|
2020-05-31 22:58:11, vasárnap
|
| |
| |
III. prédikáció
Hogyan fejezzük be napunkat az Istennel?
,,Békességben fekszem le, és legott
elalszok, mert te, Uram, egyedül
adsz nekem bátorságos lakozást"
(Zsolt. 4: 9)
Ennek a szövegnek a szavait (Zsolt. 4: 9) lehet képletesen (mint a lélek pihenését, amely meg van győződve Isten kegyelméről) és szó szerint is értelmezni (mint a test pihenését az Ő gondviselő kegyelmének védelmében). Nekem jól esik befogadni az Írást teljes szélességében, ezért lehetséges mind az első, mind a második értelmezés.
1. A zsoltáríró mindennél többre tartotta az Isten kegyelmét, ezt a sorsot választva arról az örömről beszél, amely eltöltötte őt, amikor azt látta, hogy sokak nem találták meg a békességet, állandóan azt a gyümölcstelen kérdést tették fel, hogy ,,Kicsoda láttat velünk jót?" (Zsolt. 4: 7). Mindenféle hiábavalósággal elcsigázzák magukat, miközben Dávid tökéletesen nyugodt maradt, bízva Isten jóakaratában: ,,Hozd fel ránk arcodnak világosságát, oh Uram!" (Zsolt. 4: 7). Minden haszon, amely Isten áldását nélkülözi, nem még akkor sem a célnak megfelelő, ha az megegyezik a világ helyeslésével: a hold és a csillagok, a világ tábortüzei és lámpásai nem tudnak a nap nélkül világosságot létrehozni, de a nap tud világosságot teremteni nélkülük is. Ez Dávid véleménye, és minden szent egyetért vele, hogy Nóé galambjához hasonlóan nem lehet békét találni az özönvízzel borított világban máshol, mint a bárkában, ami Krisztust jelképezi. ,,Térj meg, én lelkem, a te nyugodalmadba" (Zsolt. 116: 7), a te igazi Nóédhoz, mert ott van a te békességed (Nóé neve nyugalmat jelent).
Ha Isten megmutatta arcának fényét, akkor, ahogyan Ő betölt minket szent örömmel, úgy ez a fény szívünket is örömmel tölti el, mint azoknak szívét, akiknek megsokszorozódik búzájuk és boruk (Zsolt. 4: 8 ). Mivel Isten szent nyugalmat ad, ezen túl békességben van. Az Úr az én Istenem, és én elégedett vagyok, meg vagyok elégíttetve, nem keresek semmit többé, többet semmit sem kívánok, tökéletes biztonságban élek. Amikor Isten fényében járok, nem szenvedek hiányt az Ő jóságában, semmiben nem szenvedek hiányt, ezért nem félek a gonosztól, és semmilyen más veszélytől. Az Úr Isten az én Napom és Pártfogóm; Napom, amely megvilágosít és megnyugtat engem; Pártfogóm, Aki megvéd és megoltalmaz engem.
Innen tudhatjátok, hogy azok, akik meg vannak győződve Isten jóindulatáról, élvezhetik a nyugalmat, és lelküket biztonságban tudhatják. Mindkét dologgal rendelkezünk a drága ígéret által: ,,És lesz az igazság műve békesség (azaz a jó tevése megelégedést ad), és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké (vagyis a jó tevésében való megelégedés biztonságot ad a gonosszal szemben)" (Ézs. 32: 17).
a) A szent nyugalom Isten jóindulatának egyik áldott gyümölcse; most már ,,békességben fekszem le, és legott elalszom". Amikor Isten nem elégedett velünk, vagy mi kételkedünk az Ő jóindulatában, hogyan tetszhetnénk valamennyire is magunkkal? Amíg ezen nyugtalankodunk, lelkünk csak kielégíthetetlen lehet. Perelnétek-e Istennel? ,,Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökeidnek" (Péld. 6: 4), míg meg nem szűnik ez a perlekedés. Eredj, borulj le felebarátod lábai előtt, kérd tőle a megbékélést! Amikor helyreállítod a békét velünk és megkapod a vigasztaló szót, hogy el vagy fogadva általunk, akkor igazán és bölcsen azt mondd, amit a világi ember mondott alaptalanul és meggondolatlanul: ,,Én lelkem! Tedd magad kényelembe, mivel Istenben, az Ő kegyelmi szövetségében sok javad van sok esztendőre eltéve, egész az örökkévalóságig" (ld. Lk. 12: 19). Meg vannak-e bocsátva bűneid? Van-e hasznod abból, hogy Jézus a Közbenjáró? Elfogadta-e Isten ügyeidet Krisztusban? ,,Azért egyed vigassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat" (Pr. 9: 9). Ez az utasítás csendesítse le lelked minden viharát, és adjon békét neked.
