|
|
|
2021-04-28 19:05:46, szerda
|
| |
| |
A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.
Magyarországon jelenleg 8 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra, amelyből 5 készítmény van használatban, és valószínűleg a Johnson&Johnson vakcinájával is elkezdődhet az oltás.
1. Hogyan működnek?
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.
Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.
Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.
Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.
Védőoltások működési elve
mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
Vektorvakcina - AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson&Johnson, Covishield, Convidecia (CanSino)
Elölt vírus - Sinopharm
2. Hatásosság: mi, mennyi?
Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.
Jelen esetben elmondható, hogy mindegyik szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek. A kétdózisú vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50%-ot, majd fokozatosan emelkedik. A második dózis után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) a legutóbbi vizsgálatok alapján 97.6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Az egydózisú vakcinák közül a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 67%-os hatásosságú, míg a kínai Convidecia nevű oltóanyag hatásossága 65,28%.
A hatásosság, mint a számokból is látható, egyik oltás esetében sem 100%, így a megfertőződés sajnos nem zárható ki teljesen az oltások beadása után sem. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján azonban mindenképp jó hír, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek, így a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedés nagyobb valószínűséggel elkerülhető az oltás segítségével.
COVID-19-vakcinák hatásossága
Szputnyik V - 97,6%
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
AstraZeneca/Oxford, Covishield - 82%
Sinopharm - 79,4%
Johnson & Johnson - 67%
Convidecia (CanSino) - 65,3%
Emellett megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Az eddig elvégzett kutatások szerint a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, náluk a megbetegedés és tünetmentes fertőzés is ritkábban alakul ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a megerősítéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.
Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, a Sinopharm és a Moderna oltása pedig a vakcina beadása után 6 hónappal is erős védettséget mutatott ki az oltott egyéneknél, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a gyártók további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait.
3. Hatásosság a mutációk ellen
A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nemcsak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg négy olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adhatnak okot.
A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg hazánkban is ez a variáns okozza a legtöbb megbetegedést. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk valamivel gyengébb lehet, az AstraZeneca oltása pedig 74%-os védettséget nyújt a brit variánssal szemben.
A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg közel 50 országban megtalálható, köztük már hazánkban is. A kutatások szerint a Pfizer, a Moderna, a Johnson&Johnson és az AstraZeneca oltása ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi variáns esetében, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedés kockázatát ebben az esetben is csökkentik. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, a Pfizer pedig jelenleg azt kutatja, hogy esetleg egy harmadik oltásdózis segíthetne-e ezzel a variánssal szemben.
Utóbbihoz nagyon hasonló a Brazíliából induló P.1 variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg, hazánkban eddig még nem mutatták ki. A nálunk jelenleg alkalmazott vakcinák közül a klinikai vizsgálatok alapján egyelőre a Pfizer vakcinája mutatkozik hatásosnak a variánssal szemben, habár hatásfoka jóval alacsonyabb, mint az eredeti vírussal szemben. A Johnson&Johnson vakcinája, valamivel alacsonyabb értéket mutat az átlagos 67%-nál (Dél-Afrika: 64%, Dél-Amerika: 61%), hatásosnak tűnik a dél-afrikai és a brazil variánsokkal szemben, és nagy hatásfokkal csökkenti a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések előfordulását (a Dél-Afrikában és Brazíliában végzett klinikai vizsgáltok alapján).
Az utóbbi hetekben egyre többször találkozhattunk az ún. ,,indiai dupla variáns" kérdésével. Ezt a variánst Indiában mutatták ki először, és azért dupla, mert a vírus 2 olyan mutációval rendelkezik egyszerre, amelyeket korábban külön-külön már detektáltak, egyszerre azonban eddig még nem. A variánst eddig Indián kívül legalább 10 országban kimutatták, köztük az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon is. Hazánkban egyelőre nem tudunk ilyen típusú megbetegedésről. Mivel a variáns csak mostanában került a figyelem középpontjába, egyelőre nincsen elegendő rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen gyorsan terjed, súlyosabb-e, mint az eddigi formák, vagy hogy van-e vele szemben elérhető hatásos vakcina.
A Szputnyik V, a Sinopharm és a Convidecia vakcinája esetében jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a variánsokkal szembeni hatásosságot illetően. A Gamaleja Intézet közleménye szerint a Szputnyik V elnevezésű vakcina erős védelmet nyújt a dél-afrikai variánssal szemben, erről azonban a vizsgálatok még folyamatban vannak. A Sinopharm vakcinája hatásosnak látszik a dél-afrikai variánssal szemben, bár a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. A rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le.
