|
|
|
2021-10-14 07:27:49, csütörtök
|
| |
| |
Isten kegyelmet ad az érdemtelen népnek
Textus: 1Kir 18,1-2
Bevezetés: Két barát elment reggelizni egy étterembe. Az egyikük sonkás rántottát rendelt. Amikor a pincér kihozta a reggelijüket, észrevette az ember hogy a rántottán kívül még van valami a tányérján. Rámutatott és azt kérdezte a pincértől: Mi az? A pincér így válaszolt: Az puliszka. Az ember erre azt mondta: De én nem rendeltem puliszkát! A pincér így válaszolt: Uram, ön nem rendel puliszkát. A puliszka csak adva van.
Ez egy csodálatos példa arról hogy milyen az Isten kegyelme. Adva van az embereknek akik nem kérték, akik nem keresték. Váratlanul és szabadon van adva. Van erre egy példánk ebben az igeszakaszban.
A felolvasott igeszakasz arról szól, hogy:
1. Isten kegyelmet adott az érdemtelen népnek.
A szárazság harmadik évében így szólt az Úr igéje Illéshez: ,,Eredj, jelenj meg Ahábnál, mert esőt akarok adni a földre!"
Ez meglepő mivel nem találunk semmi utalást arra nézve, hogy az izraeliták megtértek volna a bálványimádásukból. Ha a Bírák korát nézzük, akkor azt látjuk, hogy Isten akkor is küldött szárazságot Izrael népére és csak akkor távolította el a büntetést róluk amikor a nép megtért az Úrhoz bűnbánatban. Ez volt a minta. A nép vétkezett és elfordult az Úrtól. Ő ellenséget küldött rájuk, akik uralkodtak rajtuk. A nép rádöbbent a bolondságára, elfordultak a bűneiktől és segítségül hívták az Urat, hogy szabadítsa meg őket ellenségeiktől. Ekkor Isten megszabadította őket. Hallottuk az istentiszteleten, hogy Salamon így imádkozott Istenhez a 2Krón 6,26-27 versekben:
,,Ha majd bezárul az ég, és nem lesz eső, mert vétkeztek ellened, de azután imádkoznak ezen a helyen, vallást tesznek nevedről, és megtérnek vétkükből, mert megaláztad őket, te hallgasd meg őket a mennyből, és bocsásd meg szolgáidnak és népednek, Izráelnek a vétkét, sőt tanítsd őket a jó útra, amelyen járniuk kell, és adj esőt földedre, amelyet népednek adtál örökségül!"
De itt ebben az igeszakaszban, ebben a helyzetben, nem látjuk ezt a bűnbánatot, ezt a megalázkodást Izrael népében. Később tudomást szerzünk arról, hogy egész Izraelben összesen 7000 ember volt akik nem hajtottak térdet a Baálnak, akik hűek maradtak Izrael Istenéhez. Pontosan nem tudjuk, hogy akkor mennyi volt a lakosság létszáma Izraelben, de úgy kb. 2,5-3 millió között lehetett. Ehhez viszonyítva a 7000 az nagyon kevés. Csak 0,25% az izraelitáknak volt hűséges az Úrhoz. A nép nagy többsége a Baált követte és szolgálta. Ezt támassza alá az a jelenet amikor Illés találkozik sok izraelitával a Kármel hegyén és bírálta őket azért, hogy nem hisznek Istenben. Azt mondta nekik (1Kir 18,21):
,,Meddig sántikáltok még kétfelé? Ha az ÚR az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baal, akkor őt kövessétek!"
Hogyan válaszolt erre a nép? Ezt olvassuk: ,,De a nép nem felelt egy szót sem."
