|
2007-11-29 19:02:39, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
PAUL VERLAINE: ÓVATOSSÁG
Csak halkan. Fogd kezem. Ülj le mellém ide,
ez óriás fa alá, melynek lombsátorában.
A hold cirógató fénye fehérlik lágyan,
Míg elfullad a szél végső lehellete.
Süsd le szemed. Csak ülj. Ne gondolj semmire.
Álmodj. Fürtünk bagoly súrolja a homályban..
Hadd fusson örvtelen, amerre vonja vágya,
az illanó gyönyör s a szív múló heve.
Remélni is feledj. Csak csendesen, szelíden,
hogy folytathassa majd a szíved és a szívem
e csöndet és a nap derűs enyészetét;
Hallgassunk. Meg ne törd ez éji békességet;
nem jó zavarni, ha becsukta már szemét,
a vad Természetet, e néma Istenséget.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek/idézetek |
|
|
|
Címkék: lombsátorában, folytathassa, természetet, hallgassunk, békességet, enyészetét, istenséget, óvatosság, lehellete, homályban, csendesen, cirógató, elfullad, örvtelen, verlaine, szelíden, fehérlik, becsukta, remélni, gondolj, semmire, súrolja, fürtünk, zavarni, gyönyör, csöndet, melynek, álmodj, halkan, bagoly, fusson, szíved, mellém, amerre, szemét, lágyan, hold cirógató, szél végső, illanó gyönyör, szív múló, PAUL VERLAINE,
|
|
Offline
