|
2010-01-31 22:08:16, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Vagy ahogy a Föld megfordul ezerszer.
És hidd el, mégis ugyanazok maradunk legbelül,
A lélekben dúló vihar is egyszer elül.
De sebezhetőek vagyunk. Sérülékények és érzők,
Sokszor a velük történteket is csak kívülről nézők.
Átélünk, túlélünk és megélünk dolgokat,
S közben kompromisszumokat kötünk, túl sokat.
És mégis élvezzük az ÉLETET, magát,
Megnyerjük a reménytelennek tünő csatát.
Meggyözzük azt, akiről azt hittük, nem lehet,
Az ember úgy érzi, többet már nem tehet.
Múlnak az évek, tűnnek a gondok,
Simábbnak tűnik már a homlok.
Ha barátaid, s szeretteid most veled vannak,
Megbocsáthatsz minden hibát magadnak!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: MEGBOCSÁJTÁS |
|
|
|
Címkék: reménytelennek, megbocsáthatsz, sérülékények, sebezhetőek, történteket, meggyözzük, szeretteid, megnyerjük, megfordul, ugyanazok, simábbnak, kívülről, élvezzük, magadnak, lélekben, dolgokat, ezerszer, megélünk, maradunk, túlélünk, barátaid, legbelül, sokszor, átélünk, vagyunk, egyszer, életet, vannak, minden, közben, csatát, homlok, akiről, kötünk, többet, tűnnek, lélekben dúló, velük történteket, reménytelennek tünő,
|
|
Offline