Három évi szárazság után sem hitték hogy Jahveh, az Úr, az igaz Isten. Semmi utalást nem találunk arra nézve, hogy Izrael népe bűnbánatot tartott volna, hogy megtért volna az ő Istenéhez. Arra sem találunk semmi utalást, hogy Aháb király megtért volna. Hanem az ellenkezőjét látjuk. Támogatta a feleségét Jezábelt, aki az Úr sok prófétáját megölette. Itt nem látunk semmiféle megalázkodást Ahábban úgy ahogyan látunk később a 21-dik fejezetben. Emlékeztek hogy miután Aháb és felesége megölették Nábotot és elvették a szőlős kertjét és Aháb elment oda, hogy birtokába vegye - Isten oda küldte Illést hozzá egy szörnyű átokkal. Így szólt az átok:
,,Ahol a kutyák felnyalták Nábót vérét, ugyanott nyalják fel a kutyák a te véredet is!...Ezért én veszedelmet hozok rád, és kisöpörlek téged. Kiirtom Izráelből Aháb férfiutódait, apraját-nagyját! Olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nebát fiának a házát, és mint Baasának, Ahijjá fiának a házát a bosszúságért, amelyet nekem okoztál, és vétekbe vitted Izráelt. Jezábelről pedig így szól az ÚR: A kutyák eszik meg Jezábelt Jezréel falánál! Aki Aháb családjából a városban hal meg, azt a kutyák eszik meg, aki pedig a mezőn hal meg, azt az égi madarak eszik meg."
Mi volt erre Aháb válasza? Ezt olvassuk (1Kir 21,27):
,,Amikor Aháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháját, zsákruhát vett magára, böjtölt, zsákruhában is hált, és csöndesen járt-kelt."
Összetört. Lesújtva van. Volt legalább egy bizonyos mértékű külső bűnbánat, külső megalázkodás benne.
De semmi ilyent nem látunk az igeszakaszunkban. Aháb meg volt keményedve a bűneiben. Illés világosan elmondta neki, hogy az ő és a nép bűnei miatt volt a szárazság, és ahelyett, hogy megtért volna bűneiből az Úrhoz, ahelyett, hogy kereste volna az Urat - Aháb máshol keresi a segítséget. Vízforrásokat és patakokat keres, hogy ne kelljen megölni az állatait. Istentelen volt! Miért fordított akkora figyelmet az állataira - a lovaira és szamaraira? Azért mert részét képezték a katonai erejének. Abban az időben a seregek számára fontosak voltak a lovak és a szamarak. Korábban láttuk azt, hogy azért építtette újjá Jerikó falait, hogy ezáltal megerősítse az ország határát, most pedig azt látjuk, hogy megpróbálja életben tartani a lovait és szamarait azért, hogy ezáltal megőrizze a katonai erejét. Nem a megbánás helyét keresi az Úrnál, hanem azt keresi hogy hogyan tudná megkerülni az Úr parancsát.
Azok az uralkodók akik nem bíznak az Úrban azok a földi katonai erőben bíznak. De a zsoltáríró figyelmeztette a népet, hogy ne tegyék azt. Azt mondta (Zsolt 33,17):
,,Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejük nem ment meg."
De Aháb nem így látta a dolgokat. Olyan volt mint Sztálin, az istentelen orosz elnök. A 2-dik világháború idején a pápa megharagudott rá valami miatt. Gúnyos mosollyal csak ennyit mondott válaszként: ,,Hány katonai egysége van a pápának?" Teljesen földi szemszögből nézte a dolgokat. Csak a katonák létszáma érdekelte. Egyáltalán nem számolt Isten hatalmával. Nem hitt Benne.
Ezt látjuk Aháb királynál is. Csak a lovai és szamarai, a katonai ereje érdekelte. Nem kereste Istent. Az ellenkező irányba ment. Az sem érdekelte, hogy a népe éhezik és hal éhen. Milyen nagy az ellentét Aháb király és Salamon király között az ő uralkodása elején. Emlékeztek, hogy amikor Isten megjelent neki álmában és azt mondta neki, hogy kérjen tőle amit akar, akkor Salamon mit kért Tőle? Ezt kérte (2Krón 1,10):
,,Adj azért nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?"
Salamon azt akarta hogy jól kormányozza a népet. Itt nem látunk Ahábban semmiféle féltő szeretetet népe iránt. Őt a lovai és a szamarai érdeklik. Azok miatt van annyira megindulva.