Ha Istennel szövetségben vagyunk, akkor semmiben nem szenvedünk hiányt, mindenünk megvan. Habár a kegyes lélek egyre inkább Istenre vágyik, sosem vágyik többre és nagyobbra, mint maga az Isten. A hívőnek Benne van tökéletes békessége és vigasza. Ha csak az Ő szerető jóságában akarnánk gyönyörködni, ez a jóság elég is lenne arra, hogy bőségesen megelégítsen minket, mivel Ő elégséges arra, hogy megitassa a szomjú lelkeket, és megelégítsen minden éhező lelket (Jer. 31: 25). Mivel ez az eledel képes betölteni a jóra vágyakozókat, és megelégíttetve ezek a lelkek örökre megbékülnek, és álmuk mindig édes lesz.
b) A szent biztonság Isten jóindulatának másik áldott gyümölcse. ,,...mert te, Uram, egyedül adsz nekem bátorságos lakozást" (Zsolt.. 4: 9). Amikor a Te arcod fénye megvilágít engem, akkor bátorságosan lakozom, és tudom, hogy ki vagyok én, és ezért békességem van, ,,Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy pajzzsal" (Zsolt. 5: 13). Amikor az isteni kegyelem védelme alatt vagyok, ,,ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad rám, mégis Őbenne bízom én (Zsolt. 27: 3). Minden, amit Isten megígért nekem, azt én is megígérhetem magamnak, és ez elég is, hogy megőrizzen és megtartson engem sebezhetetlennek, bármilyen nehézségekkel és veszélyekkel találkoznék is utamon. ,,Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe" (Zsolt. 46: 3). Ne féljünk semmilyen gonosztól: ,,Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy; a Te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem" (Zsolt. 23: 4). ,,A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolata szerint", ilyen Isten az Ő félő embereknek (Péld. 18: 11). ,,És akkor a Mindenható lesz a te nemes érced és a te ragyogó ezüstöd" (Jób 22: 25). Semmi nem veszélyesebb, mint a bűnös úton való veszélytelenség, mikor az emberek ezt mondják maguknak: ,,Békesség, békesség", és továbbra is a hiábavalóság és testi gondolataik hatalma alatt maradnak. Oh, csak remegőkké lehetne tenni azokat a bűnösöket, akik nyugodtak! Nincs nagyobb esztelenség a biztonságnál, amely világi ígéretekre van alapozva, mert ez hiábavalóság és a hamisság. Azoknak, akik eldöntötték, hogy nem félnek semmilyen gonosztól, semmi sem lehet értelmesebb és hasznosabb annál, mint az irgalmas Isten ígéreteire támaszkodjanak teljes meggyőződéssel. Tudják, hogy semmilyen gonoszság nem érinti őket, semmilyen jelenvaló gonoszság, csak az, amelyik javunkat fogja szolgálni. Tudják, hogy míg hűségesek Istenhez, mint Királyukhoz, addig az Ő védelme alatt állnak, a Mindenható védelme alatt, Aki erőt ad nekik minden ellenséges erővel szemben. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Még a pogányok is úgy tekintenek erre a biztonságra, mint jogra, amely megadatik minden becsületes és tisztességes embernek. Vagyis INTEGER VITA SCELERISQUE PURUS, vagyis azt mondták, hogyha a világ darabokra hullik is, ők nem fognak elveszni ezek között a darabok között; ET SI FRACTUS ILLABATUR ORBIS, IMPAVIDUM FERIENT RUINA; a keresztyéneknek sokkal nyomósabb okaik vannak, hogy becsületesek legyenek annál, hogy erre a jogra hivatkoznának; mert ki vagy mi tudnak nekünk kért okozni, ha Azt követjük, Aki maga a Jóság?
