|
|
|
2023-03-19 18:38:44, vasárnap
|
| |
| |
A kételkedés problémája
Textus: Lk 1,18-25
Minden gondolkodó ember küzdött már a kételkedés problémájával. C. S. Lewis, aki ateista volt, mielőtt keresztyén hitre tért volna, elismerte, hogy ahogy a keresztyénnek is vannak kételyekkel teli pillanatai, úgy az ateistának is. Ezt írta: "Higgy Istenben, és szembe kell nézned olyan órákkal, amikor nyilvánvalónak tűnik, hogy ez az anyagi világ az egyetlen valóság; ne higgy benne, és szembe kell nézned olyan órákkal, amikor ez az anyagi világ látszólag azt kiabálja neked, hogy nem minden. Egyetlen vallásos vagy vallástalan meggyőződés sem fogja önmagában egyszer s mindenkorra megszüntetni a lélekben ezt az ötödik oszlopot (kételyt). Csak a hit gyakorlása, amely a hit szokását eredményezi, fogja ezt fokozatosan megtenni.
A kétely különböző mértékben jelentkezik. Van a büszke szkeptikus kételkedése, aki a saját intellektusában (értelmében) gyönyörködik. Úgy állítja szembe magát Istennel, mintha felvenné a versenyt a Mindenhatóval. Örömét leli abban, hogy megzavarja a gyenge hívők hitét. Úgy sorakoztatja fel érveit Isten létezése vagy a keresztény hit ellen, mintha ő lenne a történelem első zseniális gondolkodója, aki ilyen meglátásokkal állt elő. Az ilyen kételkedők gyakran találnak tanári állást különböző egyetemeken! A Biblia az ilyen gúnyolódókat ezzel az igével utasítja el: "A bolond azt mondja szívében: Nincs Isten" (Zsoltárok 14:1).
A kétely egy másik szintje azé a személyé, aki hinni akar, de nehéz kérdésekkel küzd, és még nem látja az Úr Jézus Krisztus dicsőségét és kiválóságát, mint a bűnösök mindenre elégséges Megváltóját. Bár ennek a személynek a kérdései gyakran őszinték, óhatatlanul keveredik bennük a bűn, különösen az a bűn, hogy saját életét Krisztus uralma nélkül akarja élni.
Az ilyen típusú emberekkel való lelki beszélgetéseinkben használhatjuk a János 7:17-et, ahol Jézus azt mondta: "Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?" Arra kell felhívjuk az ilyen személyek figyelmét, hogy bár vannak nehéz kérdések, a lényeg a szív kérdése, az Isten iránti engedelmességre való hajlandóság kérdése. Arra kell bátorítsuk az ilyen embereket, hogy nyitott szívvel olvassák az evangéliumi beszámolókat, és tegyék fel a kérdést: "Kicsoda Jézus Krisztus?". Ha Ő az emberi testet öltött Isten, aki feláldozta magát a bűnösökért, akkor bíznunk kell benne, és alá kell vetnünk magunkat neki. Amint a szívünk aláveti magát Neki, Ő kielégítő válaszokat fog adni a legtöbb nehéz kérdésre.
A kétely másik fajtája a hívő kételkedése, aki egy nehéz helyzet közepette leveszi a szemét az Úrról. A tanítványok ott voltak, amikor rájuk zúdult a vihar a tengeren, és azt kiáltották: "Ments meg minket, Uram, elveszünk!". Az Úr először megdorgálta a tanítványokat: "Mit féltek, óh kicsinyhitűek?" Aztán megdorgálta a szelet és a tengert (Mt 8:25-26). A kétségbeesett apa ott volt, amikor a tanítványok nem tudták kiűzni a démont a fiából. Könyörgött Jézushoz: "De ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk." Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek. A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek." (Márk 9:22-24).
Velünk is, akik hiszünk Jézus Krisztusban mint Megváltóban, megtörtént ez. Hiszünk, de szemünket az Úrról levesszük, és az előttünk álló próbatételre szegezzük. Ha valamit a szemedhez teszel, az eltakarja a nap ragyogását. Ha hagyod, hogy egy próbatétel feleméssze a látásodat, az elzárja a Mindenható Isten dicsőséges erejét.
