|
2021-10-19 22:45:01, kedd
|
| |
| |
Születésnapomra
Madarak suhantak felettem,
háromszázhatvanöt madár.
Egy évet megint öregedtem.
De kár, de kár!
Jó volna visszariogatni
a napokat: - megálljatok!
Legalább csak így is maradni,
mint most vagyok.
Most még bírom erővel, ésszel,
ötven-hatvan közt. Még velem
maradt a kedv s szívemben fészkel
dal s szerelem.
Jó volna soká lelkesedni,
biztatni: nép, föld, élj, virágozz!
És még sok szépet hozzátenni
a világhoz.
Józsué lennék?... Mit se érne:
kicsit megállt, - de csak lehullt
a nap, örök pályán a mélybe,
s bealkonyult.
Hát fuss idő!... Mégis remélek,
mert rám is vár ott túl a part,
ahol az ifjúság s az élet
örökre tart.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: születésnapomra, visszariogatni, bealkonyult, megálljatok, lelkesedni, hozzátenni, szívemben, öregedtem, világhoz, legalább, szerelem, virágozz, biztatni, suhantak, felettem, megállt, maradni, fészkel, madarak, ifjúság, remélek, lehullt, napokat, szépet, hatvan, maradt, kicsit, megint, ésszel, örökre, mélybe, pályán, vagyok, józsué, lennék, erővel, évet megint, Bódás János,
|
|
Offline