c) Ezen előjogok miatt képesek a kegyesek arra, hogy békések és megelégítettek legyenek. Ezt a szent nyugalmat és biztonságot Isten ajándékozza nekik, hogy tudjanak örvendezni. Több annál, Isten megígérte, hogy elküldi a békét választott népének; Ő megtöltötte hit által örülni ezen a világon; az Ő békéje meg fogja védeni szívüket és értelmüket; Ő megvédi és megvigasztalja őket. A Szentírás elmondja nekünk, hogyan érhetjük el azt a megígért békét és biztonságot. Nekik van a Biblia megírva, hogy az örömük tökéletes legyen, és hogy a türelmen és vigaszon keresztül, amelyet az Írás ad, reménységük legyen. A sákramentumok azért adattak, hogy az üdvösség forrása legyen, amelyből örömmel meríthetnek élő vizet. A szolgálattevők azért iktattatnak be, hogy őket megvigasztalják, és örömükből részesüljenek. Isten azért kívánta megmutatni az ígéret örököseinek akaratának változhatatlanságát, hogy erős vigasztalásuk legyen (Zsid. 6: 17-18).
d) A kegyes emberek kötelessége, hogy törekedjenek lelkük szent biztonságára és békéjére, felhasználva ebben azokat az eszközöket, amelyek elő vannak írva ennek elérésére. Ne adjatok helyet a Sátán békétlenséget okozó kísértéseinek, és azoknak a kínzó félelmeknek és kétségeknek, amelyek lelketekben jelentkezhetnek. Tanuljatok meg békésnek lenni, feddjétek meg magatokat hitetlenségetekért, tegyétek kötelezővé magatok számára az Istenben való hitet és bizalmat, hogy dicsőíteni tudjátok Őt. Ha nem tudjátok, mit kell tennetek, tegyetek úgy, mint Pál apostol útitársai tettek - vessetek horgonyt és várjátok meg a nappalt. Te szegény, remegő keresztyén, te, aki erősen háborogsz és vigasztalás nélkül vagy; próbálj meg békében lefeküdni és elaludni; nyugodj meg és uralkodj magadon Annak nevében, Akinek a szelek és a tenger hallgatnak szavára, parancsoljátok meg csapongó gondolataitoknak, hogy nyugodjanak meg azt mondva, hogy ,,Elhallgass, nyugodjál". Hajtsátok fejeiteket, mint a legkedvesebb tanítvány - Jézus keblére. Ha nincs bátorságotok így Hozzá jönni, akkor boruljatok az Úr Jézus lábaihoz teljes alázattal és töredelemmel, azt mondva, hogy ,,Ha meg kell halnom, haljak meg a Te lábaidnál". Bízzátok teljesen Reá magatokat, vessétek magatokat alá cselekedeteinek, és helyezzétek az Ő rendelkezése alá magatokat, Aki tudja, hogyan adjon nyugalmat a szívnek. Ha még nem mentetek be a nyugalomba, ahogyan az Írás mondja (Zsid. 4: 9), ebbe a mostani nyugalomba, amely Isten népét körülveszi, akkor annál inkább úgy tekintsetek rá, mint az ígéret földjére, és habár úgy tűnik, hogy Isten késik, - várjatok Rá, hisz a látomás meghatározott időről beszél, a végről beszél, és nem csal meg minket. Az igaz fejére fény ragyog, és az, ami el van vetve, újra az öröm forrásává válik.
2. A zsoltáríró napi dolgait befejezve, és valószínűleg elfáradva, most, mikor eljött a lefekvés ideje, jó tanácsot ad azoknak, akik vágynak a békés éjszakára: folytassanak eszmecserét szívükkel és hozzák meg az istenfélelem esti áldozatát (Zsolt. 4: 5-6), utána ezekkel a szavakkal oltsátok el a háborgásotokat: ,,Békésen fekszem le, és legott elalszom". Amiért ezt az igerészt választottam, arra kényszerít engem, hogy szó szerint értsem, ahogyan a tanítványok értették Urukat, amikor azt mondta, hogy ,,Lázár, a mi barátunk elaludt" (Jn. 11: 11). Dávid tiszteletre méltó gondolatait látjuk, mikor az alváshoz készülődik. Amikor felébred, már Istennel van, ugyanúgy van Isten ébredéskor, mint elalváskor, az Istentől való elmélkedéssel és közösséggel megtelve.
