2022-08-11 23:11:00, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Ez azok betegsége, akik azt mondják, amit mások mondanak, és azt csinálják, amit mások... Az ebben a szindrómában szenvedők kedvenc mottója: "Mindenki ezt csinálja..."
A divat parancsol: és mindenki ugyanúgy öltözik. A televízió beszél: és mindenki ugyanúgy nevet, gesztikulál, vitatkozik. A közös légtér megkívánja, hogy mindenki alkalmazkodjon. A korral lépést kell tartani, hogy a gyerek születésnapja olyan legyen, mint egy lakodalom kicsiben, és mindenki csak ismétel, mint a papagájok, sőt!
Ezt a mondatot hallják leggyakrabban a szülők: "Mindenki ezt csinálja, én miért ne tehetném?" Egy kifejezés, amelyet a gyerekek ösztönösen, kiszámított kegyetlenséggel használnak. Bosszantó bizonytalanságérzetet okoz a szülőkben, akik úgy érzik, hogy versengésnek vannak kitéve, mint egy arénában. Ezzel a tiltakozással a gyerekek pozitív ösztönt fejeznek ki; a szülők pedig egy veszélyes megfelelés fenyegetését érzik.
Ahogy a gyerekek felnőnek, meg kell tanulniuk kapcsolódni másokhoz, és társaik minden életkorban tükrök számukra. Nehéz megtanulni szeretni önmagad, ha nem fogadnak el az embertársaid. Éppen ezért a gyerekek evolúciójának egyik fő állomása, hogy megtanuljanak olyanok lenni, mint a többi velük egykorú gyermek. Ahhoz, hogy a gyermek pozitív énképet alakítson ki, nagyon fontos, hogy megtanuljon aktívan részt venni egy csoportban. Egy gyerek csak akkor mer más lenni, ha biztos abban, hogy egyenrangú másokkal.
Ennek a vágynak azonban, hogy olyanok legyenek, mint mások, a pozitív oldalai könnyen negatív erővé válhatnak, amit "mindenáron utánzásnak" nevezhetünk. Ebben az értelemben meg kell érteni Don Bosco sürgős ajánlásait fiainak, hogy figyeljenek a ,,rossz társakra" és az ,,emberi tiszteletre".
Hogyan kellene reagálnunk? Úgy, hogy közben erősítsük az ,,én"-jüket, a személyiségüket.
A papagáj-szindrómát azzal küzdjük le, hogy kiválunk a nyájból. Úgy harcolsz, hogy " kiváló" leszel (szó szerint: " ki a nyájból"). A mai hullám a gyerekek felgyorsításához vezet, megfojtja őket ezer vállalással, ezer ,,tanfolyammal". A szülők, akik a ,,nyájon" kívül állnak, határozottan reagálnak: ,,Elég a kifacsart gyerekekből!" Míg a ,,mindenki ezt csinálja" szülők, akik egy csónakban eveznek, hagyják, hogy a gyermekük vatta között nőjön fel.
A régimódi szülők kifogásokat emelnek: ,,Elrontjuk azzal, ha mindig becsapjuk! Az élet nem egy doboz csokoládé!"
Az elkerülendő kockázat, hogy folyamatos gerillaháború kezdődik a családban: ,,A többiek akkor mennek haza, amikor akarnak, miért kell nekem tízkor hazajönnöm?", ,,Nem bízol bennem!", ,,Gloria anyja vett neki, én miért nem kaphatok?"
Ha a gyermeke azt mondja: ,,Más anyák megengedik a gyerekeiknek, hogy tévét nézzenek iskola után", ne azt válaszoljuk: ,,Én nem vagyok a többi gyerek anyja. Amíg ebben a házban élsz, be kell tartanod a szabályaimat" - válaszoljuk azt: ,,A mi házunkban a tévé kikapcsolva marad, amíg be nem fejezed a házi feladatodat."
Ismerje fel gyermeke egyediségét. Könnyű elfelejteni, hogy gyermeke nem csak a tükörképe, ,,a régi törzs új ága". Minden fia vagy lánya valakinek egyedi egyéniség, akinek személyisége, jelleme, érdeklődési köre és képességei nagymértékben eltérhetnek a szüleitől és a testvéreiétől. A közelség és a nyugalom bizonyos pillanataiban a szülőknek emlékeztetniük kell gyermekeiket arra, hogy az ,,egyediség" sokkal többet ér, mint az ,,olyan, mint mások".
Bízzon az eszében. Például, attól a pillanattól kezdve, hogy képes megérteni, elmondhatjuk neki ezt: ,,Amikor egy gyermek megszületik, mindenki azt mondja: teljesen olyan, mint az apja"; vagy: ,,Olyan intelligens, mint a nagybátyja"... miért nem tesszük fel magunknak a kérdést: ,,Miben különbözik mindenki mástól?" Hozzátehetjük azt is: ,,Isten gyenge matekból, és nem használ sablont! Valójában csak egyig tud számolni, aztán kezdi elölről: még csak nem is duplikál!" - ,,Ahelyett, hogy klón lennél, inkább lázadj!"
Két különböző üzenetet kell küldeni a gyerekeknek. Először is: jóváhagyjuk azt az igényét, hogy olyan legyen, mint mások. Másodszor: szeretjük annyira, hogy segítsünk neki megérteni, mi a helyes és jó, és mi nem. A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy a szülők támogatják a függetlenné válásukat, de szülőként kötelességük megvédeni őket a bajtól.
A leghasznosabb különbséget tenni a fontos és a kevésbé fontos bosszantó tényezők között. Rugalmas lehet az öltözködéssel, a zenei ízléssel, a hobbikkal kapcsolatban is... Létfontosságú, hogy sziklaszilárd legyen a hazaérés időpontja kérdésében, a kísérő nélküli bulizással, az alkohollal stb. kapcsolatban.
Beszéljünk róla nyíltan. Segíteni kell a gyerekeknek, hogy különbséget tudjanak tenni a hasznos és a káros dolgok között. Egy apa nyugodtan mondhatja a fiának: ,,Nem érdekel, ha a buszon mindenki vulgárisan és durván viselkedik. Te az én vezetéknevemet viseled, és jogom van a jó nevemhez..."
Pino Pellegrino
bollettinosalesiano.it/Szaléziak.HU |
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
Címkék: felgyorsításához, kegyetlenséggel, személyiségüket, alkalmazkodjon, vezetéknevemet, emlékeztetniük, nagymértékben, öltözködéssel, leghasznosabb, tiltakozással, leggyakrabban, testvéreiétől, születésnapja, hozzátehetjük, gerillaháború, sziklaszilárd, pillanataiban, létfontosságú, megtanuljanak, evolúciójának, kapcsolatban, személyisége, gyermekeiket, szindrómában, szabályaimat, kötelességük, elmondhatjuk, versengésnek, tanfolyammal, fenyegetését, gyerekeiknek, embertársaid, határozottan, kifogásokat, elkerülendő, eltérhetnek, szindrómában szenvedők, divat parancsol, televízió beszél, közös légtér, korral lépést, gyerek születésnapja, lakodalom kicsiben, mondatot hallják, gyerekek ösztönösen, gyerekek pozitív, szülők pedig, veszélyes megfelelés, gyerekek felnőnek, gyerekek evolúciójának, többi velük, gyermek pozitív, Pino Pellegrino,
|
|