Zakariás azon a napon ott volt a templomban, amikor Gábriel, az Isten jelenlétében álló angyal megjelent neki, és megígérte, hogy Isten fiút ajándékoz neki és feleségének, Erzsébetnek. Örömében ujjongania kellett volna. Ez a jámbor házaspár évek óta minden nap imádkozott: "Uram, ha úgy akarod, adj nekünk egy fiút". De ez már évekkel ezelőtt volt. Most már túl késő volt. Mindketten régen túl voltak már azon az időn, amikor a gyermekes párok is várhattak egy újabb gyerekre. Zakariás megbékélt a valósággal - nem lesz fiuk. Megállapodott Istennel ebben az ügyben: "Isten szuverén. Szabadon adományozhatja áldásait annak, akinek akarja. Valamilyen kifürkészhetetlen okból ezt az áldást tőlünk visszatartotta". És most Zakariás nem volt hajlandó megnyílni a remények és félelmek hullámvasútjának, amelyet már régen maga mögött hagyott. Ezért kételkedett az angyal szavában.
Mit taníthat nekünk Zakariás a kételkedés problémájáról?
1.Mindannyian küzdünk a kételkedés problémájával.
A. A KÉTELKEDÉS PROBLÉMA, MÉG AZ IGAZAK SZÁMÁRA IS.
Zakariás "igaz volt Isten előtt, és feddhetetlenül élt az Úr minden parancsolata és rendelése szerint" (1:6). Az Úr előtt igaznak lenni azt jelenti, hogy az ő istenfélelme nem külsőség volt, mint a farizeusok "igazságossága", hanem őszinte, szívből jövő. A férfi Istennel járt, és ezt már hosszú évek óta tette. Az a tény, hogy egy ilyen istenfélő ember kételkedett, azt mutatja nekünk, hogy senki sem mentes a probléma alól.
A Biblia más nagy hithősei is kételkedtek. Sára is hasonló helyzetben botlott meg. Amikor az Úr bejelentette Ábrahámnak, hogy felesége fiút fog szülni, Sára, aki a sátorfal túloldalán hallgatta, kétkedve felnevetett (1Móz 18:10-15).
Zakariás fiának, Keresztelő Jánosnak is volt egy kétségekkel teli időszaka. Börtönben sínylődött, és azon kezdett töprengeni: "Ha Jézus valóban a Messiás, miért vagyok én, az Ő hírnöke, itt a börtönben?". Ezért elküldte tanítványait, hogy kérdezzék meg Jézust: "Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?". Jézus így válaszolt: "Menjetek el, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek hirdettetik az evangélium." Majd finoman megdorgálta János kételyeit, hozzátéve: ,,és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem" (Lukács 7:22, 23). Jézus ezután azt mondta a tömegnek, hogy az asszonyoktól születettek között senki sem nagyobb Jánosnál. Ő istenfélő ember volt, de eljött a kételyek ideje.
A kételkedés tehát még azok számára is probléma, akik Isten előtt igazak. Ha az olyan istenfélő emberek, mint Zakariás és János kételybe (kétségbe) estek, nekünk is résen kell lennünk, hogy ne essünk el. Mivel még az istenfélők is elbuktak, elgondolkodhatunk azon, hogy "mi a kétely (kételkedés) forrása?"
B.A KÉTELY NEM A BIZONYÍTÉKOK HIÁNYÁBÓL ERED, HANEM A BŰNÖS SZÍVÜNKBŐL.
Beszéltél már valakivel, aki azt mondta: "Ha csak egy csodát látnék, vagy közvetlen szavakat kapnék Istentől, hinnék"? Ez nem így működik. Itt Zakariásnak hirtelen megjelent egy angyal, és közvetlen kijelentést mondott Istentől, de ő nem hitt. Később Lukács evangéliumában a Hádészban lévő gazdag ember könyörgött Ábrahámnak, hogy küldjön valakit, aki figyelmezteti a testvéreit, hogy ne kerüljenek ők is arra a szörnyű kínzó helyre. Ábrahám azt válaszolta, hogy testvéreinek ott van Mózes és a próféták. De a gazdag ember azt mondta: "Nem, Ábrahám atya, de ha valaki elmegy hozzájuk a halottak közül, akkor meg fognak térni!". Ábrahám azonban így válaszolt: "Ha nem hallgatnak Mózesre és a prófétákra, akkor sem fognak meggyőződni, ha valaki feltámad a halálból" (Lukács 16:27-31). A kétely nem a bizonyítékok problémája, hanem az emberi szív bűnössége. Még az igazak is küzdenek a bűnös természettel.