Van egy másik összehasonlítás is. Emlékeznünk kell arra, hogy ez a szárazság nagy mértékben Aháb király bűne miatt volt az országban. Tudta, hogyan kell véget vetni ennek. Minden amit tennie kellett volna az volt, hogy a bűneiből Istenhez tér. Népe szenvedett nagy részben az ő bűnei miatt. Mégis azt látjuk hogy nem ez foglalkoztatta őt.
Hasonlítsátok össze Dávid királlyal. Emlékeztek, hogy Dávid vétkezett azzal, hogy megszámoltatta, hogy hány kardforgató ember van az országában. Amikor Dávid látta, hogy Isten a népet bünteti, azt mondta Istennek (1Krón 21,17):
,,Én magam vagyok az, aki vétkeztem, és nagy gonoszságot követtem el. De az én nyájam nem követett el semmit! URam, Istenem, sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra, de a népedet ne bántsd!"
Dávid szerette Izrael népét. Fájt neki az amikor látta, hogy szenved a nép. De Ahábnál itt ilyesmit nem látunk - nem a nép miatt aggódik, hanem a lovai és a szamarai miatt, végigjárva az országot fűért.
Nos mielőtt tovább mennénk, álljunk meg és gondolkozzunk el egy kicsit erről a leckéről, amely a bűn következményeiről szól. Mit tesz a bűn velünk?
2. A bűn lealacsonyít bennünket. Nincs dicsőség a bűnben. Nem magasztal fel bennünket. A bűn lealjasít bennünket. Szégyent és gyalázatot hoz reánk.
Figyeljük meg Ahábot - hol van a királysága dicsősége? Füvet keres! Ezt tette a bűn vele, lealacsonyította.
Ugyanezt tette Ádámmal és Évával. Mielőtt vétkeztek volna az Édenben voltak, élvezve Isten áldását; nem kellett szégyenkezniük semmi miatt és uralkodtok minden fölött és élvezték Isten jelenlétét és Vele együtt jártak. De miután vétkeztek megváltoztak. Észrevették mezítelenségüket. Már nem borította őket az Isten dicsősége. Szégyennel teltek meg. Kiűzettek az Édenből.
A Sátán hazudott nekik. Azt hazudta, hogy a bűn felmagasztalja őket - hogy olyanok lesznek mint Isten. De ehelyett lealacsonyította. Ezt teszi a bűn. Szégyent és gyalázatot hoz az emberre.
Mit tett a bűn Saul királlyal? Saul jól kezdte az uralkodását. De hamarosan vétkezett. Milyen volt az uralkodásának a vége? Elhagyatottan és tele félelemmel élte utolsó napjait. Álruhát öltött és az endori jövendőmondó asszonyhoz fordult útmutatásért. Amikor megkapta az üzenetet, hogy ő és fiai másnap meg fognak halni akkor rettegés töltötte el és leesett a földre és nem tudott felállni. Hova került király létére! De a következő nap még rosszabb volt. Sault az íjászok megsebesítették és kérte a fegyverhordózóját hogy ölje meg, de az megtagadta kérését. Így hát Saul a saját kardjába dőlt és megölte magát. Milyen szégyenteljes vég.
Micsoda szégyenteljes vége volt Aháb királynak is. Már utaltam rá. Illés előre megmondta hogy a kutyák fogják felnyalni a vérét. Emlékeztek hogy hogyan történt? A harci szekerében volt, álruhában. De valaki kilőtt egy nyilat csak úgy találomra, és eltalálta őt a szíjak és a páncél között. Halálosan megsebesítette. Estig állva kellett maradnia a harci kocsijában. Estére azután meghalt, mert a vére elfolyt sebéből a harci kocsi belsejébe. Miután meghalt visszavitték Samáriába, ahol eltemették. A harci kocsiját Samária tavában mosták le; vérét kutyák nyalták fel, és parázna nők mosakodtak ott (1Kir 22,38) Dicsőséges vég ez? Nem, hanem aljas vég.
