2017-02-10 15:35:08, péntek
|
|
|
|
|
|
Kamarás Klára:
VALAKI MINDIG VISSZAHÍV
Mikor úgy érzem nincs tovább,
utolsót lobbant már a láng,
egy furcsa árnyék fojtogat,
hiába minden áldozat:
valaki mindig visszahív...
Valaki mindig visszahív,
mikor zokogva fáj a szív,
mikor a kétség és tudás
egymásra ront s a pusztulás
szegény, bolond fejemre száll...
Szegény, bolond fejemre száll
a sűrű éj, s a rút halál,
és megfogják a vállamat,
már csak egy végső pillanat...
de mindig van egy fénysugár...
Mindig akad egy fénysugár,
egy halvány, foszló fénybogár
mely megmutatja mennyit ér
az élet, s csupa jót ígér
mikor úgy érzem, nincs tovább. |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
Címkék: megmutatja, fénysugár, pusztulás, visszahív, megfogják, fénybogár, fojtogat, vállamat, pillanat, egymásra, mennyit, zokogva, fejemre, áldozat, kamarás, halvány, szegény, utolsót, lobbant, foszló, valaki, furcsa, bolond, mindig, kétség, tovább, árnyék, minden, hiába, mikor, halál, csupa, száll, tudás, érzem, nincs, furcsa árnyék, végső pillanat, Kamarás Klára, VALAKI MINDIG VISSZAHÍV,
|
|