|
2022-07-09 20:31:27, szombat
|
| |
| |
Azt tette, ami tőle telt
Mk 14,3-9: ,,Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárdusolaj volt egy alabástromtartóban, és az alabástromtartót feltörve, ráöntötte az olajat Jézus fejére. Némelyek pedig maguk között bosszankodtak: Mire való az olajnak ez a pazarlása? Hiszen el lehetett volna adni ezt az olajat több mint háromszáz dénárért, és a pénzt szétosztani a szegényeknek. És korholták az asszonyt, de Jézus ezt mondta: Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem. Mert a szegények mindig veletek lesznek, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. Azt tette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésemre. Bizony mondom nektek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére."
Úgy tűnik, a legtöbb evangéliumi írásmagyarázó úgy véli, ahogy én is, hogy a Máté, Márk és János beszámolói ugyanazok, és hogy az asszony, aki Betániában megkente Jézust, Mária, Lázár testvére volt. Valamelyest hasonló esetet jegyeztek fel a Lukács 7:36-ban, amikor Jézus ebédelt, egy farizeussal, akit szintén Simonnak hívtak (ez a név nagyon gyakori volt abban az időben, mint a János vagy az István ma a mi kultúránkban). Egy meg nem nevezett nő érkezett egy alabástrom doboz kenőccsel és könnyeivel megmosta a Jézus lábát, a kenőccsel bekente, és a hajával megszárította a lábát.
Itt véget ér a hasonlóság. Ez az asszony Lukácsnál bűnbánó bűnös volt. (Néhányan úgy gondolják, hogy Mária Magdolna). Mivel Jézus megengedte neki, hogy megérintse Őt, Simon a farizeus megbotránkozott ezen. Erre Jézus elmondott egy példázatot a megbocsátásról. Majd azt mondta az asszonynak, hogy a bűnei megbocsáttattak, amivel felbosszantotta a Simon házában lévőket. A Lukács által említett eset Krisztus szolgálatának egy korábbi időpontjában történt. Lukács nem írja, hogy ez az eset Betániában történt, de arról ír a Lukács 10:38-ban, hogy Jézus később meglátogatta azt a helyet és bement egy házba, ahol három testvér lakott: Lázár, Márta és Mária. Amikor Jézus bement hozzájuk, akkor Márta szolgált, Mária pedig Jézus lábainál ülve hallgatta a Mestert. Mennyire jellemző mindez erre a két nőre. Most hadd vizsgáljunk meg három fő pontot ezzel a második asszonnyal kapcsolatban, aki megkente Jézust.
I. Az asszony nagyszerű dolgot tett
Földi életében ez volt az utolsó alkalom, amikor Jézus ellátogatott Betániába. Ne feledjétek, hogy Lázár, Mária és Márta nővéreivel élt ott. Ez az a hely, ahol Jézus hatalmas csodát tett. Lázárt feltámasztotta a halálból; egy olyan embert, aki már négy napja halott volt! Emlékezzünk, Jézus azt mondta Mártának (és nekünk): "Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él és hisz énbennem, az soha meg nem hal. Hiszed-e ezt?" (János 11:25, 26) Te hiszed-e? Ezt kérdezem tőled.
Ezúttal Jézus Simonnak, a leprásnak a házában vacsorázott, akit meggyógyított (ld.Márk 14:3; Máté 26:6). Nem, a Szentírás nem mondja kifejezetten, hogy Krisztus meggyógyította őt, de két két dologból mégis ez nyilvánvaló. Először is, a mózesi törvények értelmében egy leprásnak tilos volt együtt lenni egy tiszta társasággal, és nem vacsorázhatott velük, hacsak meg nem gyógyult. Másodszor, a lepra gyógyíthatatlan betegség volt, ami azt jelenti, hogy csak Isten gyógyíthatta meg. Nyilvánvaló, hogy Simon meggyógyult, másképp Jézus és a többi vendég nem lettek volna ott. Harmadszor, mivel csak Isten gyógyíthatta meg, és Jézus Krisztus a testben megjelent Isten, nyilvánvalóan Ő gyógyította meg. Simont "leprásnak" nevezték, hogy ily módon megkülönböztessék a többi Simontól, mert ez egy nagyon gyakori héber név volt. Ez hasonló eset volt mint a Máté (Lévi) esete, akit még mindig vámszedőnek hívtak, bár ő már nem az volt, hanem Urunk tanítványa.
