Verik a pedagógusokat - Csapó Benő,Balla István,Gyurcsány Ferenc,Magyarország Holnap Oktatási,Szegedi Egyetem,Balázsi Ildikó,SuliNova Kht,Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának,Magyar Rektori Konferencia,Taxner-Tóth Ernő,Budapesti Rendőr-főkapitányság,Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának,Felvételi Információs,Varga Dóra,Hajba Ferenc, - furaila Blogja

Továbbiak »

Belépés

			furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!"			BMI ****** 2005.10.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Verik a pedagógusokat

2007-04-29 22:23:29, vasárnap


	Verik a pedagógusokat - 221. rész Gondola 2007. április 29. 12:34 Lassan harminc éve zajlik (és mond csődöt az) a "Maratoni reform", amely az oktatás problémáira próbál gyógyírt keresni. A március végén megalakult oktatási kerekasztal vitaanyagának társszerzője, Csapó Benő szerint az eddigi változások egy lépést jelentettek előre, de kettőt hátra. Balla István írja. A Gyurcsány Ferenc által összehívott Magyarország Holnap Oktatási Kerekasztal célja, hogy széles körű konszenzust teremtsen az oktatást érintő kérdésekben, és ezzel segítse a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a döntéshozásban. A Balla-Csapó dialógusokból kapunk eligazítást a reformfolyamatról. - Létezhet-e hatékony oktatási reform szakmai és politikai konszenzus nélkül? - Ha reformon azt érjük, amit most nagyjából mindenki ért, akkor arról csak annyit mondanék, hogy rajtunk az már nem segít. Az oktatási rendszert alapvetően új fejlődési pályára kell állítani. Nem kapkodva meghozott, mindent felforgató, látványos intézkedésre van szükség, hanem a problémák mély megértésére és néhány kritikus ponton valóban hatékony - meg nem kerülhető, át nem léphető - beavatkozásra. Százszázalékos konszenzust nem lehet elérni, hiszen ha megértjük, hogyan jutottunk idáig, miért itt tartunk, világossá válik az is, milyen érdekek állnak a helyzet fenntartása mellett. Mindenkit tehát nem lehet megnyerni, de egy széles körű támogatást el lehet érni. OKA Van-e esély arra, hogy olyan javaslatot dolgozzon ki az OKA, amit bármely jövőbeli (oktatási) kormányzat végrehajt? - Igen, én erre jó esélyt látok, és csak ilyen javaslatokkal érdemes előállni. Ha sikerül egyértelműen megmutatni az okok és az okozatok közötti összefüggést, akkor nehezebben lehet kitérni a tennivalók elől. Például az egyik legnagyobb gond ma az, hogy minden negyedik-ötödik gyerek használhatatlan tudással hagyja el az iskolapadot. Ezek a gyerekek felnőtt korukban többet fognak kivenni a közös kasszából különböző támogatások formájában, mint amennyit adók, járulékok formájában befizetnek. Egy tucatnyi intézkedés kell ennek a megfordítására, és belátható időn belül nem lesz olyan kormányzat, amely ne szembesülne ezekkel a feladatokkal. - Az oktatási kerekasztal második ülésén a koragyerekkori nevelés volt napirenden. Elhangzott, hogy a korosztályt érintő infrastrukturális hálózat - védőnők, bölcsőde, óvoda - nemzetközileg is jó állapotban van Magyarországon, de mégis rengeteg gyerek görgeti egész életében maga előtt az iskolás kor előtt felhalmozott problémákat, hiszen a gyerekek ebből a rendszerből kiszoruló 15 százaléka pont a leginkább hátrányos helyzetű családokból kerül ki. Hogy lehetne "behozni" ezeket a gyerekeket a rendszerbe? Van erre esély? - A születéstől az iskolába lépésig valóban sok minden eldől. Ez a témakör is jó példa arra, hogy milyen sokrétű tudásra van szükség a problémák megértéséhez és megoldásához. A kerekasztal munkájában résztvevő agykutatók, pszichológusok, pedagógiai kutatók, szociológusok, közgazdászok a saját szakterületükön felhalmozott tudás alapján mind-mind arra a