Belépés
sz719eszter.blog.xfree.hu
A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt. Mark Twain Szuromi Eszter
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Elvesztett boldogság
  2018-09-30 12:23:01, vasárnap
 
 


Link

Elvesztett boldogság

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Elizának hívtak. Épp oly szép volt, mint minden kislány és a szülei éppúgy szerették, mint ahogy minden gyereket szeretnek. Sok játéka volt, egytől-egyig szépek, volt külön szobája és két nagymamája is, akik felváltva kényeztették.
Mindemellett a gazdagság mellett Eliza mégsem volt boldog. Ugyanis nem tudta, hogy mi az a boldogság. Soha nem nevetett, nem játszott vagy ugrándozott a többi gyerekkel, és ha énekelt, dalai csupa szomorú dologról szóltak. Gyakran sétált egyedül a szomszéd erdőben, üldögélt egy patak partján. Tisztavizű kis patak volt ez, mert egyenesen a Hideg-hegyekből jött. Eliza nap mint nap eljött ide kedvenc babájával, egy szomorúszemű bohóccal, leült a fűbe és sírdogált. Egyszer, amikor így itatta az egereket, könnyei a patak ezüst vizébe hulltak. Meglátta ezt egy kicsiny, narancsszínű halacska, felúszott a víz színére, kidugta a fejét és megkérdezte Elizát:
- Miért sírsz kislány? - Eliza abbahagyta a zokogást és hüppögve válaszolt.
- Mert boldogtalan vagyok.
- És miért vagy boldogtalan? - kérdezte a halacska türelmesen.
- Azért, mert nem tudok nevetni, játszani, vidáman ugrándozni. Még énekelni is csak szomorú dalokat tudok. Nem értem miért vagyok olyan más, mint a többi gyerek.
- Erre pedig egyszerű a válasz - mosolyodott el a halacska. - Ez azért van így, mert elvesztetted a Boldogságodat.
- Az meg hogyan történhetett?! - Eliza majdnem ismét sírva fakadt.
- Messziföldön van egy ezüst rét, tele ezüst fűszálakkal. De ezek nem közönséges növények ám! Ezek a füvek a még meg nem született emberek lelkei. Amikor eljön a születés ideje, Hold Anyó lenyújtja értük karjait és elviszi őket a Földre. Ekkor kapják az emberek a Boldogságot, a Bánatot, a Szépséget, a Gazdagságot, mindent, amijük csak van. Te biztosan elvesztetted a Boldogságodat. Ha visszamennél erre az ezüst rétre, megtalálnád.
- Hogyan juthatok vissza oda? - kérdezte a kislány és megpróbált nagyon bátran nézni.
- Ma éjjel telihold lesz. Menj ki pontban éjfélkor az udvarotokra és kérd meg Hold Anyót, hogy vigyen el!
Eliza megköszönte a halacska segítségét és hazament. Amikor eljött az éjfél kiment a ház elé, az udvarra. Félve pillantott a teliholdra, de az csak barátságosan mosolygott rá. Eliza összeszedte minden bátorságát és megkérte őt, vinné el arra a csodálatos ezüst rétre, ahol a még meg nem született emberek élnek. Hold Anyó lenyújtotta érte sugarait, ölébe vette, majd elvitte Messziföldre, letette nem messze a réttől és meghagyta neki, hogy még az éjjel végezze el amit akar, mert csak akkor tudja hazavinni. Eliza megígérte, hogy sietni fog, elbúcsúzott az Anyótól, majd útnak indult a rét felé.
Egy nyírfaligeten keresztül vezetett az útja. Megpróbált arrafelé haladni, ahol a fák között megcsillanni látta a rét ezüstjét, de bárhogy próbált odajutni, a fák mindig megsűrűsödtek előtte, elállták útját. Próbálkozott egy darabig, de aztán elfogyott a türelme. Mérgesen dobbantott és egyenesen odaállt a legnagyobbnak tűnő fa elé.
- Mit akartok tőlem? Miért nem engeditek, hogy továbbmenjek? - kérdezte.
- Mi vagyunk az Ezüst Rét őrei - válaszolta a fa letekintve a csöppnyi lányra.