Talán úgy tűnik, hogy Dávid akkor írta ezt a zsoltárt, mikor szenvedett, és üldözve volt ellenségei által. Valószínű, hogy abból az okból volt megírva a zsoltár, mint az előző - Dávid menekült fia, Absolon elől. Kívül harc dúlt, ezért nem meglepő, hogy belsejében félelem volt. Mindazáltal továbbra is annyira hitt Isten védelmében, hogy a megszokott időben feküdt le, ugyanazzal a nyugalommal és bátorsággal, mint máskor is tette. Tudja, hogy ellenségeinek nincs hatalmuk felette azon kívül, ami felülről nekik adatott, és nem lesz felette más hatalom azon kívül, amely isteni felügyelet alatt van; és hatalmuk nem lesz olyan nagy, hogy neki azzal igazán ártani tudnának. Ezért a Mindenható húzódik, és a Felségesnek rejtekében lakozik, ezért gondolatai békések. Az, ami megtöri az emberek szívét, nem tudják megzavarni az istenfélő ember álmát. ,,Még ha a legrosszabbat tennék is, - mondja Dávid, - békésen fekszek le, és alszom; Isten akarata fog érvényre jutni". Most vessetek egy pillantást a következő aspektusokra.
a) Dávid bízik Istenben: ,,Te, Uram, egyedül adsz békességes lakozást", azaz ,,Nemcsak megvédsz engem, hanem tudtomra is adod, hogy biztonságban vagyok, nagy bizalommal élhetek ebben a tudatban". Itt ugyanaz a szó van használva, mint ami a szövegrészben is: ,,Aki tökéletességben jár, bátorságban jár" (Péld. 10: 9). Az ilyen ember bátran halad a maga útján, ezért Dávid bátran tért nyugalomra. Dávid ugyanolyan bátorságosan viselkedett, mint Lais lakói (Bír. 18: 7), és olyan békés Istenben, mint Sion fiai, mely az ünnepek városa, az ő szemei a nyugalom hajlékát látják benne (ld. Ézs. 33: 20).
Van a 4. zsoltárban egy szövegrész, ami nagyon is érdemes a figyelemre: ,,mert te, Uram, egyedül adsz nekem bátorságos lakozást". Egyesek azt gondolják, hogy az ,,egyedül" Dávidra vonatkozik, de akkor megváltozna a szöveg értelme. ,,Még akkor is, ha magam vagyok, és nincs velem tanácsadóm, hogy tanácsot adjon, és nincs velem testőröm, hogy küzdjön értem, nem félek, míg Isten velem van". Jézus Krisztus szintén ezzel nyugtatta magát, amikor tanítványai magára hagyták, Ő mégsem volt egyedül, mert az Atyja vele volt. Némely félénk emberek félnek egyedül maradni, különösen a sötétben, de az Isten jelenlétében való erős meggyőződés, hogy Ő mindenhol megőriz minket, elhallgattatja ezeket a félelmeket, és csak szégyenkezni fogunk miatta. Több annál, mi egy különlegesen nép vagyunk, akiket az Úr kiválasztott magának (Zsolt. 4: 4), ezért a mi pajzsunk lesz. A kivételesség lesz a mi biztonságunk és nyugalmunk, ahogyan megismételhetetlen volt Nóé az ókorban. Izrael egy olyan nép, amely ,,maga fog lakni, és nem számláltatni a nemzetek közé (4 Móz. 23: 9), éppen ezért nevet a fenyegetettség felett. ,,Bátorságosan lakozik Izrael, egymaga" (5 Móz. 33: 28). Minél inkább magunk vagyunk, annál inkább élvezzük a biztonságot. De az egyedül szó itt Istenre vonatkozik: ,,Te egyedül adsz nekem bátorságos lakozást", azaz ,,Csak Te teszed ezt!" Ahhoz, hogy Isten megvédje népét, nem szorul senki segítségére, habár Ő néha különböző eszközöket használ fel: ,,De segítségére lett a föld az asszonynak" (Jel. 12: 16); annak ellenére, hogy Ő boldogul ezek nélkül is. Még ha minden menedék le is van rombolva, az Ő keze megőriz. ,,Egymaga vezette őt az Úr; idegen isten nem volt vele" (5 Móz. 32: 12). Ilyenformán Dávid mintha azt mondaná, hogy ,,Én csak Tőled függök, ezért nyugodt vagyok és meg vagyok győződve arról, hogy biztonságban vagyok; nem azért, mert a többség az oldalamon áll, hanem azért, mert a Mindenható Isten az oldalamon áll".