következtetésre jutottak, hogy itt lehet a legtöbbet javítani a helyzeten. A sikeres iskolakezdés, a jó indulás az egyik kulcskérdés. Tudósok és írástudatlanok Az OKA nyitóülésén az oktatás legfontosabb problémái között a szegregációt és az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) aggasztó hiányát emelték ki. Ezek szakmai körökben, például a Szegedi Egyetem kutatásai alapján, már több évtizede ismertek voltak, de 2001 óta a szélesebb nyilvánosság is tudhat róla. Rengetegszer hangoztatták a kutatók ezeket, de semmi nem történt. Pontosabban a nagy energiákat megmozgató, néha szenvedélyeket szító reformok semmi eredményt nem hoztak. Mi ennek az oka? - Az okok sokaságát kellene itt felsorolni. Talán kezdhetnénk a rendszerváltás kedvezőtlen mellékhatásaival, amelyekből ma már nagyon sokat látunk. Az értelmiségi pályák dinamizálódása, a fizetések differenciálódása a kreatív, ambiciózus tanárok sokaságát szippantotta ki az iskolarendszerből. A felsőoktatás expanziója, a pedagóguspályákon tapasztalható mennyiségi túlképzés nagyon gyenge minőséggel jár együtt. Ennek összhatásaként ma már egészen más a tanári szakma összetétele. /1/ Egyre kisebb létszámú korosztályok Idén csaknem 25 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra, az idén végzős középiskolások körében valamivel több, mint négyezer fővel csökkent a továbbtanulni vágyók száma. A jelentkezők között az utóbbi években egyre kisebb a korábban érettségit szerzettek aránya: 2002-ben még 44 százalékuk, az idén már csak 34,5 százalékuk szerezte meg matúráját még a felvételi évét megelőzően. A számok tehát arra engednek következtetni, hogy a jelentkezők száma elsősorban azért csökken, mert kezdenek "elfogyni" azok, akik korábban nem jutottak be egyik felsőoktatási intézménybe sem, és most újra próbálkoznak. Ami egyébként nem is csoda, tekintve, hogy évente 75-80 ezer diák érettségizik nappali tagozaton, és az összes érettségiző száma is alig haladja meg a 95 ezret (ennél persze pár tízezerrel többen tesznek érettségit, de ők épp az újra-próbálkozók, vagy az előrehozott vizsgázók), az egyetemekre és a főiskolákra viszont az elmúlt években rendre százezer fölötti létszámban vettek föl új hallgatókat. Nagy változás, hogy 62 ezerről 56 ezerre csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, amelyekben már nem is teljesen ingyenes a képzés. A HÖOK már tavaly jelezte, hogy a "fejlesztési részhozzájárulás" bevezetése miatt csökkeni fog a jelentkezők száma. De a csökkenésnek további okai is lehetnek. /2/ Funkcionális analfabéták képzése A tanulók körében végezett országos kompetenciamérés szerint minden negyedik magyar kisdiák képtelen megérteni az olvasott szöveget, képtelen a továbbtanulásra. A tesztet tavaly május végén csaknem négyezer iskola 452 ezer diákja végezte el. A felméréssel az vizsgálták, hogy a tanulók képesek-e tudásukat alkalmazni és további ismeretszerzéshez felhasználni. Évek óta semmilyen javulást nem mértek - mondta Balázsi Ildikó, a SuliNova Kht. értékelési központjának vezetője. Két éve a hatodikos tanulók hasonló arányban - 21 százalékuk nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem - értették a szöveget. A teszt azt mutatja, hogy a tényanyagok átadására összpontosító oktatás nem fejleszti a kulcsképességeket. A diákoknak szokatlanok az "életszagú" feladatok, mert az iskolában nem találkoznak ilyenekkel. A hat illetve három éve elvégzett nemzetközi vizsgálatok szerint is a magyar diákok szövegértése az alsó egyharmadban található. /3/ Miért csökken Miközben tavalyhoz képest csaknem 25 ezerrel kevesebben jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra, az idén végzős középiskolások körében csak alig valamivel több, mint négyezer fővel csökkent a továbbtanulni vágyók száma. A jelentkezők között az utóbbi években egyre kisebb a korábban érettségit szerzettek aránya. