|
2020-12-10 22:38:05, csütörtök
|
| |
| |
Gyújts világot!
URAM, leszáll az este újra,
szívemben is nagy félhomály,
de itt belül nem látja senki
csak néha fáj, csak néha fáj.
Halványabb lett az Ige fénye,
belőle oly kevés elég!
Bizonyságtevő szóra ajkam
de régen nyílt, URAM, de rég!
Mások keserve, gondja, búja
nem érdekel, vagy nem nagyon,
s könnyes, borús testvéri arcok
úgy elmosódnak, mint a nyom.
Minap az utcán szürke testvér
merengve szembejött velem,
nem szóltam rá, nem vette észre,
mentem utamra nesztelen.
URAM, leszáll az este újra,
sötét a város, itt belül
sem látni fényt... TE gyújts világot,
amíg a hajnal földerül!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: bizonyságtevő, szembejött, elmosódnak, halványabb, szívemben, félhomály, nesztelen, testvéri, földerül, merengve, testvér, könnyes, keserve, érdekel, szóltam, leszáll, világot, hajnal, gondja, gyújts, mentem, szürke, utamra, belőle, nagyon, vette, borús, észre, sötét, minap, város, belül, arcok, fénye, utcán, senki, este újra, utcán szürke, hajnal földerül, Füle Lajos,
|
|
Offline