Szeretnéd hogy felmagasztalva legyél? Szeretnél nagy lenni? Csak egy módon lehetsz - igazságosságon keresztül a Szentlélek ereje által. A bűn azt ígéri, hogy jobb lesz neked, ha vétkezel - de ez hazugság. A bűn soha nem magasztal fel - hanem lealacsonyít.
De valaki mondhatja - a keresztyének is meghalnak. Néha borzalmas végük van.
Egy skót keresztyén férfit halálra ítéltek a Krisztusban való hite miatt, mivel csak Krisztust ismerte el Urának és Megváltójának. Kivégzése előtt mondták neki, hogy ha visszavonja nyilatkozatát akkor megkegyelmeznek neki. Nem vonta vissza. Meghalt a hitéért. A felesége és gyerekei előtt végezték ki. Miután kivégezték az egyik gyilkosa azt kérdezte a férfi feleségétől aki ott állt a férje halott teste mellett:
,,Most mit gondolsz a férjedről?"
Ezt válaszolta az asszony:
,,Nagyobb a szemeimben mint valaha volt."
Igen, halott volt. Igen, ő szörnyű halált halt. De dicsőségesen halt meg mivel Jézusban halt meg. Gondoljatok István vértanúra. Halálra kövezték. Úgy halt meg mint a gonoszok. De látta megnyílni a mennyet és látta Jézust, hogy ott áll az Isten jobbja felől. István dicsőségesen halt meg és dicsőségbe lett bevezetve. A kegyelem felmagasztal. A bűn lealacsonyít, lealjasít.
Ezt látjuk még az angyali világban is.
Ez 28,12-19: ,,Te voltál a mintakép, tele bölcsességgel, tökéletes szépség. Édenben, Isten kertjében voltál, mindenféle drágakő borított: rubin, topáz és jáspis, krizolit, ónix és nefrit, zafír, karbunkulus és smaragd. Aranyból készültek foglalataid, és a rajtad levő vésetek teremtésed napján elkészültek. Kiterjesztett szárnyú, fölkent kerúb voltál. Isten szent hegyén helyeztelek el, tüzes kövek közt járkáltál. Feddhetetlen életű voltál teremtésed napjától fogva, míg álnokság nem találtatott benned. Bősz kufárkodásod közben megteltél erőszakkal, és vétkessé lettél. Azért száműztelek Isten hegyéről, és elkergettelek, te kiterjesztett szárnyú kerúb, a tüzes kövek közül. Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet a fényűzés kedvéért. Ledobtalak hát a földre, látványossággá tettelek a királyok számára. Sok bűnöddel, álnok kufárkodásoddal meggyaláztad szentélyeidet. Azért tüzet gyújtottam benned, és megemésztett téged, hamuvá tettelek a földön mindenki szeme láttára. Akik csak ismertek a népek között, szörnyülködnek rajtad. Rettenetes véged lett, nem lesz belőled soha semmi!"
És az Ézs 14,12-17-ben: ,,Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére. Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat?"
A bűn szégyent és gyalázatot hoz az emberre. Lealacsonyít. A sátánt is lealacsonyította és lealjasította. Ezt tette Ádámmal és Évával is. Ahábbal. Ha belemerülsz a bűnbe le fog alacsonyítani, le fog aljasítani téged. Ezt teszi a bűn.
De térjünk vissza a fő gondolathoz - Isten visszaküldi Illést Izrael országába az eső ajándékával annak ellenére, hogy a nép és Aháb király nem tértek vissza Izrael Istenéhez a bűneikből.
A nagy kérdés ez: Isten miért küldte vissza Illést? Miért mondta Illésnek, hogy esőt fog adni a földre amikor Aháb király és a nép nem tértek meg Hozzá? Mi folyik itt?