Összességében elmondható, hogy az eddig vizsgált vakcinák inkább a brit variánssal szemben hatásosak, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő fertőzések kockázatát több variáns esetében is csökkentik. Az oltás beadása másrészt azért sem haszontalan, mert az eredeti SARS-CoV-2 vírus terjedésének gátlásával lényegesen csökkenthetjük a vírus mutálódásának lehetőségét is.
4. Alkalmazási szabályok, oltási séma
A maximális védettség eléréséhez a jelenleg alkalmazott készítmények esetében 2 oltás szükséges, melyek beadása között eltelt idő vakcinától függően 3 és 12 hét között változik. Magyarországon a Pfizer vakcina esetében 5 hétre, míg az AstraZeneca esetében 12 hétre nyújtották ki a két dózis beadása közti időtartamot. A többi oltás esetében egyelőre nem változtattak a két dózis közötti időn. Az új oltási stratégia célja, hogy minél többen megkaphassák az oltás első adagját, melynek köszönhetően a lakosság nagyobb része részesülhet a fertőzés elleni védelemben. Emellett az AstraZeneca vakcinájának vizsgálatai azt mutatják, hogy a hosszabb köztes időszak javított is a vakcina hatásosságán. Kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80%-os védettséget alakít ki.
A Johnson&Johnson vakcinája és a kínai Convidecia egy dózisban adandó vakcinák, habár a Johnson&Johnson jelenleg is vizsgálatokat folytat arról, hogy egy második dózis beadásával javítható lenne-e a vakcinájuk hatásossága. Ezek mellett az orosz Gamaleja Intézet már dolgozik a Szputnyik V egydózisú verziójának kifejlesztésén, amellyel terveik szerint olyan területeken nyújtanának segítséget, ahol a vírus nagyon gyorsan terjed, és gyors immunizálásra van szükség. A jelenleg engedélyezett egydózisú vakcinákról elmondható, hogy a maximális hatás a beadás után két héttel alakul ki.
A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik.
A vakcinák alkalmazása 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca oltását az oltási program elején óvatosságból (egyes szakmai vélemények szerint kevés tapasztalat állt rendelkezésre az idősebb korosztálynál) csak a 60 év alattiak kapták, azonban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével és a későbbi tapasztalatokkal összehangban ezt a korlátozást feloldották, így jelenleg már 60 évnél idősebbek számára is adható. A 16 év alatti gyermekek körében való alkalmazás lehetőségét több gyártó is vizsgálja, ezekről azonban még nem érhető el konkrétabb információ.
Az adagolás tekintetében egyébként annyi már biztos, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön. Arról azonban még folynak a kutatások, hogy esetükben szükség van-e 2 dózisos oltásra, vagy a szükséges hatásossági szintet már egy dózissal is el lehet érni.
A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák ,,keverése", helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca 2-8 °C-on tarthatók el. A Johnson&Johnson vakcinája 2 évig tárolható -20 °C-on, és 3 hónapig 2-8 °C-on.
Alkalmazási mód áttekintés
Egy dózis - Johnson&Johnson
Két dózis, 3 hét különbséggel - Szputnyik V, Sinopharm
Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna
Két dózis, 3-5 hét különbséggel (jelenleg 5) - Pfizer/BioNTech
Két dózis, 4-12 hét különbséggel (jelenleg 12) - AstraZeneca
18 éves kortól ajánlott - Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca
16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech
5. Várható mellékhatások
Mindegyik vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően. Ezek gyakoriságuk sorrendjében a következők: az oltás helyén kialakuló reakció (bőrpír, duzzanat, fájdalom), fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz és hidegrázás.
Előfordulhat, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének esetében már az első dózis után, míg másoknál az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek, mivel ilyenkor az immunrendszer gyakorlatilag egyszer már találkozott a felismerendő fehérjével, így gyorsabban reagál, amely hevesebb oltási reakciót eredményezhet.
Míg a Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. A Szputnyik V klinikai vizsgálatai során szinte minden beoltott egyén esetében enyhe hőemelkedést tapasztaltak, illetve gyakoriak voltak az influenzaszerű tünetek is (láz, izomfájdalom, hidegrázás stb), ritkábban pedig előfordultak emésztési problémák, étvágytalanság, hányinger is. A Moderna vakcinája esetében a beoltottaknak kb. a fele számolt be valamilyen enyhébb mellékhatásról. A Johnson&Johnson vakcinája esetén a klinikai vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy gyakrabban alakultak ki mellékhatások, főként 60 év alatti beoltottaknál. A Moderna vakcinája esetében több olyan esetet jelentettek, amikor az oltás első adagja után 4-11 nappal késői allergiás reakció alakult ki, amely erős bőrpírrel, duzzanattal és érzékenységgel jelentkezett a beadás helye környékén. Ez átlagosan 6 napon belül rendbe jött, a második dózis beadását pedig nem befolyásolta.