- Senki nem léphet a rétre, mert a végén még valaki letaposná a fűszálakat és az emberek meghalnának, mielőtt megszülethetnének. Elizát elfogta a kétségbeesés. Szája sarka sírásra görbült, úgy kérdezte az öreg nyírtől:
- De hogyan találhatom meg az én elveszett Boldogságomat, ha nem léphetek a rétre?
- A Boldogságok nem szoktak csak úgy elveszni - csóválta meg lombját a fa. - A Boldogságokat ellopni szokták. Lopni pedig errefelé csak a Pajkos Manók tudnak.
- Hol találom azokat az alattomos manókat? - kérdezte Eliza harciasan.
- Itt laknak a liget szélén. De vigyázz velük kislány! Nem csak lopnak, de hazudnak is.
Eliza keresztülvágott a fák között, akik most már nem álltak az útjába. Amikor a liget szélére ért, azonnal észrevette az apró, falevélből és kavicsokból épült házakat, amik körül piciny kis emberkék rohangásztak, láthatóan minden különösebb cél nélkül. Óvatosan odalopózott a legnagyobb házacskához, majd egy hirtelen mozdulattal lekapta annak tetejét és belenézett. Egy öreg, meglepett manó nézett vele farkasszemet. Épp olyan pici volt mint a többiek, hosszú szakállát háromszor körbetekerte a nyakán, rózsaszín háziköntöst viselt, az orrán pedig apró szemüveg díszelgett. Eliza elszántan rákiáltott az elképedt manóra:
- Ha nem adod vissza a Boldogságomat, rád borítom a házad tetejét!
Az öreg hamar visszanyerte a nyugalmát, megköszörülte a torkát és azt mondta:
- Ifjú hölgy, azt hiszem itt tévedés történt. Én nem vettem el az ön Boldogságát. Egyáltalán nem szokásom bárki Boldogságát is jogtalanul elvenni.
- Tudom, hogy ti voltatok! - kiabált felháborodottan Eliza. - Követelem, hogy adjátok vissza az én ellopott Boldogságomat!
- Lopás? - ráncolta gondterhelten homlokát a manó. - Amennyiben bűncselekmény esete forog fenn, azt hiszem tanácsos lesz összehívni a Gyűlést. Egyetért velem hölgyem? - Meg sem várta Eliza válaszát, hintaszéke alól elővett egy sárga tölcsért, fürgén felpattant, kiment a házikó elé és belekiáltott a szócsőbe:
- Mindenki azonnal jöjjön ide, összehívom a Gyűlést! - Tölcsérre tulajdonképpen semmi szükség nem lett volna, mert eddigre már a falu összes lakója ott tolongott Eliza körül.
- Egy bűnügyről lesz szó - a manó továbbra is a tölcsérbe beszélt. - Ez a hölgy itt azt állítja, hogy valaki közületek ellopta az ő nagyrabecsült Boldogságát. Kérdem tőletek: igaz ez?
- Nem! - válaszolták kórusban a manók.
- Ezennel a Gyűlést berekesztem! - kiáltotta az öreg a tölcsérbe, majd lerakta azt a földre, fáradtan felsóhajtott és Elizához fordult.
- Hallotta hölgyem, a válasz nem. Nem mi voltunk. Most tehát menjen útjára! Isten vele! - Eliza teljesen kétségbe esett. Leült a földre, összekucorodott és sírva fakadt. Az öreg manónak megesett rajta a szíve, odatipegett hozzá és esetlenül paskolgatni kezdte a szoknyáját.
- Azért ne sírjon hölgyem! - mormogta zavartan. - Ha ennyire fontos önnek az a Boldogság, menjen és szedjen magának!
- Tessék? - kérdezte könnyes hangon a kislány. - Hogy érted azt, hogy szedjek magamnak Boldogságot?
- Itt a mocsáron túl, nem is olyan messze nőnek a Boldogságok. Olyan krumpliszerű kis növények. Ki kell ásni a gyökerüket és ott a Boldogság.
- Értem - mondta Eliza némiképp megvigasztalódva. - Köszönöm szépen a segítséget! - Azzal búcsút intett a manóknak. Az öreg pedig még utána kiáltott:
- Óvakodjon a mocsári lényektől! Nagyon veszélyesek!