Miközben vacsoráztak, egy asszony lépett be a házba és ment oda Jézushoz egy alabástromtartóban lévő nagyon drága nárdus olajjal amit összetört, és a Jézus fejére öntötte.
Albert Barnes írásmagyarázó megjegyzi: "Az alabástrom a márvány egyik fajtája, amely világos, gyönyörű fehér színű, majdnem átlátszó. Az ókoriak sokat használták a különböző kenőcsök tárolására és megőrzésére".
Ez az alabástromtartó nagyon szép volt, és maga a tartó is meglehetősen drága volt. Az olaj nem volt gyógyhatású, hanem inkább illatszer volt, tiszta nárdus a Keletről, nagyon kellemes illatú. Azt írja Márk, hogy az asszony összetörte a tartót. Albert Barnes ezt úgy értelmezi, hogy "feltörte a pecsétet", különben nem tudta volna könnyen kiönteni, és akkor valóban az történt volna, hogy az olaj egy része kárba vesz. Nem tudom, hogy így van-e vagy sem, de akárhogy is van, az asszonyt nem nagyon érdekelte, hogy milyen drága volt az illatszer. Ő szívesen adta Krisztusért.
János beszámolójában ismét találkozunk ezzel a két nővel, Mártával és Máriával. Márta szolgál, Mária pedig hallgatja Jézust. ,,Vacsorát készítettek ott neki, és Márta szolgált fel, Lázár pedig egyike volt azoknak, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál. Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával." (János 12,2-3)
János beszámolója még egyebeket is elmond nekünk. Jézus hat nappal azelőtt érkezett Betániába, a páska előtt, Máté és Márk mégis arról beszél, hogy ez az eset két nappal a páska előtt történt. Némelyek úgy gondolják, hogy itt ellentmondás van. De nincs. A megoldás az, hogy több mint valószínű, hogy Jézus ott tartózkodott Betániában, négy napig a barátai otthonába, vagyis a Lázár, Márta és Mária otthonába. Ők voltak a legközelebbi barátai a földön, a tanítványain kívül, és örült, hogy velük lehetett. János azt mondja nekünk, hogy ezek hárman, néhány tanítványával és talán másokkal együtt ott voltak Simon leprás házában és együtt vacsoráztak Jézussal. Márta szolgált fel, Lázár is ott ült az asztalnál (a halottak közül feltámadott), Mária pedig az Úr imádatával volt elfoglalva.
Itt van tehát ennél az asztalnál egy meggyógyult leprás, egy ember, aki feltámadt a halottak közül, és két másik, akiket Jézus szeretett, tehát mind bűnösök voltak, akiket az Ő kegyelme mentett meg! Micsoda látvány, amikor Jézus Krisztus éppen a keresztre feszítésre készült Jeruzsálembe (ami körülbelül 11 kilométerre volt innen), hogy végérvényesen beteljesítse a róla szóló 333 ószövetségi próféciát!
De eközben Mária megkente Őt (mert a János 12:3 szerint Mária volt az, aki elővett egy font drága valódi nárdusolajat, és megkente Jézust). Máté és Márk beszámol arról, hogy megkente a fejét, míg János azt mondja, hogy a lábát is megkente, és a hajával törölte meg. Könnyű volt mindkettőt megtenni, mert abban az időben az asztalnál nem ültek székben, hanem inkább heverőkön feküdtek. A négy evangélium nem mond ellent egymásnak, hanem kiegészítik egymást. János kiegészíti a történteket azzal, hogy "a ház pedig megtelt az olaj illatával" (János 12:3b).
Márk elmondja nekünk, hogy néhányan felháborodtak látva ezt, majd elkezdtek panaszkodni és méltatlankodni és azt mondták: "Mire való az olajnak ez a pazarlása?" (Márk 14:4) Máté azt mondja, hogy a panaszkodók "a tanítványok" voltak. Márk azt mondja, hogy "némelyek pedig maguk között bosszankodtak", de János, aki kétségkívül ott volt, Iskariótes Júdásra mutat, mint aki az egésznek a felbujtója volt. Ő volt az, aki később elárulta Krisztust. Nála volt az erszény, amiből gyakran lopott. Ő kezdett el panaszkodni, és úgy tett, mintha aggódna a szegényekért. Legalább 300 dénárra becsülték az olaj árát amivel Mária megkente Jézust, ami egy akkoriban ott élő munkás éves keresetének felelt meg. Tehát azt látjuk ebből, hogy nagyon drága volt az az alabástromtartó és benne a nárdus olaj. Mária örömmel szolgált ezzel az ő Urának.