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) egyik illetékese szerint a jelentősen csökkenő létszám mögött a fenti okon túl a tandíj bevezetése is meghúzódik. Ezzel szemben a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nem valószínű, hogy ez a magyarázat, inkább a demográfiai ok (kevesebb hallgató) a lényeges. Az okok között a kínálati oldal szűkülése (kevesebb államilag támogatott hely) is meghúzódhat: az idén 62 ezres államilag támogatott felsőoktatási hely jövőre 56 ezerre csökken, ráadásul ebből 12 ezer felsőfokú szakképzési helyet jelent. Míg korábban érdeklődés hiányában sosem sikerült feltölteni a felsőfokú szakképzés keretszámait, így lehetőség volt a helyeket alapképzésre átcsoportosítani, ezt most nem engedi a szaktárca. Azaz ha nem töltik föl a felsőfokú szakképzés keretszámait az intézmények, akkor nem lesz 56 ezer államilag támogatott hallgató. /4/ Verik a pedagógust Nő az agresszív megnyilvánulások száma az iskolákban. Szülő ver tanárt, pedagógus üt gyereket, diák vesz elégtételt a társán, harmadikos tanuló bokán rúgja a tanítónőjét. Legutóbb egy bujáki szülőt ítéltek felfüggesztett börtönre, mert bántalmazta gyermeke iskolájának igazgatóját. Világjelenségnek tartják a szakemberek, hogy egyre több agresszív megnyilvánulás színtere lesz az iskola. Néhány országban erre a renitens diákokkal szembeni szigorúbb fellépéssel reagálnak. Szociológusok, pszichológusok és jogászok szerint a fő gond az, hogy az agresszió kifinomult formái polgárjogot nyertek a mindennapokban, a gazdaságban, a közéletben, ráadásul a különböző nemzedékek közötti mind élesebb ellentét, az érdemi párbeszéd hiánya is motiválja az erőszakos válaszokat a kihívásokra. Magyarországon gazdag példatára van az iskolai agressziónak, s egyre több a közfeladatot ellátó - ennek a büntethetőség szempontjából jogi jelentősége van - pedagógus bántalmazása. /5/ Tanárképzés Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész rámutat arra az ellentmondásra, hogy amit eddig az egyetemeken öt év alatt nem sikerült megtanítani a leendő tanároknak, azt most három alatt kellene. Oktatási rendszerünk világrekorder lehetett pl. az orosztanítás négy évtizedes eredménytelenségével. Az EU-ban nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelveket, fölmérések szerint bajok vannak a magyar szövegértéssel is. A közvélemény öncsalásai, álmai, téves helyzetfölmérései, tájékozatlanságai jórészt iskolai eredetűek. A felsőoktatásban dolgozók évtizedek óta tapasztalják az érettségizettek szakmai alapismereteinek rohamos csökkenését. A gondos szülők már a hetvenes években különórákra járatták gyerekeiket, hogy tudjanak idegen nyelvet, és elsajátítsák a "jobb" egyetemi szakok elvégzéséhez szükséges tudást. TTE írja. "Hosszabb távú cél az volt, hogy a "felső tagozaton" főiskolai, a középiskolákban egyetemi végzettségű tanárok tanítsanak. A tanárképző főiskolákról számos kiváló tanár került ki, akik részben tehetségükkel, részben önképzéssel, részben lelkes elkötelezettségükkel eredményesen dolgoznak. (Van közöttük Herder-díjas professzor is.) Ám a főiskolai oktatás nem képzett jobb nevelőket, s szakmai színvonala nem lehetett azonos az egyetemivel: az itt tanulók az egy évvel rövidebb tanulmányi idő miatt nem kaphattak hasonló mélységű szakmai ismereteket. Az egyetemi tanulmányaik során kiemelkedők viszont jórészt a felsőoktatásban, a tudományos kutatásban és nem tanári pályákon helyezkedtek el. Az iskolákból nem csupán a kutatás igényét száműzték, de az újabb tudományos szemléletek ismeretét