|
|
|
2019-03-22 19:25:31, péntek
|
| |
| |
Új hajnalt várunk
Őrök, mondjátok, meddig tart még az éj,
s meddig lesz átkozott ez a föld?
Sötét oduink penész-szagában
fuldoklik lelkünk, mint hal a porban!
Mikor fürdünk új nap sugarában,
boldogabb, áldott fény merre lobban?
Rémes ez az éjjel, mely oly sötét,
hogy még magunkat sem ismerjük meg!
Az ördög ránk fujta gyilkos ködét,
s vérrel csepegteti kenyerünket!
Őrök, mondjátok, meddig tart még az éj,
s meddig lesz átkozott ez a föld?
Láttuk: itt-ott fellobbant már a fény.
Hittük: végre egymásra találunk.
- S aztán, emberi sorsunk átkaként,
újra sötétben botlott a lábunk!
Rabszolgánk már a víz, a föld a lég,
békés örömöt lelkünk mégsem nyer,
irigy kezekkel, vadul vágja szét
ádáz ellenünk: a másik ember!
Őrök, mondjátok, meddig tart még az éj,
s meddig lesz átkozott ez a föld?
Kell, hogy ránk virradjon egy új hajnal!
Sóvárgó szemünk kutat az égen,
agyunk úgy feszül már, ha új zajt hall,
s egy remény száll minden szívverésen.
Új hajnalt várunk, egészen újat,
melyen lerázzuk az ősi átkot,
s a gyilkos fegyvert, gázt és ágyúkat
otthagyjuk az éjben, mint rossz álmot!
Őrök, mondjátok, meddig tart még az éj,
s meddig lesz átkozott ez a föld?
* * *
Az őrök pedig így válaszolnak:
A nap az égen már régen ragyog,
ti emberek, ti vagytok a vakok!
Hiába vár a virágos mező,
hiába hív a szabad hegytető,
gyöngyökkel hiába szórta tele
e létet Isten jóságos keze.
Gyűlölettől vakon gázoljátok,
egymás boldogságát tapossátok!
Nem, nem, így nem éritek sosem el
az új hajnalt, így nem jön új reggel!
Van egy út, mely az éjből kivezet:
Ti, Krisztus-hívők, fogjatok kezet,
s feszült izmokkal, erős lélekkel,
szakítsatok a bűnnel, vétekkel!
Tegyetek a jóból mindig többet,
öleljétek át az egész földet,
s még mielőtt a pokol elnyelné:
Fordítsátok arccal Isten felé!
Széttörnek akkor gonosz fegyverek,
dönt csak az igazság és szeretet.
Ez lesz az új hajnal, a virradat!
Isten ád mennyei sugarat,
s mint az Atya, tékozló fiának,
megbocsát a megtérő világnak,
s ráadja legékesebb öltönyét:
a békesség hófehér köntösét!
Betkó András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: gyűlölettől, gyöngyökkel, rabszolgánk, boldogságát, szakítsatok, válaszolnak, kenyerünket, szívverésen, fordítsátok, tapossátok, gázoljátok, legékesebb, széttörnek, otthagyjuk, fellobbant, csepegteti, fuldoklik, sugarában, mondjátok, fegyverek, megbocsát, öleljétek, boldogabb, virradjon, izmokkal, lélekkel, tegyetek, ismerjük, vétekkel, sötétben, átkozott, ellenünk, fegyvert, lerázzuk, kezekkel, hegytető, ördög ránk, másik ember, remény száll, gyilkos fegyvert, őrök pedig, virágos mező, szabad hegytető, éjből kivezet, jóból mindig, egész földet, pokol elnyelné, megtérő világnak, békesség hófehér, Betkó András,
|
|
|
|
|
|
| ördög ránk, másik ember, remény száll, gyilkos fegyvert, őrök pedig, virágos mező, szabad hegytető, éjből kivezet, jóból mindig, egész földet, pokol elnyelné, megtérő világnak, békesség hófehér, gyűlölettől, gyöngyökkel, rabszolgánk, boldogságát, szakítsatok, válaszolnak, kenyerünket, szívverésen, fordítsátok, tapossátok, gázoljátok, legékesebb, széttörnek, otthagyjuk, fellobbant, csepegteti, fuldoklik, sugarában, mondjátok, fegyverek, megbocsát, öleljétek, boldogabb, virradjon, izmokkal, lélekkel, tegyetek, ismerjük, vétekkel, sötétben, átkozott, ellenünk, fegyvert, lerázzuk, kezekkel, hegytető, egymásra, fogjatok, találunk, átkaként, magunkat, krisztus, köntösét, világnak, virradat, szagában, szeretet, békesség, elnyelné, öltönyét, sorsunk, tékozló, feszült, ágyúkat, hajnalt, hófehér, kivezet, virágos, lelkünk, botlott, fürdünk, gyilkos, emberek, mielőtt, jóságos, megtérő, sóvárgó, mennyei, igazság, szemünk, egészen, vagytok, sugarat, szabad, mégsem, ráadja, meddig, melyen, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 533
- e Hét: 23177
- e Hónap: 52489
- e Év: 240291
|
|
|
Offline