II. Az asszony a nagyszerű dolgot hitből tette
Amikor a zúgolódás elkezdődött, és elkezdték korholni az asszonyt, Urunk azonnal védelmébe vette és azt mondta: "Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem." (Márk 14:6). Krisztus készen állt arra, hogy annak az oldalára álljon, aki Őt imádni akarta. Az imádat volt az a dolog, ami itt felkavarta az ördögöt. Persze, az olaj drága volt, de Mária, aki oly gyakran ült Jézus lábainál, hogy imádja Őt, azt akarta, hogy mindenével, amije csak volt, tisztelje Jézust. Vajon észrevette, megértette, hogy Jézus készül az életét odaadni a bűnösökért? Én azt hiszem, hogy igen, mert János azt mondja nekünk, hogy Jézus azt mondta: "Hagyd őt, hiszen a temetésem napjára szánta" (János 12:7). Úgy tűnik, hogy több lelki megértéssel rendelkezett, mint bárki más a házban. Tudta, hogy ez az utolsó alkalom, hogy jót tegyen Jézussal. Ez a hit cselekedete volt, és ne feledkezzetek meg arról, hogy ki az, aki a hit ajándékát adja. "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék" (Efézus 2,8-9).
Máriának és Mártának is volt hite, de más-más módon nyilvánult meg. Márta szolgált, Mária hallgatta Jézust. Márta is dicséretet kap. János evangéliumához írt kommentárjában, Arthur W. Pink azt mondta:
,,"És Márta szolgált" - ez a legáldásosabb. Ez volt rá jellemző, ő így fejezte ki a szeretetét. Egy korábbi alkalommal az Úr gyengéden megdorgálta őt, hogy "a sok szolgálattól megterhelt", és mivel sok minden miatt aggódott és nyugtalankodott. De ő nem hagyta abba a szolgálatot. Nem; még mindig szolgált: szolgált nem kevésbé figyelmesen, hanem bölcsebben. A szeretet önzetlen. Nem szabad lakomáznunk a mi saját áldásainkból a nyögő teremtés közepette, inkább az áldás csatornái kell lennünk a körülöttünk lévők számára: János 7:38, 39. De jegyezzük meg, hogy itt Márta szolgálata kapcsolódik az Úrhoz: "Vacsorát készítettek neki, Márta pedig szolgált". Egyedül ez az igazi szolgálat. Mi nem szabad arra törekednünk, hogy másokat utánozzunk, még kevésbé, hogy azért dolgozzunk, hogy hírnevet szerezzünk magunknak a buzgóságunkról. Ezt Krisztusnak és Krisztusért kell tenni: "mindig bővelkedve az Úr munkájában". (1Korinthus 15:58)."
,,"Márta pedig szolgált": már nem Krisztus jelenlétén kívül, mint egy korábbi alkalommal - jegyezzük meg, hogy "egyedül szolgált" a Lukács 10:40-ben. "Márta "szolgált" úgy, hogy most már nem ,,megterhelt" , hanem a feltámadás és az új élet örömével, annak, aki azt adta neki. A szolgálat akkor van a maga igazi helyén, amikor először is mindent Tőle kaptunk, és az öröm, mint ami tőle származik, édesen szolgál neki."
Mária megkente Jézus testét ami a hit cselekedete volt. Isten hitet ad - majd megtiszteli azt a hitet. Mária látta a kereszt pillanatát és azon túl látott. Ne feledjétek, hogy mindketten ott voltak Lázár sírjánál. Mindketten egyetértettek, és mindketten azt mondták Jézusnak: "Ha itt lettél volna, a testvérem nem halt volna meg". (János 11:21; János 11:32). Mária és Márta látta ezt a csodatévő erőt. Simon látta ezt a csodatévő erőt. Lázár, aki már halott volt, de most élt, látta ezt a csodatévő erőt. Néhányan úgy ítélték meg a Mária tettét, hogy az "pazarlás", de ami Krisztusért és Krisztus hitében történik, az soha nem pazarlás. Az újonnan nem születettek és a testiek számára "pazarlásnak" tűnhet.
Júdás, a tolvaj és áruló, úgy tett, mintha a szegényekért aggódna, de Jézus, aki valóban törődik a szegényekkel, azt mondta: "Mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem vagyok veletek mindig" ( Márk 14:7).