sem tartják kellően fontosnak. Mivel a Rákosi-Kádár-rendszer a tanárokat a másodrendű "nem termelő szférába" sorolta, az iskolafenntartók az állásokat nem mindig az alkalmasság és kiválóság elve alapján töltik be. (A középiskolákban máig sokan tanítanak főiskolai végzettséggel, s 1993-ig különböző tanfolyamokat is "diplomaként" ismertek el.) /6/ Marihuána az általános iskolákban Nem csupán a közép-, hanem már az általános iskolákban is terjed a marihuána - mondta el a BRFK kábítószer elleni osztályának vezetője. A fiatalok 60-70 százaléka kapcsolatba került már valamilyen formában vele,vagy van olyan ismerőse, aki tud szerezni. A terjesztők is ebből a körből nőnek ki. Leginkább a könnyű drogok jelentenek veszélyt a fiatalokra - mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának vezetője. A marihuána fogyasztása már a magyar gimnáziumokban megjelent, de találkoztak már általános iskolás fogyasztókkal is. Magyarországon a kábítószerezők a leggyakrabban marihuánát fogyasztanak. Ez nem is csoda, nagyon könnyen hozzá lehet jutni, ráadásul számos szervezet küzd a legalizálásáért. Ugyanakkor körülbelül egy hónapja kért bocsánatot olvasóitól a The Guardian című brit lap, mert eddig ők is a könnyű drogok legalizálásáért küzdöttek, ugyanakkor a legfrissebb kutatások kimutatták: ezek sem ártalmatlanok, sőt fogyasztásuk igen súlyos személyiségzavarok kialakulásához vezethet. /7/ Kiküldendő tanárok? A középiskolai pedagógusoknak csupán 1 százaléka vállalna egy-két évnél hosszabb ideig tartó tanári munkát külföldön. A 2004-es uniós csatlakozás óta három év telt el, és a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai kutatásában több mint kétezer tanár nyilatkozott unióhoz fűződő viszonyáról. A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok öt százaléka 1-2 hónapig szívesen vállalna munkát idegen nyelvterületen, de nem mennének túl messzire, a többségük (36%) legfeljebb Németországig utazna. Annak ellenére van ez így, hogy a nyelvi akadály már egyre kevésbé befolyásoló tényező, hiszen a tanárok 58 százaléka beszél már valamilyen szinten angolul, 46 százalékuk pedig németül. A röghöz kötöttség oka azonban úgy tűnik, nem a tanárok elégedettségének következménye. Sőt, saját helyzetükkel kapcsolatban kifejezetten pesszimistán nyilatkoznak. Lényegesen rosszabbnak látják helyzetüket a korábban csatlakozott tagállamok pedagógusaihoz képest, és egyetlen egy válaszadó sem nyilatkozott úgy, hogy helyzete jobb lenne az uniós kollégákénál. Árnyaltabb a kép, ha a 2004 óta csatlakozott országokban dolgozók helyzetéhez mérte saját magát a megkérdezett, ebben az esetben a tanárok 5 százaléka jobbnak ítéli saját helyzetét. A diákok helyzetét is sötéten látják ugyan a pedagógusok, saját helyzetüket nehezebbnek ítélik. /8/ 1. A reform már nem segít rajtunk. 2007. április 12. Balla István, fn.hu nyomán 2. Elrettentő tandíj? - Huszonötezerrel kevesebb jelentkező a fősikolákra. De lehet, hogy csak kisebb létszámú az érintett korosztály. Népszabadság . Varga Dóra . 2007. április 12. nyomán 3. 2007-04-13 07:37 Minden negyedik magyar kisdiák funkcionális analfabéta FH, hirtv.hu nyomán 4. Miért csökkent nagyot idén a felsőoktatásba jelentkezők létszáma? [AD] 2007.04.13 09:29 portfolio.hu nyomán 5. Szülők vernek tanárt, egymást bántalmazzák a diákok. Agresszió az iskolában. Népszabadság . Hajba Ferenc . 2007. április 18. Hajba Ferenc, Győr, NOL nyomán 6. Tanárképzés: lefelé a lejtőn. Taxner-Tóth Ernő irodalomtörténész, mho.hu nyomán 7. Már az általános iskolákban is ott van a marihuána. 2007. április 17. 16:00. MNO (inforadio.hu) mno.hu nyomán 8. Nincs az a tanár, aki itthagyná az országot 2007-04-18 07:24:00 pb.hu nyomán gondola, cgp