Általánosságban elmondható, hogy az oltást követően kialakuló mellékhatások átlagosan a beadás utáni 6-12 órában jelentkeznek, és a legtöbb esetben 2-3 napon belül, ritkán egy héten belül spontán elmúlnak. Gyógyszeres tüneti kezelésre (pl. fájdalomcsillapítás, kiütések kezelése stb.) általában nincs szükség, azonban, ha a vártnál erősebbnek érzi az oltás után tapasztalt reakciót, mindenképp érdemes orvosi tanácsot kérni.
Az AstraZeneca oltást több ország átmenetileg felfüggesztette fokozott vérrögképződés (trombózis, embólia, stroke) gyanúja miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség legfrissebb közleménye szerint a folyamatban levő vizsgálatok eredményei alapján előfordulhat, hogy összefüggés van a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, azonban ezek olyan ritkán kialakuló esetek, hogy az oltás beadásával elérhető haszon sokkal nagyobb, mint a vérrög kialakulásának kockázata. A Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatban szintén felmerült a kapcsolat vérrögképződéssel járó esetekkel, az Egyesült Államokban beoltott 7 millió felnőtt közül egy vesztette életét az oltást követően kialakuló trombózisban. Az FDA és az EMA vizsgáltai szerint előfordulhat, hogy van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között összefüggés, ezt bele kell foglalni a betegtájékoztatóba is, a vakcinával nyerhető haszon azonban ebben az esetben is nagyobb, mint a kockázat.
Emellett azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés a vizsgálat esetekben általában az oltás beadása utáni 2 héten belül fordult elő, főként 60 év alatti nőknél, és ha bárki a vérrögképződésre jellemző tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek: légszomj, mellkasi fájdalom, lábdagadás, állandó hasi fájdalom, súlyos, tartós fejfájás, esetleg homályos látással társulva, apró pontszerű bevérzések.
Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Anafilaxiás sokkot, mint mellékhatást egyébként nagyon kevés esetben tapasztaltak eddig a klinikai vizsgálatok és a folyamatban lévő oltások során. Mivel ez a reakció általában 15 percen belül jelentkezik, ennek kivédése az egyik oka annak, hogy az oltás után 15 percig megfigyelik a beoltott személyeket az oltás helyszínén.
Vakcinák gyakori mellékhatásai
Helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)
6. Biztonság: tesztelés és engedélyezés
Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek, a klinikai vizsgálatok pedig már 2020 nyarán elkezdődtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között.
A Pfizer, és a Moderna, illetve a Johnson&Johnson és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így hazánkban is alkalmazhatóak. A Szputnyik V és a kínai Sinopharm készítménye az Európai Gyógyszerügynökségtől egyelőre nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, azonban mindkettőt a világ számos országában alkalmazzák már, Magyarországon előbbi ideiglenes engedélyt kapott, utóbbi megkapta az alkalmazási engedélyt. Legutóbb a kínai Convidecia és az indiai CoviShield elnevezésű vakcinák kaptak hazánkban ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt, ám várhatóan ezekből egyelőre nem rendel Magyarország.
Valamennyi vakcinával vannak már befejezett fázis III vizsgálatok, azonban mindegyik esetében tovább folytatódnak a klinikai vizsgálatok. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat és a folyamatban lévő vizsgálatokat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.
Alapbetegségeiről, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terveiről mindenképp tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat! A kedvező eredmények ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. A Szputnyik V beadását minden esetben orvosilag mérlegelni kell rosszindulatú daganatos megbetegedések és autoimmun betegségek fennállása esetén.
Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, azonban a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján március vége óta már várandósok és szoptató anyák számára is beadható a Pfizer és a Moderna vakcina: hazánkban várandós kismamák esetén a terhesség 12. hete után az első, és szülés után a második adag, míg szoptató anyák esetében a meghatározott oltási rend szerint. A többi készítmény kapcsán még zajlanak az ilyen irányú vizsgálatok.
Az oltási reakciók megfigyelése, dokumentálása a tömeges oltás fázisában is tovább folytatódik, a gyógyszerügyi hatóságok valamennyi vakcina esetében figyelemmel kísérik a vakcinák biztonságosságát (IV. fázis). A tapasztalatok száma napról-napra nő, április 25-ig világszinten már 555 millió, Magyarországon több mint 3,6 millió ember kapta meg a valamely védőoltást.