Eliza hamarosan megérkezett a mocsár szélére. Csúnya, bűzös, fortyogó mocsár volt az, sokkal szörnyűbb, mint elképzelhető. Szegény kislány annyira megrémült, hogy azt hitte, megáll a szíve ijedtében. Szorosan behunyta a szemét, hogy ne is lássa a sok szörnyűséget és nekivágott.
Mese a kislányról, aki elvesztette a Boldogságát

Mivel szeme szorosan csukva volt, nem láthatta, hogy a mocsár mélyéből undorítóan nyálkás és bűzös teremtmények kelnek ki, és azt sem látta, amikor ezek a lények hártyás lapátkezeiket lábai elé tartották, hogy azokra lépjen és ne süllyedjen el az ingoványban. Így ért át Eliza minden baj nélkül a mocsáron, nem is gyanítva, micsoda segítőtársai akadtak.
Amikor újra szilárd talajt érzett a lábai alatt, Eliza kinyitotta a szemét. Furcsa látvány tárult elé. Hatalmas síkság vette körül és ezen a síkságon szabályos sorokba ültetve krumpliszerű növények nőttek. Eliza odalépett az egyik ilyen növényhez és elkezdett a gyökere felé ásni. Meg is találta azt és még valamit. A gyökerek közt furcsa, áttetszően kék buborék remegett. Már éppen hozzáfogott volna, hogy kiemelje, amikor egyszer csak megszólalt a növény:
- Kérlek, ne vedd el a Boldogságomat! Ha nem lesz többé Boldogságom, hogyan élhetek?
Eliza nem volt gonosz kislány, nem akarta megfosztani a növényt a Boldogságától. Inkább leült a földre, összekucorodott és sírva fakadt. Ahogy sírt, könnyei a kék buborékra hullottak, amitől az egyszeriben - hopp! - kettévált. Így lett egy Boldogságból kettő.
- Vedd el! - mondta a növény kedvesen - Az egyik a te Boldogságod.
Eliza óvatosan nyúlt a buborékhoz, kiemelte a földből, a hold felé tartotta és egyszercsak hatalmas nagy Boldogság töltötte el, olyan, amilyet eddig még soha nem érzett. Nevetni kezdett, nevetett, egyre csak nevetett. Majd a buborék hirtelen eltűnt. De Eliza nevetése nem szűnt meg, hiszen a Boldogság, már az ő szívében lakott. Eliza pedig hazatért a hold sugarain és attól kezdve nem volt nála boldogabb gyerek a földön.
 
 
0 komment , kategória:  Szép történetek  
Címkék: megvigasztalódva, összekucorodott, felháborodottan, keresztülvágott, tulajdonképpen, boldogságodat, boldogságomat, bűncselekmény, boldogságokat, megköszörülte, nagyrabecsült, megsűrűsödtek, nyírfaligeten, boldogságától, legnagyobbnak, lapátkezeiket, gondterhelten, továbbmenjek, visszamennél, teremtmények, elképzelhető, farkasszemet, szomorúszemű, mindemellett, krumpliszerű, belekiáltott, messziföldön, visszanyerte, kétségbeesés, messziföldre, körbetekerte, elvesztetted, rohangásztak, próbálkozott, kényeztették, segítőtársai, szülei éppúgy, gazdagság mellett, többi gyerekkel, szomszéd erdőben, patak partján, szomorúszemű bohóccal, patak ezüst, halacska türelmesen, többi gyerek, születés ideje, ezüst rétre, halacska segítségét, éjfél kiment, csak barátságosan, csodálatos ezüst, éjjel végezze, Hold Anyó, Hold Anyót, Ezüst Rét, Pajkos Manók,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam  Március 15-re emlékve  Rochefoucauld - a bölcs  Aranyosi Ervin: Március 15. a ...  Szabó Lőrinc: Egy kis értelmet...  Minden jónak végeszakad egysze...  Hernádkak  Facebookon kaptam  Nemzeti  Szeretettel  Mai harmónia kártyám  Facebookon kaptam  Rendhagyó tavaszköszöntő Horto...  A Mindenható Istenben bízva  A gyomorrontás tojással is kez...  Március 15 emlékére virágba bo...  Az embernek fiatal korában van  Az agyat és a csontokat is erő...  Házi botox  Amikor még rangja volt...  Alvó baby  Hernádkak  mindent a népért...  Szép estét  Szép estét  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Nem kellett volna!  