|
2022-07-30 07:57:37, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
KONTROLLMÁNIA a téma
III.rész
AZ ÉN ÉLETEM NEM A TIÉD! - KONTROLLMÁNIA, SZÜLŐI BEFOLYÁS
Megannyi olyan történetet hallani, amikor a szülő megmondja a gyermekének, hogy mi legyen, akkor, amikor nagy lesz. Az, hogy ennek mi áll a hátterében, nem lehet soha sem biztosra tudni, hiszen lehet, hogy azt akarják, csemetéjük azért legyen orvos, mert ők is azok, lehet, hogy gyermekükön keresztül szeretnék megélni álmaikat, mert nekik nem adott ár lehetőséget az élet, hogy véghez vigyék, vagy pedig kontrollmániában szenved a szülő, vagyis úgy érzi- még akkor is, amikor gyermeke felnőtt- hogy ő tudja a legjobban mi a jó utódja számára.
De mi is az a kontrollmánia?
A kontrollmánia egy betegségnek is tekinthető, hiszen az ebben szenvedő embereknek igen magas kontroll igényük van, azaz mindent az irányításuk alatt akarnak tartani, úgy érzik nélkülük nem működik semmi. Természetesen ilyen emberekkel nem csak a szülő és gyermek közötti kapcsolatban találkozhatunk, ez előfordulhat egy barátságban vagy egy szerelemben is. Az ilyen mániában gyötrődő emberekre jellemző az is, hogy meg akarják és meg is magyarázzák tulajdonképpen a saját személyiségüket. Próbálnak észérveket találni és mondani arra, hogy miért tartanak mindent a kezükben, miért akarnak mindent befolyásolni és irányítani, valamint azt is megindokolják, miért jó az, ha uralják nem csak a saját, de a másik ember életét is.
Hogyan ismerheted fel, ha egy kontrollmániással van dolgod?
Ha valakinek a környezetében él egy ember, aki mindent irányítani akar, nem feltétlenül veszi észre az adott illető, hogy életét nem ő, hanem a másik ember vezeti. Ennek oka (saját véleményem szerint) lehet az, hogy ha például egy gyerek egész életében így nő fel, akkor nem fogja realizálni a kontrollmániás szülőt, csak akkor, ha már elég érett vagy akkor, ha lát egy ellenpéldát. Ha ez az irányítási kényszer egy baráti vagy egy szerelmi kapcsolatban jelentkezik, akkor a nem felismerés hátterében szubjektivitás bújhat meg, hiszen ha nagyon szeretünk valakit, eléggé elfogultak vagyunk vele szemben, és nem vesszük észre azt, ha valami nincsen rendjén, ha valami nem egészséges az adott korrelációban. Na de nézzük meg, mi jellemzi a kontrollmániás embereket, milyen jelek mutatkoznak akkor, ha valaki irányítja az életünket.
Állandóan kijavít, ha hibázol
Ez alatt azt értem, hogy tényleg minden egyes kis apró hibádat, amit ejtesz kijavítja: ha valamit nem úgy mondasz, ahogy szerinte jó, természetesen szóvá teszi, ha valamit nem úgy csinálsz, ahogyan azt ő csinálná, azt is megmagyarázza neked, hogy miért kéne máshogy csinálnod. Ennek kauzális háttere igen egyszerű: az ilyen emberek nem bírják elviselni, ha nem nekik van igazuk, a másik pedig, amit a cikkem során említettem már és biztos még fogok is, az az, hogy szeretnék mások életét is irányítani, noha erre senki nem kérte őket.
Az utolsó szó mindig az övé
Ha egy ilyen betegségben szenvedő emberrel vitatkozol, akkor készülj fel, hogy nagyon nehezen vagy egyáltalán nem nyerhetsz. Mivel úgy gondolják, hogy nekik van igazuk, állandóan, minden témában, ezt megpróbálják rád is rád erőltetni. Hiába mondasz teljesen jó érveket, akkor sem fogják elfogadni, ha valóban neked van igazad. Az, hogy a vita hogyan ér véget, szerintem teljesen egyénfüggő, hiszen ha egy kevésbé erős személyiségű embert találnak maguknak vitapartnerként, akkor ő biztosan meghunyászkodik, azonban, ha keményebb fába vágják a fejszéjüket, akkor ők is megizzadnak a konfliktus során.
Én tévedni? Soha!
Vannak emberek, akik nehezen ismerik be, ha tévednek, de vannak olyanok, akik soha nem vallják be, ha hibáztak. A kontrollmániában szenvedők úgy vélik, ha elismerik a hibájukat, netalán bocsánatot is kérnek, akkor ezt a másik ember inkompetensnek, bolondnak fogja tartani őt. Természetesen ez egyáltalán nincs így, mindenki emberből van, mindenki hibázik; ez az élet rendje, azonban ők teljesen más habitus szerint tengődnek egyik napról a másikra, az ő szókincsükben a “ne haragudj" vagy az “igazad volt" kifejezések szinte ismeretlen fogalomként vagy egyáltalán nem is szerepelnek.
Másokban a szálkát, magukban a gerendát se...
Az ilyen emberek nagyon kritikusak, noha persze nem magukkal, hanem másokkal szemben. Ők azok, akik biztos megszólnak, ha a két tusvonalad nem egyforma, ha véletlenül kicsit gyűröttebb az inged vagy koszos a cipőd. A control freakerek magukban kivetnivalót sosem találnak, másokban viszont annál többet. Legyen külső vagy belső kinézet, tulajdonság, ők bizony ott teremnek és meg fognak szólni érte. Ilyenkor szerintem a legmegfelelőbb döntés az, ha nem szólsz semmit, figyelmen kívül hagyod, még akkor is, ha nehéz, hiszen ilyen dolgokkal igen bele lehet gázolni egy ember önbecsülésébe.
