|
|
|
2021-07-02 08:47:01, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
Július 2
Sarlós Boldogasszony napja: a búza beérésének, az aratásnak az ünnepe, melynek patrónája: a Szűzanya.
A népi gondolkodás összekötötte a szakrális ünnepet a mezei munkáéval; és a Szűzanya áldását kérték a termésre, az aratók munkájára. Néhol nem Péter-Pálkor kezdték az aratást, ahogy a kalendárium előírta, hanem a Sarlós Boldogasszony-ünnep másnapján.
Ezen a napon csak jelképesen dolgoztak: a szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Néhány helyen ezen a napon csak egy rendet vágtak le az asszonyok sarlóval, a learatott gabonát pedig elvitték a templomba, ahol Máriának, a sarlós asszonyok védőjének áldását kérték.
Az ünnep a "sarlós" jelzőt az aratás egyik eszközéről kapta. Valójában a régi sarlós aratást idézi, amely egykor alapvetően női munkának számított. Az első rendeket Sarlós Boldogasszonykor az asszonyok vágták le sarlóval, és nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét, azt a bibliai példát jelképezve, hogy a Szűzanya arat, és a fiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza.
Az "élet" (a gabona, de főképpen a búza) Isten ajándéka...
Az alföldiek szent énekeket énekeltek munka közben. Azt tartották, hogy minden aratásban az ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától.
Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövényeket, gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják, a gabonafélék pedig szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik. Szegeden és Tápén fodormentát szenteltek a templomban, melyből később gyógyteát főztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle.
Sok helyen ekkor tartották az aratási vásárokat. Ezen a napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.
Az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal kezdték. Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták. Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak vagy Szent Péter lovának, ha arra jár. Az elhullott kalászok összegyűjtése pedig a szegények joga volt.
Szeged környékiek déli harangszókor levett kalappal, kévére ülve imádkozták az Úrangyalát; magukra és a búzaföldre keresztet vetettek.
Mindez az "életet" jelentő új kenyérnek szólt, kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyának vagy kenyérnek tiszteletében napjainkig töretlenül tovább él.
A hajdan volt ember annyi termést kért minden esztendőn az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek és az elhunyt lelkeknek (Isten nevében) is belőle.
Sarlós Boldogasszony napja emléknap is: Szűz Mária Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásának emléknapja. Az ünnep vigíliáján emlékeztek meg Mária anyaságáról. Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, "nehézkes" Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni, megpihenni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
Címkék: fűszernövényeket, boldogasszonykor, tulajdonítottak, hagyománykincse, gyógynövényeket, szentelménynek, virágszentelés, tiszteletében, gyolcsruhában, boldogasszony, összegyűjtése, látogatásának, országszerte, összekötötte, szegényeknek, édesanyjánál, szerszámokat, magyarország, harangszókor, szobadísznek, kalendárium, fodormentát, koporsójába, anyaföldnek, megáldatták, erzsébetnél, díszítették, térdepeltek, búzaboronát, erzsébethez, készítették, gondolkodás, anyaságáról, gabonafélék, számítottak, környékiek, búza beérésének, népi gondolkodás, szakrális ünnepet, mezei munkáéval, aratók munkájára, kalendárium előírta, napon csak, szerszámokat megáldatták, búzából koszorúnak, rendet vágtak, asszonyok sarlóval, learatott gabonát, sarlós asszonyok, aratás egyik, régi sarlós, első rendeket, Sarlós Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony-ünnep, Sarlós Boldogasszonykor, Szent Péter, Jézus Krisztus, Szűz Mária, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János,
|
|
|
|
|
|
| búza beérésének, népi gondolkodás, szakrális ünnepet, mezei munkáéval, aratók munkájára, kalendárium előírta, napon csak, szerszámokat megáldatták, búzából koszorúnak, rendet vágtak, asszonyok sarlóval, learatott gabonát, sarlós asszonyok, aratás egyik, régi sarlós, első rendeket, asszonyok vágták, férfiak kötözték, bibliai példát, fiára hagyja, konkolytól elválassza, alföldiek szent, ítélet napja, konkoly elválik, ünnep hiedelem-, napon szedett, gabonafélék pedig, halottak koporsójába, aratási vásárokat, napon készítették, szobát díszítették, aratást másnap, föld szent, aratás során, elhullott kalászok, szegények joga, búzaföldre keresztet, szent ostyának, hajdan volt, elhunyt lelkeknek, ünnep vigíliáján, áldott állapotban, fűszernövényeket, boldogasszonykor, tulajdonítottak, hagyománykincse, gyógynövényeket, szentelménynek, virágszentelés, tiszteletében, gyolcsruhában, boldogasszony, összegyűjtése, látogatásának, országszerte, összekötötte, szegényeknek, édesanyjánál, szerszámokat, magyarország, harangszókor, szobadísznek, kalendárium, fodormentát, koporsójába, anyaföldnek, megáldatták, erzsébetnél, díszítették, térdepeltek, búzaboronát, erzsébethez, készítették, gondolkodás, anyaságáról, gabonafélék, számítottak, környékiek, meghagytak, imádkozták, istápolása, eszközéről, madarainak, koszorúnak, alapvetően, jelképesen, búzaszálat, konkolytól, emléknapja, keresztelő, varázserőt, töretlenül, vigíliáján, emlékeztek, megpihenni, állapotban, beérésének, jelképezve, napjainkig, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3366
- e Hét: 15450
- e Hónap: 34423
- e Év: 263360
|
|
|
Offline