Ahelyett, hogy zavarba hozna minket, ez a történet egy fontos igazságot mutat be nekünk Isten kegyelméről. A lényeg amit itt látunk a kegyelemről az az, hogy:
3. A kegyelem meg nem érdemelt.
Aháb király nem érdemelte meg az Isten kegyelmét. Azt érdemelte volna, hogy Isten elküldje Illést hozzá egy másik ítéletről és átokról szóló üzenettel. Izrael népe sem érdemelte meg Isten kegyelmét. Az egész népből kevesebb mint 1% volt hűséges az Úrhoz. Mégis Isten úgy döntött, hogy kegyelemmel fordul hozzájuk. Ilyen az Isten kegyelme. Oda van küldve ahol bűn van, ahol nincs bűnbánat és megtérés, ahol iránta való gyűlölet van.
Látjuk ezt abban ahogyan bánt Isten a tarzuszi Saullal a damaszkuszi úton.
ApCsel 9,1-2: ,,Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának követői, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe."
Ahelyett hogy halállal sújtotta volna őt az égből egy villámcsapással, Jézus kegyelemmel jelent meg neki és megtérítette magához. Isten vette az egyik legnagyobb ellenségét és a pogányok nagy apostolává formálta át. Isten megkereste őt, amikor megtéretlen volt és Isten ellen harcolt mindennel, ami benne volt. Pontosan ekkor küldte Isten a kegyelmét Saulnak.
Nem így van ez mindannyiunkkal? Ha Isten nem adott volna nekünk kegyelmet és azt várta volna tőlünk, hogy bánjuk meg bűneinket és térjünk meg Hozzá - akkor közülünk hányan lennének a mennyben? Egy sem.
Jn 6,44: ,,Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem.
Zsolt 14,2-3: ,,Az ÚR letekint a mennyből az emberekre, hogy lássa, van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent. Mindnyájan elfordultak tőle, egyaránt megromlottak. Senki sem tesz jót, egyetlen ember sem."
A Jn 3:3,5 versekben Jézus elmondta Nikódémusnak hogy az embereknek szükségük van arra, hogy a Szentlélektől szülessenek - újjászülessenek, vagy hogy ,,felülről" szülessenek. Ez a kegyelem. Eljön hozzánk nem azért mert van valami jó bennünk vagy mert valami jót tettünk - hanem Isten nagy szeretete miatt. Ezt tanítja nekünk Isten:
Ef 2,1-10: ,,Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk természetünknél fogva, éppen úgy, mint a többiek. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, hogy minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! - és vele együtt feltámasztott, és a mennyei világba ültetett Krisztus Jézusban, hogy megmutassa az eljövendő világban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban. Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk."
Az üdvösségünk teljes mértékben kegyelemből van. Azokhoz az emberekhez érkezik akik bűnösök, akik haragot érdemelnek. A forrása ennek a kegyelemnek Isten jellemében van.
Valójában, Isten kegyelme az ami megtérést hoz létre.
2Tim 2,25-26: ,,Aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot, és felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék."
Isten kegyelme nélkül az emberek az ördög csapdájában vannak. Foglyok. Ha valaki megszabadul ebből a csapdából, az nem magától szabadul meg, nem a saját ereje által, hanem mert Isten kegyelmet és megtérést ad neki.
4.Egy másik dolog amit meg kell értsünk a kegyelemről az, hogy : a kegyelem Istenben gyökerezik.
Miért tette ezt Isten? Nem azért mert a nép megérdemelte. Az ellenkezőjét érdemelték. A viselkedésük nem kényszerítette Isten kegyelmét. Ha valamit kényszerít, az, Isten haragja.
Isten miért küldött nekik kegyelmet? Azért mert van valami Istenben. Isten nem az érdemük szerint bánik a népével - hanem kegyelmesen és irgalmasan - mivel Ő oly csodálatos.
Zsolt 115,1: ,,Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért!"
Nézzük meg, hogy Dávid hogyan könyörög bűnbocsánatért Istenhez a Zsolt 25,11-ben. Amikor bocsánatért esedezik akkor a könyörgését nem magára alapozza, nem hivatkozik semmire ami benne van, hanem Istenre támaszkodik, hivatkozik, az Ő jellemére alapozza.