Talán elgondolkodtok azon, hogy "miben különbözik Zakariás kérdése Mária kérdésétől (1:34)?". Amikor az angyal közölte vele, hogy terhes lesz Jézussal, megkérdezte: "Hogyan lehetséges ez, hiszen szűz vagyok?". Az angyal nem szembesítette őt a kételyeivel. Ábrahám nevetve hozta fel a saját és Sára öregségét, amikor fiút ígértek neki, de őt nem javították ki a kételyei miatt, míg Sárát igen (1Móz 17:17). Gedeon kétszer kért Istentől jelet, és nem dorgálta meg Isten. Zakariás azonban jelet kért az angyaltól, és Isten megdorgálta a kételkedéséért. Miért ezek a különbségek?
Úgy gondolom, hogy Kálvin Jánosnak igaza van, amikor ezeket a különböző eseteket hozza fel, és rámutat, hogy a különbség nem a kimondott szavakban, hanem az egyes emberek szívében volt. Elismeri, hogy bár Isten szabadon büntetheti az egyik személyt, és megbocsáthat a másiknak, ahogyan jónak látja, itt nem ez a magyarázat. Inkább Isten, aki látja minden ember szívének rejtett titkait, tudta, hogy Zakariás más volt, mint Ábrahám, Gedeon vagy Mária. Zakariás az emberi természet normális menetével korlátozta Istent. Ő és Erzsébet túl idősek voltak ahhoz, hogy gyermekeik legyenek. Az ügy lezárva! De el kellett volna ismernie, ahogy Gábriel mondja Máriának: "Istennél semmi sem lehetetlen" (1:37).
Bűnös szívünk mindannyiunkat hajlamossá tesz arra, hogy Istent emberi lehetőségeinkkel korlátozzuk. A tanítványok ebbe a hibába estek, amikor szembesültek az 5000 éhes emberből, valamint nőkből és gyermekekből álló tömeggel. Jézus megkérdezte Fülöpöt: "Hol vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?". János elmagyarázza, hogy Jézus ezt azért kérdezte, hogy próbára tegye Fülöpöt, mivel tudta, hogy mit fog tenni. Fülöp gyorsan kiszámolta, és arra a következtetésre jutott: "Kétszáz dénár értékű kenyér nem elég nekik, hogy mindenki kapjon egy keveset" (János 6:5-7). Fülöp talán azt gondolta, hogy hitet feszegető választ ad, mert a tanítványoknak nyilvánvalóan nem volt 200 dénárjuk, hogy kenyeret vegyenek. De ő korlátozta Istent, hogy normális emberi eszközökkel munkálkodjon. Istennek azonban egészen más megoldása volt, nevezetesen az, hogy csodálatosan megszaporította azt a néhány kenyeret és halat, ami a kezükben volt.
Tehát még akkor is, ha évek óta Istennel járunk, amikor egy lehetetlennek tűnő helyzettel szembesülünk, ügyelnünk kell a szívünkre, amely hajlamos arra, hogy emberi lehetőségekkel korlátozza a Mindenhatót. Isten bőséges bizonyítékot adott nekünk a Szentírásban arra, hogy Ő a lehetetlen Istene. Számára semmi sem túl nehéz. Kétségeink forrása nem a bizonyítékok hiánya. Inkább a mi, bűnös szívünk az oka.
C. A KÉTELKEDÉS GYAKRAN CSALÓDÁSOKHOZ VAGY HOSSZÚ TÁVÚ MEGPRÓBÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDIK.
Nem tudjuk, hogy Zakariás és Erzsébet mennyi ideje voltak házasok, de könnyen lehet, hogy 30 vagy 40 éve. Abban a társadalomban gyermektelennek lenni szégyenteljes dolog volt (1:25). Sok éven át könyörögtek Istenhez, hogy adjon nekik gyermeket, és vegye el a gyalázatukat, de Isten nem válaszolt. Most, hogy fizikailag már túl öregek voltak ahhoz, hogy gyermekük legyen, megbékéltek csalódásukkal. Arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem lehet Isten akarata. Amikor tehát az angyal hirtelen bejelentette, hogy gyermekük lesz, Zakariás kételkedett.