III. Jézus méltányolta a nagyszerű dolgot amit az asszony hitből tett.
Jézus Krisztusnak a Szentírásban az egyszerű halandóknak szóló dicséretei figyelemre méltóak. Ez azért van, mert minden jó cselekedet, amit tőlünk kap, azért van, mert mi kaptuk az Ő ingyenes kegyelmét elsősorban! Minden kegyelem, minden dicséret Őt dicséri! Nélküle semmik vagyunk!
Micsoda megtiszteltetés, hogy az Úr Krisztus dicséretet ad neked! A megváltozott szív, (amit Ő megváltoztatott!) az Ő dicséretét vonzza. A Márk-beli szövegünkben mindazoknak, akik ott vannak (és nekünk az evangéliumokon keresztül), ezt mondja az asszonyról, aki megkente Őt: ,,Azt tette, ami tőle telt." Azt mondja, hogy bárhol is hirdetik az evangéliumot, erről az asszonyról és az ő tettéről meg fognak emlékezni. Bárhol...
Indiában, Kínában, Japánban, Angliában, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Államokban, Szlovákiában, Magyarországon - bárhol és bármikor ezt az evangéliumot hirdetik, amit ő tett, arra emlékezni fognak, mint emlékműre; azt tette, ami tőle telt! Jézus, nem mint egyszerű tanító, hanem mint Isten hirdeti ezt, és ez így van! Amit Ő ajánl, azt még mindig ajánlja. Amit elátkoz, az átkozott marad, most és mindörökre!
Amit érte teszünk igaz hitben, amit egyedül Ő ad gyermekeinek, az soha nem vész kárba! Az asszony megtette, amit megtehetett! Milyen csodálatosak az Ő útjai! Lelkesítsen minket az asszony példája, és tegyen képessé arra, hogy megtegyük Istenért azt, ami tőlünk telik! Ezt csak az Isten segítségével tehetjük meg az Ő csodálatos kegyelme által! Ámen.
"Páu Jé!"
Bevezettél közéjük,
Rácsos ágyacskák sűrű sora...
gyermekek, akik járni, beszélni
nem tanulnak meg talán soha.
Az egyiket betakargattad,
a másikat megsimogattad.
Hadd érezze, hogy védik, szeretik!
A harmadikat felültetted...
s elkezdtél énekelni nekik.
Egy kisfiú felkapaszkodott,
rácsos ágyában, és ujjongani kezdett.
"Páu Jé!" - kiáltotta feléd.
Követelte kedves énekét:
"Pásztorunk a Jézus,
hozzá tartozunk!"
S amikor énekelni kezdted,
ugrált, örvendezett.
"Páu Jé!" - ismételte boldogan.
Titkok tárultak fel előttem.
Megváltónknak annyi titka van,
amiket mi csak sejteni tudunk.
A kis beteg
nem érthette azt az éneket,
de szívében egy titokzatos húr
hallatára megremeghetett...
S láthatatlanul lehajolt a Pásztor,
és átölelte azt a gyermeket.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: alabástromtartót, felkapaszkodott, nyugtalankodott, megbocsáttattak, felbosszantotta, alabástromtartó, gyógyíthatatlan, megtiszteltetés, megváltoztatott, cselekedetekből, megbotránkozott, beszámolójában, meggyógyította, magyarországon, feltámasztotta, méltatlankodni, megremeghetett, evangéliumához, evangéliumokon, kommentárjában, vacsorázhatott, buzgóságunkról, megbocsátásról, tanítványával, végérvényesen, bosszankodtak, írásmagyarázó, láthatatlanul, feledkezzetek, legáldásosabb, megváltónknak, szolgálatának, egyetértettek, felháborodtak, megszárította, meggyógyított, leprás Simon, alabástromtartót feltörve, olajat Jézus, olajat több, pénzt szétosztani, szegények mindig, egész világon, asszony tett, legtöbb evangéliumi, alabástrom doboz, kenőccsel bekente, hajával megszárította, asszony Lukácsnál, farizeus megbotránkozott, bűnei megbocsáttattak, korábbi időpontjában, Amikor Betániában, Mária Magdolna, Mivel Jézus, Erre Jézus, Amikor Jézus, Ezúttal Jézus Simonnak, Jézus Krisztus, Albert Barnes, Iskariótes Júdásra, Arthur, Jézus Krisztusnak, Egyesült Államokban, Amit, Túrmezei Erzsébet,
|
|
Offline