Az agyat és a csontokat is erő...  A kávé  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Paul David Tripp Március 17  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Március 15-re emlékve  Szép estét kedves látogatóimna...  Március 15-re emlékve  Facebookon kaptam  Fújjad márciusi szél . . .  Sötétség és világosság  Mai harmónia kártyám  Az élet  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Gyönyörködjünk a március 15 ti...  Mélységes szomorúsággal  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Petőfi Sándor - A tavaszhoz  Csörög a telefonom  Házi botox  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Facebookon kaptam  Az élet  Rendhagyó tavaszköszöntő Horto...  Szent-Györgyi Albert gondolata  Könnyáztatta asszonysorsok  Szép estét kedves látogatóimna...  Radnóti Miklós: Nem tudhatom.....  Síró nő  Nemzeti  Nem foghatunk rá minden sérülé...  " A gondolat is rezgés. Minél ...  Ted Engstrőm gondolata  Alvó kislány  Nem kell ide békemenet  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  " A gondolat is rezgés. Minél ...  Facebookon kaptam  gyöngyöstarjáni vérszilva faso...  Március  Mi a különbség  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Március 15-re emlékve  Facebookon kaptam  Könnyáztatta asszonysorsok  Magyarország ilyen hely.  Ne feledjük: a föld jóval több...  Facebookon kaptam  Intelem  Mindig tud adni ,  Szép estét kedves látogatóimna...  A szív és a cselekvés egységes...  Facebookon kaptam  ...és mégis ráismersz  Facebookon kaptam  A gyomorrontás tojással is kez...  Facebookon kaptam  Szép estét kedves látogatóimna...  Talpra vándor  Házi botox  Az ünnepről  Facebookon kaptam  Csörög a telefonom  Szeüleidtől tanultad  Nem kellett volna!  Szép estét kedves látogatóimna...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam 
Bejegyzés Címkék
szülei éppúgy, gazdagság mellett, többi gyerekkel, szomszéd erdőben, patak partján, szomorúszemű bohóccal, patak ezüst, halacska türelmesen, többi gyerek, születés ideje, ezüst rétre, halacska segítségét, éjfél kiment, csak barátságosan, csodálatos ezüst, éjjel végezze, nyírfaligeten keresztül, legnagyobbnak tűnő, csöppnyi lányra, emberek meghalnának, öreg nyírtől, alattomos manókat, liget szélén, liget szélére, legnagyobb házacskához, hirtelen mozdulattal, orrán pedig, elképedt manóra, házad tetejét, öreg hamar, sárga tölcsért, falu összes, bűnügyről lesz, manó továbbra, tölcsérbe beszélt, öreg manónak, öreg pedig, mocsári lényektől, mocsár szélére, szíve ijedtében, mocsár mélyéből, lények hártyás, lábai alatt, síkságon szabályos, egyik ilyen, gyökere felé, gyökerek közt, növény kedvesen, hold felé, buborék hirtelen, hold sugarain, megvigasztalódva, összekucorodott, felháborodottan, keresztülvágott, tulajdonképpen, boldogságodat, boldogságomat, bűncselekmény, boldogságokat, megköszörülte, nagyrabecsült, megsűrűsödtek, nyírfaligeten, boldogságától, legnagyobbnak, lapátkezeiket, gondterhelten, továbbmenjek, visszamennél, teremtmények, elképzelhető, farkasszemet, szomorúszemű, mindemellett, krumpliszerű, belekiáltott, messziföldön, visszanyerte, kétségbeesés, messziföldre, körbetekerte, elvesztetted, rohangásztak, próbálkozott, kényeztették, segítőtársai, boldogságból, megcsillanni, felsóhajtott, történhetett, szörnyűséget, barátságosan, narancsszínű, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 18436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 75
  • e Hét: 1136
  • e Hónap: 6050
  • e Év: 46040
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.