|
|
|
2019-11-01 08:53:42, péntek
|
| |
| |
Hol vagy?
A nap búcsút intett csöndes hallgatással,
bíborral takarta a fák hegyét.
Az alkonyat ráborult a kertre,
magával hozta szürke hűvösét.
Olyan tökéletes volt a természet bája
ahogy szótlanul imához borult,
csak az emberben volt valami idegen:
az ő lelkébe is alkonyat vonult.
Szemei most nem kutattak messze,
ahonnan az Isten jött felé,
félt, remegett a bokor mögött,
s egy fájó érzés nyilallott belé.
Ismeretlen volt a félelem szívében,
ismeretlen volt a rettegés,
nem tudta még, hogy ez a fájdalom
végigkíséri egész életét.
A fű zöld selymét nem érezte már
lába alatt dúsan omlani,
mintha szúró tövisekre lépne,
megnehezültek ólmos lábai.
És jött a nagy perc, a találkozásé.
Isten azt kérdezte: "Hol vagy?" -
Jaj! Mintha levele sem lenne,
ága sem annak a bokornak.
- S már végezte is munkáját a bűn,
rombolta a tisztát, a szépet,
hazugságon törte a fejét, míg
szánalmasan Isten elé lépett.
Vétkét mentegetve, magyarázva,
az új Ádám elindult messze,
a bűn útján, a gyötrelem útján,
beláthatatlan mélységekbe.
A távolság nőtt, egyre nőtt mögötte:
Isten és közte ék maradt;
soha el nem múló fájdalom
nehéz emléke lett az a nap.
Azóta is, minden ember
lelkében ott remeg a bűn
bokra mögött a félelem,
hogy Isten nem látja-e meg?
Mert a bokor, jaj, nem takar.
Isten tudja, látja hol vagyunk.
És mindig felteszi a fájó kérdést,
hogy válaszoljunk mi magunk,
...hol vagyunk?
Páskulyné Kovács Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: megnehezültek, beláthatatlan, válaszoljunk, hallgatással, végigkíséri, szánalmasan, mélységekbe, találkozásé, ismeretlen, nyilallott, hazugságon, magyarázva, mentegetve, tövisekre, természet, páskulyné, gyötrelem, tökéletes, szótlanul, elindult, távolság, fájdalom, emberben, kérdezte, kutattak, ráborult, lelkében, alkonyat, munkáját, rombolta, rettegés, szívében, erzsébet, remegett, bokornak, felteszi, alkonyat ráborult, természet bája, emberben volt, bokor mögött, fájó érzés, félelem szívében, nagy perc, gyötrelem útján, távolság nőtt, fájó kérdést, Páskulyné Kovács Erzsébet,
|
|
|
|
|
|
| alkonyat ráborult, természet bája, emberben volt, bokor mögött, fájó érzés, félelem szívében, nagy perc, gyötrelem útján, távolság nőtt, fájó kérdést, megnehezültek, beláthatatlan, válaszoljunk, hallgatással, végigkíséri, szánalmasan, mélységekbe, találkozásé, ismeretlen, nyilallott, hazugságon, magyarázva, mentegetve, tövisekre, természet, páskulyné, gyötrelem, tökéletes, szótlanul, elindult, távolság, fájdalom, emberben, kérdezte, kutattak, ráborult, lelkében, alkonyat, munkáját, rombolta, rettegés, szívében, erzsébet, remegett, bokornak, felteszi, bíborral, takarta, félelem, vagyunk, ahonnan, mögötte, tisztát, kérdést, végezte, hűvösét, magával, csöndes, lelkébe, selymét, életét, maradt, messze, vétkét, levele, lépett, kovács, szépet, mintha, búcsút, omlani, intett, magunk, érezte, emléke, vonult, hegyét, mindig, imához, borult, mögött, minden, kertre, idegen, szürke, szemei, valami, isten, bokor, útján, tudja, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
108 db bejegyzés |
| e év: |
370 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 8742
- e Hét: 20453
- e Hónap: 49765
- e Év: 237567
|
|
|
Offline