Zsolt 25,11: ,,A te nevedért, ó, URam, bocsásd meg bűneimet, mert sok van!"
Kéri, hogy Isten az Ő nevéért bocsássa meg bűneit és nem valamiért ami benne van. Ugyanezt látjuk Aszáf imádságában.
Zsolt 79,9: ,,Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket!"
Isten kegyelme hozzánk jön nem azért mert megérdemeljük vagy kiérdemeljük a bűnbánatunkkal - hanem az Ő szeretete miatt. Isten hirdeti ezt nekünk.
Ez 20,39-44: ,,Ti azért, Izráel háza - így szól az én Uram, az ÚR -, kövessétek csak mindnyájan bálványaitokat, és tiszteljétek őket! De majd egyszer hallgatni fogtok rám, és többé nem gyalázzátok meg szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal. Mert szent hegyemen, Izráel magas hegyén - így szól az én URam, az ÚR -, ott fog tisztelni engem Izráel egész háza, mindnyájan azon a földön. Ott gyönyörködöm majd bennük, és oda hozatom veletek felajánlásaitokat, az első termés áldozatát, és mindazt, amit nekem szenteltek. Gyönyörködöm bennetek, mint a kedves illatú áldozatban, amikor kivezetlek a népek közül, és összegyűjtelek azokból az országokból, amelyekbe szétszóródtatok, és a népek szeme láttára mutatom meg rajtatok, hogy szent vagyok. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR, amikor beviszlek benneteket Izráel földjére, abba az országba, amelyről fölemelt kézzel tettem esküt, hogy őseiteknek adom. Ott majd visszagondoltok arra, hogyan éltetek, és mi mindent tettetek: hogyan tettétek magatokat tisztátalanokká. Akkor megundorodtok magatoktól a számtalan gonoszság miatt, amelyet elkövettetek. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR. Az én nevemért, nem pedig a ti gonosz életetek és romlott tetteitek szerint bánok így veletek, Izráel háza! - így szól az én Uram, az ÚR."
Végül van még egy dolog amit meg kell értenünk a kegyelemről amiben Isten részesítette Izrael népét. Azt kell megértsük, hogy :
5. Ez a kegyelem Krisztus jövőbeli munkáján alapult.
Jézus és az Ő váltságmunkája az oka annak, hogy Isten kegyelemmel tudott Izrael népéhez fordulni akkor is ha nem tértek meg Hozzá.
Isten kegyelmet küldhet a bűnösöknek mivel Ő meghalt a bűneikért. Kifizette bűneik büntetését. Átkozottá lett értük.
Pál írt erről az igazságról.
2Tim 1,9-10: ,,Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet."
Az idők kezdete előtt Isten kegyelmet adott nekünk. Isten saját végzése és kegyelme szerint volt adva nekünk kegyelem. Jézus Krisztusban volt adva.
Testvérek, ez azt jelenti, hogy soha nem szabad megfeledkeznünk Istennek irántunk való kegyelméről. Örvendeznünk kell Jézusban és az irántunk való kegyelmében! Hálát kell adjunk ezért Neki. Örülnünk kell Benne. Ez mind kegyelemből van. A kegyelem felmagasztal. Megtisztít a bűntől. Cselekedeteket készít elő számunkra, hogy azokat megcselekedjük. Ezt teljesen az utolsó napon fogjuk megérteni amikor Jézus azt mondja nekünk (Mt 25,34):
,,Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta."