Te is voltál már ilyen helyzetben, nem igaz? Olyan sokáig imádkoztál valamiért, és a kérésed olyan sokáig volt elutasítva, hogy arra a következtetésre jutottál: "Ez nem fog megtörténni". Aztán, talán még azután is, hogy abbahagytad az imádkozást, hirtelen felcsillant a remény, hogy imádságaid meghallgatásra találnak. De nem akartál reménykedni, hogy aztán megint szertefoszoljanak a reményeid. Ezért azzal védted magad, hogy azt mondtad: "Várjunk és meglátjuk". De a szíved mélyén kételkedtél Istenben.
Az Apostolok Cselekedeteinek könyvében egy humoros történet mutatja be, hogy az első keresztények ugyanebbe a hibába estek. Heródes Agrippa kivégeztette Jakab apostolt, majd Pétert is letartóztatta, és azt tervezte, hogy közvetlenül a páska-ünnep után kivégezteti. Kétségtelen, hogy a gyülekezet imádkozott Jakab megszabadulásáért, de imádságaik nem találtak meghallgatásra. Csalódottak voltak, de amikor Pétert bebörtönözték, újból összegyűltek imádkozni. Miközben imádkoztak, egy angyal csodálatos módon kiszabadította Pétert a börtöncellájából. Elment oda, ahol sejtése szerint a gyülekezet összegyűlt, és odakint állt, kopogtatva az ajtón. A szolgálólány felismerte Péter hangját, és annyira izgatott lett, hogy elfelejtette beengedni Pétert. Berohant és bejelentette, hogy Péter az ajtóban áll. De az imaalkalmon mindenki azt mondta: "Elment az eszed! Ez biztos Péter angyala." De Péter tovább kopogott. Amikor kinyitották az ajtót, elcsodálkoztak (ApCsel 12:1-17).
Hála Istennek, az Ő kegyelméből Isten gyakran a kételyeink ellenére is kiárasztja áldásait! Ez történt Zakariás esetében is. Isten szeretettel fegyelmezte szolgáját, de Zakariás kételyei nem tudták meghiúsítani Isten szuverén tervét. Kétségeink megoldásának része az, hogy megértsük azok forrását, ahogyan azt már kifejtettem. Mindannyian hajlamosak vagyunk a kételyekre bűnös szívünk miatt, ami gyakran csalódásokkal és megpróbáltatásokkal párosul. Lukács azonban azt is szeretné, ha megértenénk (látnánk), hogy ...
D. A kételkedésre a megoldás az, ha látjuk, hogy Isten megteszi, amit mond.
Darrell Bock megjegyzi: "Zakariásnak, bármennyire is igaz, meg kell tanulnia, hogy Isten akkor teljesíti ígéreteit, amikor szuverén módon úgy dönt, hogy cselekszik..... A legfontosabb tanulság ... az, hogy Isten a maga módján teszi meg, amit ígér". Ez egy trükkös dolog, ahol könnyen le lehet esni a lóról mindkét irányban. Egyrészt egyes keresztények megtagadják Isten szuverenitását azzal, hogy a feltételezett hitüket teszik szuverénné. Ők hitből parancsolnak Istennek, mintha Istennek kötelessége lenne engedelmeskedni, mert ők ugatták a parancsot. Ez nem így van! Isten a szuverén, nem pedig a szánalmas emberek imádságai.
Másfelől könnyű csalódni, ha Isten nem úgy válaszolt, ahogyan mi gondoltuk, hogy tennie kellett volna, és csalódottságunk gyorsan kétségek közé vezet. A bibliai egyensúly az, hogy nem szabad hitetlenségben vergődni, ha Isten nem úgy tesz valamit, ahogyan mi gondoltuk, hogy tennie kellett volna. Engedjük, hogy Isten szuverén legyen, de hisszük, hogy ha azt mondta, hogy tenni fog valamit, akkor meg is fogja tenni, még akkor is, ha az más formában történik, mint amire számítottunk.
Ne feledjük, hogy Lukács az evangéliumát egy olyan embernek címezte, aki valószínűleg fiatal hívő volt, akinek szüksége volt arra, hogy a hitében megerősödjön. A kétség ellentéte nem a sötétbe való ugrás. A keresztény hit szilárd történelmi bizonyítékokon alapul. Lukács azért írta az evangéliumát, hogy meggyőzze Teofiluszt és más olvasóit arról, hogy Isten valóban munkálkodott Jézus születésének és életének e csodálatos történetében. Ezeket a korai elbeszéléseket ezzel a céllal szerkesztette meg. Két szál kapcsolódik össze, hogy eloszlassa kételyeinket, megmutatva, hogy Isten azt teszi, amit mond, hogy meg fogja tenni.