2 komment , kategória: Általános

Címkék: elégedettségének, alapismereteinek, megnyilvánulások, világjelenségnek, konferenciájának, mellékhatásaival, átcsoportosítani, iskolafenntartók, részhozzájárulás, kompetenciamérés, továbbtanulásra, huszonötezerrel, következtetésre, legalizálásáért, középiskolákban, használhatatlan, érettségizettek, szakterületükön, felsőoktatásban, önkormányzatok, mindennapokban, kábítószerezők, magyarországon, megfordítására, százszázalékos, koragyerekkori, középiskolások, pedagógusoknak, kialakulásához, szövegértéssel, nyelvterületen, összhatásaként, ellentmondásra, gimnáziumokban, döntéshozásban, pedagógusaihoz, március végén, eddigi változások, lépést jelentettek, oktatást érintő, mindenkori kormányt, oktatási rendszert, problémák mély, helyzet fenntartása, széles körű, okozatok közötti, tennivalók elől, egyik legnagyobb, gyerekek felnőtt, közös kasszából, tucatnyi intézkedés, oktatási kerekasztal, Csapó Benő, Balla István, Gyurcsány Ferenc, Magyarország Holnap Oktatási, Szegedi Egyetem, Balázsi Ildikó, SuliNova Kht, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, Magyar Rektori Konferencia, Taxner-Tóth Ernő, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályának, Felvételi Információs, Varga Dóra, Hajba Ferenc,

agnia

(#1) 2007-04-30 07:44:03

Addig, amig csak a kerekasztalok mellett folyik a duma a fent megemlített témákról, addig nem fog történni semmi, főleg nem előrelépés.
A régen, oly előkelő helyen szereplő magyar oktatás-nevelés a világranglistán a 40-50közötti helyre süllyedt le.
Hatalmas szemléletváltásra, az oktatási-nevelési rendszerünk új alapokra való helyezésére, és mindehhez szakértő szakemberekre lenne szükség.
Vajh hány nemzedéknek kell még felnőnie a hibás reformoknak köszönhetően? és annak, hogy csak beszélünk róla és nem cselekszünk.

BMI ******

(#2) 2007-04-30 11:24:49

Egyetértek minden szavaddal és osztom aggodalmadat. 1998-ban volt egy oktatási bizottsága a magyar parlamentnek. E bizottság vezetője - segítendő az illetékes minisztérium munkáját - kérdések sokaságát tette föl pedagógusoknak. A beérkezett válaszokat eljuttatta az akkori okt. miniszterhez. Az eredményt ismerjük...

Új komment

Név:
E-mail cím:	( csak a blog tulajdonosa látja )
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]