Végül, arra hívnám fel azok figyelmét akik nem keresztyének, hogy ez az igeszakasz megmutatja nektek, hogy milyen Isten kegyelme. Az érdemtelen bűnösökhöz volt küldve. Ne legyetek olyanok mint Aháb király aki megvetette Isten kegyelmét. A Róma 2,4-ben Pál elmondja nekünk, hogy Isten jóságának az a rendeltetése, hogy bűnbánatra vezesse az embereket. Fogadjátok el az Ő kegyelmét. Ne utasítsátok el. Az a nyomor és a halál útja. Inkább, fogadjátok el Isten kegyelmét Jézusban - kérjétek Őt hogy mentsen meg. Bízzatok Benne és forduljatok el a bűneitektől. Fogadjátok el az üdvösség ingyen ajándékát Őbenne. Ámen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: lealacsonyította, mezítelenségüket, igeszakaszunkban, istentiszteleten, bálványaitokkal, ellenszegülőket, ajándékaitokkal, összehasonlítás, szétszóródtatok, megszabadította, tisztátalanokká, kufárkodásoddal, megkegyelmeznek, mindannyiunkkal, villámcsapással, természetünknél, cselekedetekért, megsebesítették, megfeledkeznünk, újjászülessenek, visszagondoltok, figyelmeztette, megcselekedjük, bűnbocsánatért, felfuvalkodtál, cselekedeteket, cselekedetekre, bűnbánatunkkal, bálványaitokat, látványossággá, bölcsességedet, szörnyülködnek, összegyűjtelek, megszámoltatta, igazságosságon, cselekedeteink, érdemtelen népnek, egyikük sonkás, pincér kihozta, ember hogy, rántottán kívül, ember erre, puliszka csak, csodálatos példa, embereknek akik, példánk ebben, felolvasott igeszakasz, szárazság harmadik, izraeliták megtértek, büntetést róluk, megalázkodást Izrael, lakosság létszáma, Ekkor Isten, Izrael Istenéhez, Kiirtom Izráelből Aháb, Jezábelt Jezréel, Amikor Aháb, Amikor Dávid, Gondoljatok István, Illést Izrael, Mégis Isten, Krisztus Jézusban, Krisztus Jézus, Jézus Krisztusban, Bízzatok Benne,
|
|
|
|
|
|
| érdemtelen népnek, egyikük sonkás, pincér kihozta, ember hogy, rántottán kívül, ember erre, puliszka csak, csodálatos példa, embereknek akik, példánk ebben, felolvasott igeszakasz, szárazság harmadik, izraeliták megtértek, büntetést róluk, megalázkodást Izrael, lakosság létszáma, nagyon kevés, izraelitáknak volt, igaz Isten, ellenkezőjét látjuk, feleségét Jezábelt, 21-dik fejezetben, szőlős kertjét, szörnyű átokkal, kutyák felnyalták, kutyák eszik, bizonyos mértékű, állataira –, katonai erejének, seregek számára, ország határát, katonai erejét, megbánás helyét, uralkodók akik, földi katonai, zsoltáríró figyelmeztette, istentelen orosz, 2-dik világháború, pápa megharagudott, katonák létszáma, katonai ereje, ellenkező irányba, népe éhezik, ellentét Aháb, ügyeit intézni, szamarai érdeklik, másik összehasonlítás, szárazság nagy, bűneiből Istenhez, népet bünteti, amikor látta, szamarai miatt, országot fűért, kicsit erről, királysága dicsősége, endori jövendőmondó, íjászok megsebesítették, fegyverhordózóját hogy, megtagadta kérését, saját kardjába, kutyák fogják, harci szekerében, nyilat csak, páncél között, harci kocsijában, vére elfolyt, harci kocsi, harci kocsiját, módon lehetsz, skót keresztyén, egyik gyilkosa, férfi feleségétől, férje halott, szemeimben mint, kegyelem felmagasztal, angyali világban, rajtad levő, tüzes kövek, fényűzés kedvéért, királyok számára, földön mindenki, népek között, istenek hegyére, messze északon, felhők csúcsára, sírba kell, gödör legmélyére, embertől reszketett, nagy kérdés, földre amikor, fontos igazságot, lényeg amit, másik ítéletről, egész népből, tarzuszi Saullal, damaszkuszi úton, egyik legnagyobb, pogányok nagy, kegyelmét Saulnak, embereknek szükségük, levegő birodalmának, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
105 db bejegyzés |
| e év: |
367 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3933
- e Hét: 10179
- e Hónap: 39491
- e Év: 227293
|
|
|
Offline