A.PRÓFÉTAI SZAVAIBÓL TUDJUK, HOGY ISTEN AZT TESZI, AMIT MOND.
Lukács többféleképpen is hangsúlyozza ezt a pontot. Először is ott van evangéliuma első két fejezetének felépítése. Van itt egy párhuzamos minta két születési bejelentésről (Keresztelő János, 1:5-25; Jézus, a Messiás, 1:26-38); a két anya, Mária és Erzsébet találkozásáról, amely összekötő kapocsként szolgál (1:39-56); és két születési történetről (János, 1:57-80; Jézus, 2:1-40). Lukács ezzel a felépítéssel azt akarja, hogy lássuk, hogy Isten egyértelműen munkálkodik e két ember születésében. Szuverén módon betört a történelembe, és bejelentette, hogy mit készül tenni. Aztán folytatta annak megvalósítását.
Ezt a témát tovább hangsúlyozza az angyal Zakariásnak szóló bejelentése, amelyben idézi Malakiás próféta próféciáját Illés próféta visszatéréséről, és azt mondja, hogy János fogja beteljesíteni ezt a próféciát. Megjövendöli továbbá János életének és szolgálatának számos más jellemzőjét is, amelyek később valóban megtörténtek. Lukács azt hangsúlyozza, hogy amit Isten megígér, azt meg is teszi.
Ez más módon is ki van hangsúlyozva. A 18. versben Zakariás így fejezi ki kételyeinek okát: "Én már öreg ember vagyok". Ez egy hangsúlyos kifejezés, görögül ego eimi. A 19. versben az angyal ugyanezzel a hangsúlyos kifejezéssel válaszol: "Én Gábriel vagyok, aki Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád ...". Ez egy szándékos ellentét az emberi szó gyöngesége és Isten szavának ereje között. Mintha Gábriel azt mondaná: "Lehet, hogy te egy öregember vagy, aki képtelen arra, hogy gyermeket nemzzen, de én nem vagyok kevesebb, mint az angyal, aki Isten jelenlétében áll, és azért jön, hogy az Ő parancsára elmondja az Ő szavát". Így világosan látszik, hogy Isten szava legyőzi az ember szavát.
Így az egyik módja annak, hogy tudhatjuk, hogy Isten meg fogja tenni, amit mond, az az, hogy megfigyeljük prófétai szavát. Sok olyan prófécia van a Szentírásban, amely később beteljesedett. Isten szólt, és később Isten megtette, amit mondott, hogy meg fogja tenni. Ennek meg kell erősítenie a hitünket. A Szentírás sok olyan próféciát is tartalmaz, amelyek még beteljesedésre várnak. Bár néhány részlet homályos lehet, az általános séma elég világos, és az is világos, hogy napjainkban minden úgy áll össze, ahogyan Isten mondta. A világ egy hatalmas vezető számára van berendezkedve, aki a nemzeteket egy egyvilági kormányzat alá fogja tömöríteni, ahogyan azt a Jelenések könyve megjövendöli. A számítógépes forradalom révén a mechanizmus a helyén van, hogy minden vásárlást és eladást ellenőrizzenek azáltal, hogy minden embernek egy jelet adnak, ahogy azt a Biblia is megjövendöli. A vallási egység és tolerancia felé való elmozdulás az egyvilági vallásban, a Jelenések 17. fejezetében szereplő paráznában fog tetőzni. Ahogy tehát látjuk, hogy Isten "prófétai igéje egyre biztosabbá válik" (2Pét 1:19), el kell vetnünk kételyeinket, és bíznunk kell Isten Igéjében.
B. SZERETETTELJES FEGYELMEZÉSÉBŐL TUDJUK, HOGY ISTEN AZT TESZI, AMIT MOND.
Bár a kételyeink nem akadályozzák meg Istent abban, hogy ígérete szerint kegyelmesen megáldjon minket, szeretettel fegyelmez minket a kételyeinkben, hogy osztozzunk az Ő szentségében. Az angyal tehát megnémította Zakariást, és nyilvánvalóan megsüketítette (lásd 1:62). Azzal, hogy kételkedett Isten követében, magában Istenben kételkedett. Isten ezt komolyan vette. Mint szerető Atya, megtanította tévelygő gyermekét egy olyan leckére, amelyet soha nem fog elfelejteni. Az angyal konkrétan kimondja Zakariás bűnét: "mert nem hittél szavaimnak" (1:20). Ezt később az elbeszélésben még jobban aláhúzza, amikor Erzsébet így kiált fel Máriáról: "Boldog, aki hitt abban, hogy beteljesedik, amit az Úr mondott neki" (1:45). Lukács számára ez a lényeg: Mivel Isten beteljesíti szavát, nekünk is hinnünk kell, úgy amint Mária hitt, nem pedig hitetlenkednünk, mint ahogy Zakariás tette.