Amikor a szülő az álmát a gyerekén keresztül éli vagy amikor megmondja mi legyen, ha nagy lesz
A továbbiakban egy kicsit szeretnék rátérni a cikkem másik részére, ami leginkább arról fog szólni, hogy milyen az, amikor egy szülő beleszól abba, hogy mi legyen a gyerekéből. Nem személyes tapasztalatot, hanem személyes véleményt, gondolatokat fogok most ,,papírra vetni" Nektek.
Valahogy sohasem értettem azt, amikor egy szülő azt gondolja, hogy a gyereke is azt a pályát fogja választani, amelyben ő is dolgozik, legyen az egy fodrász, egy orvos vagy egy mérnök. Nem mondom, hogy minden szülő ilyen, hiszen az egy nagyon nagy hazugság lenne, személy szerint az én szüleim se szóltak bele abba soha, hogy hova megyek iskolába vagy hogy milyen szakmát képzeltem el magamnak. Ám sajnos nem mindenki gondolkodik így, hiszen vannak olyan anyukák és apukák, akik igenis megszabják, vagy csak próbálják megszabni a csemetéjüknek, hogy mit dolgozzon majd. Ennek többfajta indoka lehet, ami az én szubjektív álláspontomat illeti: hallottam már olyan esetről sajnos, hogy egy család több generáción keresztül orvosként dolgozott, azaz a nagyszülők, a szülők és nagyobb testvérek is. A legkisebb gyerkőc viszont úgy döntött, hogy ő nem ezt a pályát választja, mert nem érzi magáénak, amivel semmi probléma nincsen; nekem az Édesanyám mindig azt mondta, azt csináljam, amit szeretek. A történet vége az lett, hogy a gyereket szó szerint kitagadták a családból, azért mert ő nem ment el doktornak. Mondanom sem kell ez egy eléggé abszurd és igazságtalan döntés volt, főleg úgy, hogy az embernek elméletileg a legnagyobb támasza a családja. Tehát ez az egyik esete annak, amikor a szülő beleszól a gyerek karrierválasztásába, ennél pedig az oka az, hogy azt szeretnék, ha arra az útra lépnének utódjaik, amelyre ők is léptek fiatalon. A másik kázus lehet, midőn a szülő a gyermekén keresztül éli meg az álmát. De hogyan is értem ezt? A magyarázat eléggé egyszerű: az anyuka vagy apuka amikor fiatal volt nagyon szeretett volna egy adott dolgot elérni, mint például egyetemre menni, híres modellé/színésszé válni, stb. Ez nekik valamilyen okból kifolyólag nem jött össze, ezért úgy vélik majd a gyereknek összejöhet. Lehet a kislány nem szeret balerina órákra járni, de az anyukája szorgalmasan járatja, csak azért mert ő szeretett volna híres balerina lenni, ám ez nem sikerült, ezért ráerőlteti a lányára. Vagy a fiú szeretne autószerelő lenni, de az apa/anya mindenképpen egyetemre járatja, hogy legyen egy diplomája, mert nekik nem sikerült megszerezni ezt a kemény borítású papírt.
Véleményem szerint, ez az egyik legrosszabb dolog, amit valaki tehet a gyerekével. Hiszen a gyereked élete nem a tiéd, így ne erőltess rá olyan dolgokat amelyeket nem szeret vagy nem érdekli őt. Hagyd, hogy járja a saját útját, rájöjjön magától mi szeretne lenni. Hagyd hibázni, hiszen szokták volt mondani, saját hibáiból tanul az ember. Hagyd, hogy tapasztalatokat szerezzen, arra mindenkinek szüksége van. Hagyd, hogy önmaga lehessen, hiszen attól még, hogy “belőled" van, nem biztos, hogy belülről ugyanolyan, mint te. Állj mellette, nyújts neki segítséget, ha kéri, lásd el tanácsokkal, hidd el, ez lesz a legjobb, amit tehetsz és hidd el azt is, hogy meg fogja neked majd köszönni.
Kondora Petra
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
Címkék: kontrollmániában, személyiségüket, vitapartnerként, meghunyászkodik, tapasztalatokat, kontrollmániás, találkozhatunk, szubjektivitás, tulajdonképpen, legmegfelelőbb, inkompetensnek, természetesen, szókincsükben, megmagyarázza, megindokolják, álláspontomat, kontrollmánia, korrelációban, környezetében, tapasztalatot, önbecsülésébe, csemetéjüknek, igazságtalan, kapcsolatban, szorgalmasan, befolyásolni, mindenképpen, előfordulhat, kivetnivalót, továbbiakban, személyiségű, megpróbálják, gondolatokat, betegségnek, mindenkinek, tanácsokkal, szülő megmondja, ebben szenvedő, irányításuk alatt, barátságban vagy, ilyen mániában, saját személyiségüket, másik ember, adott illető, gyerek egész, kontrollmániás szülőt, irányítási kényszer, baráti vagy, szerelmi kapcsolatban, adott korrelációban, kontrollmániás embereket, ilyen emberek, ÉLETEM NEM TIÉD, SZÜLŐI BEFOLYÁS, Kondora Petra,
|
|
Offline