COVID-19 védőoltások engedélyezése
Terhesség és szoptatás idején is adható: Pfizer/BioNTech, Moderna
AstraZeneca - 91 országban engedélyezve
Pfizer/BioNTech - 83 országban engedélyezve
Szpunyik-V - 62 országban engedélyezve
Moderna - 46 országban engedélyezve
Johnson&Johnson - 40 országban engedélyezve
Sinopharm - 35 országban engedélyezve
(Valamennyi vakcina esetében 2021 április 25-i állapot.)
Ha bárki bármilyen szokatlan mellékhatást tapasztal az oltásokkal kapcsolatban, esetleg gyógyszer-interakció lehetősége merül fel, lehetősége van jelenteni azt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) számára ezen az online űrlapon.
Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!
Forrás: WEBBeteg /Szerzők: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
Címkék: követelményeknek, biztonságosságát, tapasztalatokkal, szakgyógyszerész, vérrögképződésre, vérrögképződéses, megerősítéséhez, megállapítására, megbetegedésről, mellékhatásokat, általánosságban, felfüggesztette, valószínűséggel, gyógyszerészeti, találkozhattunk, befolyásolhatja, hőmérsékleteken, érzékenységgel, magyarországon, szervezetünket, mellékhatásról, alkalmazhatóak, influenzaszerű, kifejlesztésén, étvágytalanság, alkalmazásával, technológiával, csökkenthetjük, bejuttatásához, vérrögképződés, kialakulásának, megbetegedések, szervezetünkbe, immunrendszerű, fejlesztésénél, koronavírusnak, valós adatokat, fejlesztések meglepően, vakcinákkal kapcsolatos, vírus tüskefehérjéjének, lipidburokban található, sejt falára, vírus semmilyen, vektor alapú, orosz Gamaleja, kínai CanSino, indiai gyártású, tüskefehérje génjét, olyan DNS-szakasszal, adenovírushoz kapcsolnak, alkalmazott adenovírussal, emberi szervezet, Gamaleja Intézet, Szputnyik, Egyesült Államokban, Európai Gyógyszerügynökség, Európai Unió, Európai Gyógyszerügynökségtől, Országos Gyógyszerészeti, Élelmezés-egészségügyi Intézet, Mélypatakiné Dr, Áfra Júlia,
|
|
|
|
|
|
| valós adatokat, fejlesztések meglepően, vakcinákkal kapcsolatos, vírus tüskefehérjéjének, lipidburokban található, sejt falára, vírus semmilyen, vektor alapú, orosz Gamaleja, kínai CanSino, indiai gyártású, tüskefehérje génjét, olyan DNS-szakasszal, adenovírushoz kapcsolnak, alkalmazott adenovírussal, emberi szervezet, adenovírusok egyébként, indiai CoviShield, orosz vakcina, adenovírus humán, szervezet esetlegesen, egyik ellen, másik miatt, vakcina hatásossága, indiai Covishield, kínai Sinopharm, vakcina elölt, szervezetbe jutva, fehérjéi azonban, három technológia, vírus fehérjéivel, esetleges fertőzéssel, adott készítmény, adott betegséget, oltás beadásának, vakcina akkor, kétdózisú vakcinák, első dózis, második dózis, következő értékeket, klinikai vizsgálatok, legutóbbi vizsgálatok, vakcinák mindkét, elérhető maximális, egydózisú vakcinák, jelenleg rendelkezésre, kínai Convidecia, megfertőződés sajnos, oltások beadása, eddigi klinikai, oltás beadása, sokkal enyhébb, kórházi ellátást, oltás segítségével, fertőzés továbbadását, eddig elvégzett, vizsgálati eredményeknek, megerősítéséhez azonban, vakcinák által, kutatásai során, beadás után, vakcina beadása, oltott egyéneknél, gyártók további, önkéntesek állapotát, vakcináik hatásait, mutációk ellen, jelenlegi járvány, vírus terjedését, többi variáns, brit variáns, eddigi tapasztalatok, többi variánsnál, vírus tüskefehérjéjében, variáns okozza, legtöbb megbetegedést, variánssal szemben, hatásosságuk valamivel, brit variánssal, dél-afrikai variáns, kutatások szerint, variáns ellen, harmadik oltásdózis, nálunk jelenleg, eredeti vírussal, átlagos 67%-nál, brazil variánsokkal, utóbbi hetekben, variánst Indiában, variánst eddig, variáns csak, figyelem középpontjába, eddigi formák, variánsokkal szembeni, dél-afrikai variánssal, nyújtott védelem, rendelkezésre álló, eddig vizsgált, eredeti SARS-CoV-2, vírus mutálódásának, maximális védettség, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
48 db bejegyzés |
| e év: |
529 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3931
- e Hét: 14045
- e Hónap: 27794
- e Év: 232495
|
|
|
Offline
