, aki a történelem minden eseménye fölött uralkodik. Ráadásul a Biblia Istene nem egyszerűen ,,jó és szeretetteljes", hanem személyesen el is jön közénk, és több gonoszságnak, szenvedésnek és fájdalomnak veti alá magát, mint amit bármelyikünk valaha is átélhetne. Rittgers szerint mindaddig nem találhatjuk meg a szenvedés értelmét és végső megoldását, amíg ezt a két igazságot nem ismerjük fel:
A Biblia Istene... együtt szenved az emberiséggel - leginkább a kereszten -, ugyanakkor szuverén módon a szenvedés fölött áll. E két meggyőződés egyaránt létfontosságú a keresztyének azon állítása szempontjából, miszerint a szenvedésnek végső soron kell hogy legyen értelme, illetve a háromszemélyű Isten képes megszabadítani bennünket tőle.
Vajon mit értünk az alatt, hogy Isten szuverén módon uralja a történelmet, tehát a szenvedést is? Isten szuverenitásának bibliai tantételét kompatibilizmusnak is nevezték. A Biblia tanítása szerint a történelem minden eseménye Isten felügyelete alatt áll, ám ő ezt a felügyeletet úgy gyakorolja, hogy az ember is felelősséggel tartozik szabad akaratából végrehajtott tetteiért, illetve azok következményeiért. Tehát az ember szabad akarata és az, hogy a történelmet Isten irányítja, maradéktalanul összeegyeztethető egymással. A valóságban ezt úgy tudnánk elképzelni, hogy ha valaki kirabol egy bankot, morális értelemben felelősségre vonható, tette ugyanakkor része volt Isten tervének.
Kegyetlen, de hasznos mindezt százalékok formájában is végiggondolni. Mi ugyanis hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy adott esemény vagy Isten terve, vagy az ember döntésének következménye, de a kettő egyszerre nem lehetséges. Talán azt még elfogadjuk, hogy ötven százalékban isteni, ötven százalékban pedig emberi tevékenység áll mögötte. Vagy talán 80-20, esetleg 20-80 az arány. Csakhogy a Biblia szerint a történelem száz százalékban Isten tudatos irányítása alatt áll, ugyanakkor a világot emberek alkotják, akik száz százalékban önmaguk felelnek tetteikért - s e két tényező egyszerre igaz.
Ez a gondolkodásmód sem az ókor, sem a modern kor embere számára nem természetes. A görög ,,sors", vagy az iszlám ,,kismet" fogalma sok szempontból különbözik az Isten szuverenitását hirdető keresztyén tanítástól. Oidipusz mítoszában a főhősnek megjövendöli a jós, hogy meg fogja ölni apját, és feleségül veszi anyját. Noha Oidipusz és környezete mindent megtesz azért, hogy sorsát elkerülje, minden fondorlatos lépésük éppen ehhez a sorshoz viszi őket közelebb. Oidipusz végzete végül szándéka ellenére beteljesedik. Az Isten szuverenitásának keresztyén felfogása merőben különbözik ettől, hiszen Isten terve a mi döntéseinken keresztül valósul meg, nem pedig azok ellenére. Választásaink következményeket vonnak maguk után, és Isten soha nem kényszerít bennünket semmire. Mindig azt tesszük, amit a leginkább szeretnénk, Isten pedig a mi tudatos döntéseinken keresztül viszi véghez akaratát.
A Bibliában mindenhol ezzel a szemlélettel találkozunk, vagyis egymással összeegyeztethetőnek tekinti Isten tervét és az ember tetteit, sőt több helyen nyíltan tanítja is ezt az elvet.
Ézsaiás könyve tizedik fejezetében Isten ,,haragja botjának" nevezi Asszíriát (5. vers). Rajtuk keresztül bünteti Izraelt bűneiért, végül mégis számonkéri Asszírián a tetteit. ,,Istentelen nemzet ellen küldöm őt [Asszíriát], és haragom népe [Izrael] ellen rendeltem" - szól Isten, ,,de ő nem így vélekedik, szíve nem így gondolja, mert szíve szerint pusztítani akar" (6-7. vers). Miközben Isten - bölcs és igazságos tervének megfelelően - botjaként használja Asszíriát, azt nem az igazságosság hajtja, hanem kegyetlen, büszke vágy, hogy leigázza Izraelt. Istennek tehát ítéletével kell sújtania azt a népet, amelyet ítélete végrehajtójaként használ. Asszíria magatartása része Isten tervének, mégis felelniük kell érte, hiszen szabadon dönthettek cselekedetüket illetően. Figyelemre méltó egyensúly jön így létre. Egyrészről Isten komolyan veszi a gonoszságot, másrészről biztosít afelől, hogy a gonoszság nem győzedelmeskedhet.
Isten az, aki ,,mindent az ő akaratának tanácsából munkál" (Efezus 1,11). Minden, ami történik, összhangban van Isten tervével, ez pedig azt jelenti, hogy Isten terve a ,,kis dolgokat" is magában foglalja. A Példabeszédek 16,33-ban olvassuk: ,,Az ember sorsot vet az ölében, de az Úrtól van minden döntés." Még a feldobott érme útja is része a tervnek, tehát végső soron nincsenek véletlenek. A rossz dolgok is beletartoznak tervébe. Ahogy a Zsoltárok 60,3 megfogalmazza: ,,Nehéz dolgokat láttattál népeddel; bódító borral itattál minket."
A szenvedés tehát nem esik kívül Isten tervén, sőt része annak. Az Apostolok Cselekedeteiben így imádkoznak a keresztyének: ,,Mert ebben a városban valóban összeült Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népével a te szent szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, hogy véghez vigyék mindazt, amiről a te kezed és tanácsod előre elhatározta, hogy megtörténjék." (Apostolok Cselekedetei 4,27-28) Jézus szenvedése és halála szintén égbekiáltó igazságtalanság volt, mégis része volt Isten tervének.
Timothy Keller |
|
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
Címkék: végrehajtójaként, szuverenitásának, következményeket, igazságtalanság, cselekedeteiben, tulajdonképpen, megszabadítani, szeretetteljes, maradéktalanul, gondolkodásmód, cselekedetüket, megfogalmazása, szuverenitását, szempontjából, végiggondolni, következménye, beletartoznak, háromszemélyű, mindenhatónak, példabeszédek, létfontosságú, felelősséggel, szuverenitása, megfogalmazza, választásaink, döntéseinken, szenvedésnek, szemlélettel, keresztyének, gonoszságnak, emberiséggel, bármelyikünk, felügyeletet, megjövendöli, végrehajtott, cselekedetei, filozófusok által, absztrakt fogalmakon, történelem minden, szenvedés értelmét, emberiséggel –, szenvedés fölött, keresztyének azon, szenvedésnek végső, háromszemélyű Isten, ember szabad, történelmet Isten, adott esemény, ember döntésének, kettő egyszerre, történelem száz, világot emberek, Biblia Istene, Noha Oidipusz, Miközben Isten, Egyrészről Isten, Apostolok Cselekedeteiben, Poncius Pilátus, Apostolok Cselekedetei, Timothy Keller,
|
|