Zakariás büntetése a bűnének megfelelő volt. Hallgatva befogta a száját, amikor dicsérnie kellett volna Istent, ezért hallgatni fog addig a napig, amíg ajka fel nem szabadul, hogy mások előtt dicsérje Istent (1:67). A kételynek nincs mit mondania; a hit megnyitja a szívet és az ajkakat Isten dicséretére.
Hála Istennek a kétségeknek sosem kell végzetesnek lenniük. Meggyógyulhatunk, ha alávetjük magunkat Isten kegyelmes fegyelmezésének. Zakariás a hónapokig tartó hallgatás alatt úgy engedelmeskedett Istennek, hogy elmélkedett az Ő Igéjén, és hálás volt az Ő hűségéért, amellyel beteljesítette kegyelmes ígéreteit. Ez nyilvánvaló abból a dicsőítő áradatból, amely akkor áradt belőle, amikor végre helyreállt a beszéde (1:68-79). Dicsőítő éneke tele van utalásokkal a Szentírásra és arra, hogy Isten hogyan teljesítette be ígéreteit. Ha Zakariás azokat a csendes hónapokat azzal töltötte volna, hogy azon morgolódott volna, milyen igazságtalan volt Isten, hogy süketnémasággal sújtotta, akkor nem tört volna ki dicsőítésben, ahogyan tette.
Tanulnunk kell ettől az istenfélő embertől. Amikor Isten kegyelmesen fegyelmez minket a kétkedő szívünk miatt, akkor vagy morgunk, vagy hálásan alávetjük magunkat az Ő fenyítésének. Ha Zakariáshoz hasonlóan alávetjük magunkat, akkor erősödni fogunk a hitben, és örömteli, hálás szívünk lesz. Így,
Legyőzhetjük a kételkedés problémáját, ha látjuk, hogy Isten azt teszi, amit mond.
Következtetés
A hit és a kételkedés kérdésében nem az érzéseink, de még csak nem is a hitünk a döntő. A döntő dolog a hitünk tárgya. Lehet nagy hited egy hibás repülőgépben, de az a nagy hited ellenére le fog zuhanni, mert nem megbízható repülőgép. Egy rendben lévő repülőgépbe is lehet kevés hited, éppen eléggé ahhoz, hogy a fedélzetre szállj, és ez elég ahhoz, hogy eljuss oda, ahová mész. Nem a hited, hanem annak tárgya a legfontosabb.
Lukács azt akarja, hogy lássuk, hogy Isten hűséges az ígéreteihez, különösen abban a kérdésben, hogy elküldte az Úr Jézus Krisztust, hogy ő legyen a megígért Megváltó. Egy ilyen Istenben és egy ilyen Megváltóban bízhatunk. Ő bizonyítottan megtartja a szavát.