,,Te, Uram, adsz nekem bátorságos lakozást". Hátra tekinthettek, vagy előre, vagy ide s oda is. ,,Te adsz nekem bátorságos lakozást egész nap úgy, hogy a nap sugarai nem szúrnak meg engem". Ezek Dávid hálaadó szavai az Úr kegyelméért, amelyeket kapott. ,,Te adsz nekem bátorságos lakozást úgy, hogy a hold nem tud bennem kárt tenni" - a királynak ezek a szavai kifejezik az Istentől való függőséget a jövőben is. Mindezt figyelembe kell vennünk.
Ezért a mi szemünket is Istenre kell vetnünk, Aki tegnap, ma, holnap és mindörökké ugyanaz, Aki Szabadító tegnap, ma, és holnap is.
b) ,,Békességben fekszem le, és legott elalszok" - innen ered a SIMUL vagy PARITER IN PACE CUBABO önuralma. Más szóval, ,,azok az emberek, akiknek kenyerük és boruk megsokasul, akiknek gazdagságuk és kényelmük bővelkedik, nyugodtan hajtják alvásra fejüket, mint ahogyan tette Boáz az aratás után (ld. Ruth 3: 7). Habár nekem nincs olyan helyzetem, mint nekik, mégis nyugodtan fekszem le, mint ők. Nemcsak lefekszem, mint aki várja a nyugalmat, hanem úgy fekszem le, mint az, akinek tényleg nyugalmuk van". Egyesek úgy gondolják, hogy ezek a szavak azt jelentik, hogy Dávid rögtön elaludt, mihelyt lefeküdt, annyira el volt fáradva a napi munkától, és annyira szabad volt a riasztó gondolatoktól, hogy békében aludt ezektől.
Ezek azok a szavak, amelyeket saját ajkainkon is tartanunk kell, amelyek megnyugtatnak minket, mikor este lefekszünk, hogy kipihenjük magunkat. Arra kell törekednünk, hogy úgy viselkedjünk egész nap (különösen mikor a nap az estéhez közeledik), hogy fel legyünk készülve, és ne maradjon lelkünk szétszórt az esti imádatkor, hogy szívünk ne legyen túlterhelve egyik oldalról részegséggel és falánksággal, mint végbemegy azokkal, akik szeretik a gyönyöröket, valamint a mindennapi dolgoktól való aggódással, ami jellemző az üzletemberekre. Ahhoz, hogy uralkodni tudjunk gondolatainkon, és időnkön, hogy kézbe tudjuk tartani ügyeinket - ez fontos része, hogy feladatainkat ebben az életben be tudjuk tölteni. Mert minden dolog jó a valóágban, ha az egyezik az örök ,,jóval". Ámen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Matthew Henry prédikációi |
|
|
|
Címkék: kielégíthetetlen, megsokszorozódik, gondolataitoknak, sebezhetetlennek, meggondolatlanul, keresztyéneknek, hiábavalósággal, tökéletességben, megvigasztalják, örökkévalóságig, veszélytelenség, jelentkezhetnek, cselekedeteinek, nyugtalankodunk, szemöldökeidnek, megelégítettek, parancsoljátok, szolgálattevők, támaszkodjanak, háborgásotokat, elhallgattatja, megvigasztalja, üzletemberekre, megelégíttetve, meggyőződéssel, gondolatainkon, fenyegetettség, nyugodalmadba, vigasztalásuk, részesüljenek, helyeslésével, sákramentumok, szélességében, hivatkoznának, meghatározott, megnyugtatnak, lélek pihenését, test pihenését, második értelmezés, zsoltáríró mindennél, sorsot választva, örömről beszél, gyümölcstelen kérdést, célnak megfelelő, világ helyeslésével, világ tábortüzei, özönvízzel borított, fény szívünket, drága ígéret, igazság műve, igazság gyümölcse, gonosszal szemben, Mivel Isten, Amikor Isten, Perelnétek-e Istennel, Elfogadta-e Isten, Vagyis INTEGER VITA SCELERISQUE PURUS, FRACTUS ILLABATUR ORBIS, IMPAVIDUM FERIENT RUINA, Jézus Krisztus, Csak Te, Ilyenformán Dávid, Mindenható Isten, Ezek Dávid, PARITER IN PACE CUBABO,
|
|
Offline