A kétségek, amelyek mindannyiunkban megvannak, azt mutatják, hogy szükségünk van egy Megváltóra, mert bűnösök vagyunk. Csak a bűnösök kételkednek a mindenható, hűséges, kegyelmes, szuverén Istenben, aki oly sok bizonyítékot adott megbízhatóságáról. És Lukács evangéliuma szerint Jézus éppen a bűnösökért jött erre a földre: "Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett" (Lukács 19,10). Zavarodottságodban és kétségedben kiálts Hozzá, hogy mentsen meg a bűneidtől. Ő hatalmas, hogy megmentsen mindenkit, aki így kiált: "Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz" (Lukács 18:13). Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: börtöncellájából, engedelmeskedett, könnyhullatással, hitetlenségemnek, hullámvasútjának, meggyógyulhatunk, lehetőségeinkkel, csalódottságunk, cselekedeteinek, engedelmeskedni, következtetésre, hitetlenkednünk, intellektusában, mindannyiunkban, engedelmességre, gyermektelennek, süketnémasággal, fegyelmezésének, visszatéréséről, megszaporította, fegyelmezéséből, feddhetetlenül, beteljesítette, lehetőségekkel, evangéliumában, kiszabadította, bizonyítékokon, megvalósítását, találkozásáról, elbeszéléseket, többféleképpen, hitetlenségben, szuverenitását, szeretetteljes, meghallgatásra, elcsodálkoztak, kételkedés problémája, kételkedés problémájával, anyagi világ, egyetlen valóság, ötödik oszlopot, kétely különböző, büszke szkeptikus, saját intellektusában, gyenge hívők, történelem első, ilyen kételkedők, ilyen gúnyolódókat, igével utasítja, másik szintje, bűnösök mindenre, kérdései gyakran, Higgy Istenben, Nincs Isten, Jézus Krisztus, Kicsoda Jézus Krisztus, Könyörgött Jézushoz, Hiszek Uram, Jézus Krisztusban, Mindenható Isten, Megállapodott Istennel, KÉTELKEDÉS PROBLÉMA, IGAZAK SZÁMÁRA IS, Keresztelő Jánosnak, KÉTELY NEM BIZONYÍTÉKOK HIÁNYÁBÓL ERED, HANEM BŰNÖS SZÍVÜNKBŐL, Később Lukács, Kálvin Jánosnak, Inkább Isten, KÉTELKEDÉS GYAKRAN CSALÓDÁSOKHOZ VAGY HOSSZÚ TÁVÚ MEGPRÓBÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDIK, Apostolok Cselekedeteinek, Heródes Agrippa, Hála Istennek, Darrell Bock, PRÓFÉTAI SZAVAIBÓL TUDJUK, HOGY ISTEN AZT TESZI, AMIT MOND, Keresztelő János, Mintha Gábriel, Isten Igéjében, SZERETETTELJES FEGYELMEZÉSÉBŐL TUDJUK, Mivel Isten, Amikor Isten, Jézus Krisztust,
|
|
|
|
|
|
| kételkedés problémája, kételkedés problémájával, anyagi világ, egyetlen valóság, ötödik oszlopot, kétely különböző, büszke szkeptikus, saját intellektusában, gyenge hívők, történelem első, ilyen kételkedők, ilyen gúnyolódókat, igével utasítja, másik szintje, bűnösök mindenre, kérdései gyakran, ilyen típusú, ilyen személyek, szív kérdése, ilyen embereket, evangéliumi beszámolókat, emberi testet, szívünk aláveti, legtöbb nehéz, kétely másik, hívő kételkedése, nehéz helyzet, gyermek atyja, előttünk álló, szemedhez teszel, próbatétel feleméssze, jámbor házaspár, gyermekes párok, újabb gyerekre, áldást tőlünk, angyal szavában, kételkedés problémájáról, férfi Istennel, ilyen istenfélő, probléma alól, sátorfal túloldalán, kétségekkel teli, szegényeknek hirdettetik, asszonyoktól születettek, kételyek ideje, kételkedés tehát, olyan istenfélő, csodát látnék, szörnyű kínzó, gazdag ember, halottak közül, bizonyítékok problémája, emberi szív, bűnös természettel, angyal közölte, kételyei miatt, különböző eseteket, kimondott szavakban, egyes emberek, egyik személyt, emberi természet, tanítványok ebbe, hibába estek, 5000 éhes, következtetésre jutott, tanítványoknak nyilvánvalóan, néhány kenyeret, kezükben volt, lehetetlennek tűnő, lehetetlen Istene, bizonyítékok hiánya, társadalomban gyermektelennek, következtetésre jutottak, angyal hirtelen, kérésed olyan, következtetésre jutottál, szíved mélyén, humoros történet, első keresztények, páska-ünnep után, gyülekezet imádkozott, angyal csodálatos, gyülekezet összegyűlt, szolgálólány felismerte, imaalkalmon mindenki, kételyeink ellenére, kételyekre bűnös, legfontosabb tanulság, maga módján, trükkös dolog, lóról mindkét, feltételezett hitüket, szánalmas emberek, bibliai egyensúly, olyan embernek, hitében megerősödjön, kétség ellentéte, sötétbe való, korai elbeszéléseket, céllal szerkesztette, párhuzamos minta, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
105 db bejegyzés |
| e év: |
367 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2192
- e Hét: 8438
- e Hónap: 37750
- e Év: 225552
|
|
|
Offline
